Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Csanády Mihály: Nehézfém és cián szennyezés terjedése talajvízben

Csanády M.: Nehézfém és cián szennyezés Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 33 1. táblázat <«*ál. a kromáltartaloni időbeli változása a szenujezett kutak vizében I. Cr(VI) [mg/l] 1'AŐA. / C. JJ.IA, u3Menenue codepotcanuü xpoMama eo epeMenu e eode 3aepa3nentibix KOAOöifee I. Tabelle 1. ily ál. Zeitliche Veranderungen des Ghromatgehalts im Wasser der verunreinigten Brunnen J I. 1!). X. 22. I. 28. II. 11. II. 25. III. 29. IV. 23. 1. 12 12 15 11 24 18 ÍJ. 4,0 4.0 — 5,0 6,4 10,(1 7,(1 111. — 0,00 (1,00 0,00 0.00 0,1(1 0,10 IV — — 0,10 0,16 0,22 0.28 0,09 V. 0,01 0,01 0,01 0,01 0,02 0.02 0,7 Fekete humusz Görgeteg, agyagba ágyazva Görgeteges kavics Sárga agyag 20,8 m-ig 2. ábra. Tulaj rétegszelvény (Gyúl) Puc. 2 ílonepemioe ceienue apytima (JJHA) Abb. 2. Boden-Schichtenprofil (Gyál) lyet kéthetenként, majd havonta megismételtünk. A kromátra vonatkozó eredményeket mutatja be az 1. táblázat (elemi krómra számítva). Gyálon és környékén a vizsgálat idején a talajvíz eró'seti megemelkedett. Az egyes kutakban a mintavételek alkalmával mértük a talajvíz szintjét is. A 3. ábra a talajvízállás és a kromáttartalom összefüggését mutatja be a IV. sz. kút példáján. Az összefüggés meglepően szoros. Ugyanilyen jellegű volt a változás — jóval nagyobb abszolút értékekkel — az I. és II. kútban is. Érdekes a III. kút esete: a szikkasztóhoz lényegesen közelebb van, mint a IV. kút, mégis csak viszonylag későn, a legH/0 •0,3 [m] -1,0 -1,5• •0,2 0,1 0 128. 11.11. II.25. III.79. IV.23 magasabb talaj vízálláskor jelent meg benne a kromát szennyezés. A legnagyobb kromát szennyezés idején (III. 29.) a ciántartalom az egves kutak vizében a következővolt:!, kút 0,3!), II. kút 0,53,111. kút: 0,010mg/l; a IV. és V. kút vizében cián nem volt kimutatható. A szennyezést okozó ipari szennyvíz nagy koncentrációban tartalmazta a szennyező anyagokat. A ciántartalomra 16—55 mg/l, a hatvegyértékű króm tartalomra 106—254 mg/l-es értékeket mértünk. A cián könnyen felszabadítható, ún. szabad cián alakban volt jelen [5]. A víz gyengén savas volt (pH 5,9—6,4), előfordult, hogy a szikkasztó környékén (szabadban) a ciánhidrogén szagát érzékeny egyének határozottan érezték. A szennyezés megjelenésekor a kutak vizének a szokásos komponensekkel mért összetétele is megváltozott. Jól észlelhető volt ez a III. kút esetében, amelyet alkalmunk volt megvizsgálni akkor is, mielőtt még a szennyezés elérte volna. A szennyezés hatására a kloridtartalom 104-ről 207 mg/l-re, a nitrát 230-ról 494 mg/l-re, a keménység 51-ről 94 német fokra, a szulfáttartalom még jelentősebben nőtt, és mindez természetesen a — külön mérhető — összes sótartalomban is kifejezésre jutott. A változás egyértelműen a szennyezés következménye volt. Az ipari mérgek szempontjából szennyezetlen környékbeli kutak (ide értve az ekkor még alig szennyezett V. kutat is) vizének minősége a talajvízszint emelkedésével nem változott lényegesen. Az ipari szennyvíznek a szokásos kémiai komponensekkel mérhető hatását mutatja be a 2. táblázat. Az ipari szennyvíznek a sótartalom-növelő hatása az adatokból egyértelműen megállapítható. 'J. táblázat Ipari szennyezés hatása a szokásos komponensekkel mért vízminőségre TaóA. 2 BAumiue npoMbiuiAemweo 3aepa3uemm na KUlecmeo eodbt, u3Mepennoe c oőbitHbiMU KOMnonenmaMU Tabelle 2. Einfluss der industrieUen Vérunreinigung auf die mit den üblichen Komponenten gemessene Wassergüte Klorid Nitrát Szulfát összes só tartalom Keménység német fok [mg/l] Keménység német fok A Jl c 54—104 33—144 183—258 130—230 44—330 200—490 300— 320 470—1040 830— 980 570—1240 1690—2040 41—51 28—63 63—93 3. ábra. A talajvízszint és a kromátkoncentráció változása Puc. 3 H3Menenue zopu30Hma epyumoebix eod u Konifenmpaiiuu xpoMama Abb. 3. Veránderung des Grundwasserspiegels und der Ghromatkonzentration A: 3 közeli, iparilag szennyezetlen kút (V., VI. és a III. kút a szennyezés előtt) II: 12 iparilag szennyezetlen, környékbeli kút C: iparilag szennyezett kutak (I—IV.) A vizsgálatok első szakaszában tehát a szenynyezés nem terjedt túl messze, nagymértékű szenynyezettség csak azokban a kutakban (I. és II.) mutatkozott, amelyeknek vizét gépi úton szivattyúzták, ahol tehát a kialakuló depressziós tölcsér hatása érezhető volt. Az ellenkező irányban ugyanilyen távolságra levő kutak vizében a szenvnyezettség kicsi volt. Különösen feltűnő ez az V. kút esetében, amely pedig csak 28 m-re volt a szikkasztótól. A KTSz házi vízvezetéke a talajvízből emelte ki a felhasználandó vizet, és a talajvízbe juttatta vissza. Bizonyos — a használatkor elkerülhetetlen— veszteségekkel lehet számolni, ezért végerednénv-