Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
6. szám - Dr. Donászy Ernő: Hollerith-lyukkártyák alkalmazása a limnológiában
Donászy E.: Hollerith-lyukkártyák Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. 285 III. Változatlan rész: A kártyaterv szerinti sorrendben a pH-ra és a 8 ionra vonatkozó adatok és az ionok összege. A 9. oszlopban újra megtaláljuk a Na értékeit éspedig nullázva. Táblázatainkon ugyanis így jelöltük annak az oszlopnak értékeit, amely szerint rendeztettük az adatokat, tehát az 1. oszlop és a 9. oszlop adatai megegyeznek. Az oszlop sorszáma alatt Hxl megjelölést alkalmaztam. így jelölöm a rendező értékeket (high value, H). A 227. témában a táblázatok nagy része ilyen szerkezetű, csak az 1. és 2. oszlopba kerül mindig más ós más érték. Az 1. oszlopban 0,13 mval/1 értékkel 6 minta szerepel, a tételszámot mindig a 7. oszlopban kaptuk meg. A nátrium 0,15 mval értékkel ugyancsak 6 mintában szerepelt. Jelképesen (pontozva) folytatódik a táblázat az utolsó tételig. A legnagyobb Na mval/1 érték a feldolgozott anyagban 49,13. Ilyen tétel csak egy szerepel. A 7. oszlopban tehát tételszámként 1* szerepel. Alatta az egész táblázat-kötet tételszámainak végösszege 830*. A táblázat szerkezetének bemutatása mellett alul szerepeltetem a táblázatunkon a kötet fejlécét, melyet természetesen a gépi adatfeldolgozáskor csak a legelső oldalon tüntetnek fel kézírással, (a kötet 63 lapos!). Tájékoztatásul megjegyzem, ltogy az eredeti táblázatokon a számok kissé ritkítottan állnak egymás mellett. A 6. táblázaton feltüntetett kis részletből nem tűnik ki, hogy pl. minden 1 mval értékhatár elérésekor külön összeget kaphatunk a programozott értékhatáron belül az összes tételszámra vonatkozóan is. így kisebb táblázatra azonnal kiírhatjuk 1 mval értékemelkedéssel az előforduló minták számát és megkapjuk 1 mval osztályhatáronként a minták eloszlását a Na-ion szerint. Ugyanezzel a táblázat-szerkezettel megoldható pl. a 7—16. oszlopok numerikus összegezése is. Ezzel gyorsan megoldható a 0,13 mval/1 nátriumértékhez tartozó összes többi adat középértékének kiszámítása, ha ilyen jellegű számításokat kívánunk végezni. Középértékvizsgálatok, szóródás: Ha olyan sok mintával dolgozunk, amelynek egyes értékeire vonatkozó osztályhatárokat, majd az osztályközépértékeket akarjuk megállapítani és később az egyes értékek eltérését a középértéktől, vagy más oszlopban levő adatok viszonyát a rendező oszlop értékeihez stb., akkor az osztályhatárok megállapításához a már előbb ismertetett módszert használjuk és a nyert táblázatok elemzésével eldöntjük, milyen osztály-intervallumokkal kívánunk dolgozni. Ezt követően készíttetjük el az osztályintervallumok szerinti összegezést a tételszámokkal. Ezt követi a középértékek kiszámítása. Összefüggésvizsgálatok, korrelációszámítás: A Hollerith-rendszerű lyukkártyák nagy előnye, hogy a független változóhoz rendeztethetünk több függő változót és a táblázatokban megcserélhetjük a rendezés révén a függő és független változók adatainak sorrendjét, többféle rendezésben kereshetjük ki a bennünket érdeklő adatokat. Mátrix készítés: Ugyancsak nagy segítséget nyújt a lyukkártyák alkalmazása a mátrix-számításokhoz, de előkészítő munkát végez az elektronikus adatfeldolgozáshoz is. Példaképpen bemutatjuk a 7. táblázaton a 238. téma keretében a 38. kötet alapján készített mátrixunkat. A példában 10 g kezdősúlyú halak Hx értékei találhatók az első oszlopban, majd a május 1-i, június 1-i stb. próbahalászati súlyok találhatók (a^-től x 5-ig) és végül a kihelyezéstől szeptember l-ig elért súlyt, x 6 és május 1-től szeptember l-ig elért súlyt, x r A mátrix segítségével feltehetjük a kérdést pl. mi a valószínűsége annak, hogy a 10 g kezdősúlyú halak szeptember l-re elérik az x 6 vagy x, súlyt? Ezzel már eljutottunk a valószínűségszámításhoz és könnyen beláthatjuk, hogy a Hollerithrendszerű lyukkártyákkal rendezett adatok olyan táblázatokat nyújtanak ilyen számításokhoz, amelyek nagy adathalmazból válogatják ki számunkra a kívánt adatokat a célnak megfelelő rendezésben. A 7. táblázatban mutatjuk be a 10 g kezdősúlyú halak mátrixát. A 238. téma keretében 410 soros mátrixokkal dolgozunk. Pl. a közölt részlethez hasonlóan az 7. táblázat 10 g kezdősúlyú halak mátrixa Tabelle 7. Die Mátrix der Karpfen mit 10 g Anfangsgewicht Hx=Anfangsgewicht. %,.. .x, = Gewicht am 1. Mai, Juni.. .September. a;, = Gewichtszunahme vom Anfang bis. 1. September, s, = Gewichtszunahme vom 1. Mai bis 1. September. *Summe Table 7. The mátrix of the 10 g weight carps („The growing of carps", from table-volume Nr. 38 Hx = weight at the beginning. z, = weight at Ist May, x t.. .x,.. .a l 8 t September. z,=growing in weight from Hx until l 8 t September. z,=growing in weight from Ist May until Ist September *Sum. Hx ce, ÍC 3 X, Zs X, 1 10 15 27 37 73 100 90 85 437 2 10 20 35 100 130 180 170 160 805 3 10 20 50 100 150 200 190 180 900 4 10 20 49 135 185 260 250 230 1139 5 10 30 60 170 250 350 340 320 1530 6 10 20 40 180 340 500 490 480 2060 7 10 16 50 60 90 120 110 104 560 8 10 18 30 70 170 300 290 282 1170 8 80* 159* 341* 852* 1388* 2010* 1930* 1841* 8601*
