Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Csanády Mihály: Nehézfém és cián szennyezés terjedése talajvízben

Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 32 VÍZKÉMIA Nehézfém és cián szennyezés terjedése talajvízben CSANÁDY MIHÁLY* Bevezetés Hazánkban a községek tekintélyes hányadában a lakosság még ásott kutakból szerzi az ivóvizet. A talajvizet használó kutak vizének tisztaságát az emberi környezetből, a talaj felső rétegéből származó természetes eredetű szennyező és esetleg fertőző anyagok közismert módon veszélyeztetik. Az alábbiakban más jellegű szenynyezésre: mérgező anyagokat tartalmazó ipari szennyvíz okozta talajvíz-szennyezésre mutatunk be két gyakorlati példát. Az ipari és mezőgazdasági technológiai folyamatok kemizálódása világjelenségnek tekinthető, ennek következtében a környezetben vegyi szenynyeződések fellépésével számolni kell, fel kell készülni az ilyen jellegű ártalmak elhárítására. Esetünkben két községben (Gyál és Maglód) kisüzemi galvanizáló műhelyeknek a talajba jutó szennyvize következtében ásott kutak vize vált mérgezetté. A tapasztalatok közreadása segítséget nyújthat a gyakorlatban nyilván másutt is majd előforduló hasonló esetek felderítéséhez és a felmerülő kérdések megoldásához. Vizsgálati módszerek Minden alkalommal helyszíni szemlével egybekötött mintavétel történt. <A vizsgálatokhoz általában 1 liter vízmintát vettünk a kérdéses kutakból és a szikkasztásra kerülő ipari szennyvízből. A króm meghatározása és a cián ledesztülálása általában a mintavétel napján, de mindenképpen 24 órán belül történt. A nehézfémek meghatározására szolgáló mintát sósavval megsavanyítva tároltuk. A szokásos komponensek (oxigénfogyasztás, klorid, nitrát stb.) meghatározása a vonatkozó szabvány (MSZ 448) előírásai szerint történt. A cián meghatározását az első vizsgálatok alkalmával a szennyvízvizsgálatoknál szokásos ezüstnitrátos térfogatos módszerrel végeztük, paradimetilamino-benzilidén-rodanin indikátor használatával [1]. E módszer érzékenysége azonban az Egészségügyi Világszervezet által (1958) ivóvízre megadott határérték, a 0,01 mg/l-es koncentráció kimutatásához nem megfelelő, ezért érzékenyebb módszert kellett beállítani. A későbbiekben a kútvízminták vizsgálatára a benzidin-piridines kolorimetriás eljárást [2] alkalmaztuk, fotométeres leolvasással. Meghatározás előtt kénsavas közegből ledesztilláltuk a ciánt. Kromát jelenlétében a megsavanyítás előtt arzenitet adagoltunk a mintához, a cián eloxidálásának a megakadályozása céljából. A krómot difenilkarbazidos kolorimetriás módszerrel mértük, fotométeres leolvasással [3]. Az eljárást tájékoztató kvalitatív módszer formájában a helyszínen is alkalmaztuk. A többi nehézfém (réz, kadmium, nikkel, cink) kimutatását ós meghatározását polarográffal végeztük [3, 4] ammóniás-ammóniumkloridos alapoldatban. Kis koncentrációk esetén sósavas közegben történő bepárlással töményítettük a mintát. * Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest . Gyál Kis lakatosműhelyből kifejlődött KTSz-részlegben fémfeldolgozás és felületkezelés folyik (galvanizáló létszám 20, összlétszám több mint 100 fő). 1955-től 1965. júliusáig kisebb mennyiségben rezezés és nikkelezés folyt, akkor változott a gyártás profilja; azóta horganvozást és kromátozást végeznek jelentősebb mennyiségben. A szakaszosan leeresztésre kerülő öblítővíz meglehetősen nagy töménységű, ciánt és horganyt illetve — sósavat és kénsavat is tartalmazó oldatban— krómsavat tartalmaz. Ez a szennyvíz a KTSz telke melletti üres telken nyitott gödörben került szikkasztásra minden előzetes kezelés nélkül. A terület teljesen sík. Az 1. ábra vázlatos helyszínrajzot, a 2. ábra a felső talajréteg szelvényét mutatja be. A KTSz-részleget a saját ásott kútjukból [II.] táplálkozó házi vízvezeték látta el vízzel. A szomszéd magánházban külön házi vízvezeték működött [I.], ennek vizében észlelték először 1965. decemberében a víz sárgás elszíneződését. A MAV laboratórium krómot mutatott ki a vízben és mérgezettnek minősítette [7]. Erre hivatkozva 1966. január 19-én — a szomszéd háztulajdonos sürgetésére — kérte a KTSz az OKI-tól e kút és saját kútjuk vizének a vizsgálatát. A mintákban kromáton (1. táblázat) kívül néhány tized mg/l nagyságrendben ciánt és nikkelt találtunk. Január 22-én helyszíni vizsgálatot végeztünk. A vizsgált 7 kút közül a fenti kettőn kívül még egyben, a helyszínrajzon (1. ábra) V.-tel jelöltben találtunk igen kis mennyiségben kromátot. Január 28-án 16 kútra terjesztettük ki a vizsgálatot, ame1. ábra. Gyál, helyszínrajz Puc. 1 C. JJha, nAaH Mecmnocmu Abb. 1. Gyál, Lageplan