Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

8. szám - Szakmérnökképzés

Bogárdi I.: A szigetelöszőnyeg szélessége Hidrológiai Közlöny 1968. 8. sz. 377 Ebből: b) Feltételezzük, hogy T = 3,5 • 10

6 0,25 L + lopt Ekkor a táblázatból E = 1,22 H-T-k 15 • 103 • 50 = 6,2-10 -í a) Q > 4 m

3/s c

1 = 0,66-10

6 c

2= 3,15 • 10

7 • 0,2 • 10"2 • 7,2 = 0,45 • 10° c

3 = 0 0,66-0,22 + 0,45 + 0 c= 10« — . J_ '——— = 2,7 -10" b) 0,22 : 0,5 —» E= 1,44 L + l

0pt HT-k 1 • 100 • 10~ 3 - = 4,9-10" E 1,22 c) A nomogramon a felső vízszintes tengelyen kikeressük 6,2-10"

1 értékét, rá vetítjük a c = 3,5 • 10

6 paraméterű egyenesre, a metszéspontot pedig vízszintesen a 40,— Ft/m

2 szigetelőszőnyeg egységköltségnek megfelelő egyenesre. E metszéspontot az első vízszintes tengelyre vetítve kapjuk lopt + L értékét, amelyből l

o

pt = 120 m Mivel l

0pt > /min, a szigetelöszőnyeg szélessége 120 m. d) Q = q-b = 9,5 > 4 m

3/s, tehát az a) feltétlezés helyes volt. T ^-QsáO.25, tehát a b) feltételezés helyes lopt + volt. Ha valamelyik feltételezés nem teljesül, a számítást annak megfelelően módosítani kell. 2. A 31b. ábrán látható eset. A szivattyútelep az összegyűjtött vizet a felvízbe emeli. A számítást most már magyarázat nélkül közöljük. 6 = 2600 m Zmm = 20 m, a = 40 Ft/m

2, A = 0,2, t

± = t

2 = 50 év. lopt = ? E 1,44 A nomogramból kikeresve (lásd: 2. ábra) lopt + L=n5, l

0pt= 115 m lopt lmin, tehát l = l

0pt lesz! d) Q = q -b = 2,8 • 10~

3 • 2600 = 7,3 > 4 m

3/s T lopt + L 0,5 Ha a vizsgált szakaszt több szelvény jellemzi, a bemutatott példák alapján szelvényenként kiszámítható a gazdaságos szigetelőszőnyeg szélesség. A különbség csak annyi, hogy az első feltételezés (Q ^ 4 m

3/s) ellenőrzését a teljes szakaszra kell számítani: n Q= ^ i = l IRODALOM [1] Ihrig Dénes—V. Nagy Imre: Ármentesítés. ÉKME mérnöki kar, szakmérnöki tagozat. 1962. [2] Galli László: Műtárgyak alatti szivárgások számítása rétegezett talajokban, közelítő eljárással. Vízügyi Közi. 1959. [3] Bogárdi István és Gáspár László: Szivárgásgátló rétegek készítése a helyi talajok stabilizálásával. Vízügyi Közlemények. 1966. 3. Vízellátás—csatornázás — egészségügyi szakmérnökképzés indul 1969 februárjában a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán új tantervvel. A képzés célja, hogy a vízellátás-csatornázás-egészségügyi problémákkal foglalkozó szakemberek a műszaki egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó, specializáltabb képzésben részesüljenek. A képzésben azok a Műszaki Egyetemek valamelyikén szerzett mérnöki oklevéllel rendelkezők részesülhetnek, akik az egyetemi tanulmányaik befejezése után legalább két évi gyakorlattal rendelkeznek. A képzés 4 féléves, levelező jellegű. Dr. öllős Géza egyetemi docens Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnökképzés indul 1969. februárjában a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán, új tantervvel. A képzés célja az, hogy magas színvonalú mezőgazdasági vízgazdálkodási szakirányú képzést, és a Tisza II. öntözőrendszerrel kapcsolatban felmerülő mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok megoldásában segítséget, adjon. Az új tantervbe az előzőekhez képest növekedett a mezőgazdasági tananyag, nagyobb teret kapott a hidrológia (hidrológiai statisztika, nomográfia), belekerült a számítógépek ós azok alkalmazásának témaköre a hidrológiában, vízrendezésekben és vízhasznosításokban egyaránt. Számít,ógópgyakorlatok, gépbemutatók, vízkémiai, vízbiológiai és talajfizikai laboratóriumi gyakorlatok is lesznek. Dr. Lipták Ferenc egyetemi adjunktus * Mindkét szakmérnöki ágazatra a felvételi kórelmeket a munkahely felett felügyeletet gyakorló országos főhatósághoz kell f. év augusztus 31-ig benyújtani. A jelentkezéshez szükséges nyomtatvány az egyetem portáján (Budapest, XI. Műegyetem rkp. 3.) szerezhető be. A kérőiemhez csatolni kell az egyetemi oklevelet vagy annak hiteles másolatát.