Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
8. szám - Dr. Szesztay Károly: Az állóvizek vízkészletgazdálkodásának hidrológiai alapjai
340 Hidrológiai Közlöny 1968. 8. sz. Szesztay K.: Állóvizek vízkészletgazdálkodása 3. ábra. A Balaton évi jellemző vízállásai így alakultak volna 12 m 3/aec egyenletes vízkivétel (vízeresztés) esetében ! Puc. 3 XapaKmepHhie Z0pu30nmbi 03epa Bajiamon e zody cfiopMupoeaAucb Obi maic npu paenoMepiWM eodo3aöope 12 M' 3/ceK (eodocnycK) Fig. 3. Gharaeteristic annual stages of Lalce Balaton thai would have developed in the case of a uniform diversion (release) of 12 cu. m/sec fc-. oooaoi & S> A vizállástnrtomóny előirt határai . Csi Cca ^o t^oci i I 1 , , , Evi legmagasabb vízállás Evi közepes vízállás i . . , , Evi legalacsonyabb vízállás folyás nélküli, zárt vízrendszerű állóvizek vízkészletének tartós igénybevétele mindenképpen a vízháztartási egyensúly megbontásához (többnyire az átlagos vízszint süllyedéséhez) vezet. Az (1) egyenlet szerint számított, vagy a lefolyó vizek rendszeres nyilvántartásával megállapított sokévi átlagos vízfelesleg esetenkénti hasznosítása számos további kérdést vet fel. Minthogy a vízfeleslegek időbeli eloszlása többnyire gyökeresen eltér a vízigényekétől, teljes mértékű hasznosítása jelentékeny tározótérfogatot kíván. Nagyobb állóvizek esetében a megfelelő tározótérfogat mindenkor rendelkezésre állna ugyan, de a kialakuló jelentékeny vízsziningadozások (3. ábra) a parti létesítmények és vízhasználatok szempontjából nem engedhetőek meg. A valójában hasznosítható dinamikus vízkészlet értékét ezért a vízszintszabályozás és a vízkészletgazdálkodás igényeit egyaránt szem előtt tartó esetenkénti gazdaságossági optimum-vizsgálat alapján lehet megállapítani [6]. A tényleges, vagy statisztikai paramétereivel meghatározott adatsorok körülményei között, többnyire számos alternatíva összehasonlító elemzését kívánó vizsgálatok elvégzését a szimulációs modellek és a számítógépek rendkívüli mértékben megkönnyítik. A Balatonra és a Velencei tóra elvégzett előzetes jellegű vizsgálatok eredményei szerint az évenkénti és az éven belüli vízszíningadozások jelentékeny mértékű megnövekedése nélkül az (1) képlet szerinti potenciális dinamikus vízkészletnek, mintegy 20—25%-át lehet hasznosítani [2]. A dinamikus vízkészlet és vízháztartási jelleggörbék Tágabb perspektívájú tervezéseknél felmerülhet a gondolat, liogy az állóvizek vízgazdálkodási feladatait az átlagos vízszintmagasság jelentékeny módosításával oldják meg. Nyilvánvaló, hogy a vízszintmagasság és ezzel a víztükörfelület számottevő megváltoztatása kihat a természetes vízháztartásra is. A bekövetkező változások jellegéről és mértékéről a 4. ábra szerinti vízháztartási jelleggörbék nyújtanak összefoglaló áttekintést, amelyeket a 2. táblázat szerinti 2. táblázat A Fertő-tó vízháztartási összetevőinek sokévi átlagai különböző kiterjedésű tófeliiletek esetében TaöA. 2 CpedneMiiozoAemnue cocmaeAHWique eoÖHoeo pejicuMa 03epa <Pepm3 e CAyiae pa3noeo pacnpocmpanenun eodHoü noeepxnocmu Table 2. Average values for the components of the waterhousehold of Laké Fertő, for laké areas of different magnitude A feltételezett tófelület, Ft A tó vízgyűjtő területe, F v Hozzáfolyás, H Csapadék, C Párolgás, P Lefolyás, L (Leeresztés) Vízforgalom R = G + + H = = P + L P C Megjegyzés A feltételezett tófelület, Ft A tó vízgyűjtő területe, F v Hozzáfolyás, H folytonos vízsugárban kifejezve Lefolyás, L (Leeresztés) Vízforgalom R = G + + H = = P + L P+L G + H Megjegyzés [km 2] [km 2] [m 3/s] [m 3/s] [m 3/s] [m 3/s] [m 3/s] (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (9) (10) 0 50 100 200 280 315 400 1300 1250 1200 1100 1020 985 900 2,46 2,37 2,28 2,10 1,96 1,80 1,73 0 1,12 2,25 4,50 6,30 7,18 9,00 0 1,42 2,85 5,70 8,00 8,98 11,40 2,46 2,07 1,68 0,90 0,26 0 —0,67 2,46 3,49 4,53 6,60 8,26 8,98 10,73 0 0,41 0,63 0,86 0,97 1,00 1,03 0 0,32 0,49 0,68 0,76 0,80 0,84 Tó nélküli vízfolyás 1 Természetes átfolyású j tó Zárt vízrendszer Mesterséges vízpótlással fenntartott tó A számítás kiindulási adatai: C= 710 mm, P= 900 mm, <x = 0,085, F= Ft + F v= 1300 km 2
