Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
6. szám - Dr. Donászy Ernő: Hollerith-lyukkártyák alkalmazása a limnológiában
282 Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. Donászy E.: Hollerith -lyukkártyák A másik kérdéscsoport: Valamely vízminőségi jellemző bizonyos értékhatárok közötti középértéke és más vízminőségi jellemzők ugyanazokra a mintákra vonatkozó középértékei között van-e összefüggés? Egyes vízminőségi jellemzők nagyságrendi növekedése vagy csökkenése és az összefüggés-vizsgálatba vont más vízminőségi jellemzők között mi a kapcsolat? Ezekből a kérdésekből született meg 70 táblázat, amelyeken választ kaptunk a bennünket érdeklő témákra. Mielőtt egyes problémák elemzésébe kezdenénk, ajánlatos anyagunk különböző szempontok szerinti megoszlásának vizsgálata, mert így eleve láthatjuk, hogy egy-egy szempont szerinti megoszlás jellege statisztikailag megbízható eredményt adhat, vagy pedig igen kevés az adat ahhoz, hogy pl. a középérték megbízható legyen. Ilyen kérdéseink voltak: a minták területosztályok szerinti és havonkénti megoszlása. A zooplankton témakörben kerestük a mintatérfogatok nagyság szerinti előfordulását, egyes mintatérfogat osztályok havonkénti és tónagyság szerinti megoszlását, valamint a havonkénti és tónagyság szerinti előfordulások középértékeit és az összes szervezet gyakorisági osztályainak megoszlását kerestük. A pontyok súlygyarapodásának témakörében vizsgáltuk a kihelyezési súlyok gyakorisági megoszlását, valamint az egyes próbahalászati időpontokban mért átlagsúlyok gyakorisági megoszlását. Anyagunkat úgy kívántuk feldolgoztatni, hogy bármelyik időpont szerint rendezett értékek osztályközépértékeihez megkapjuk a megfelelő adatok középértékeit súlyosztályok szerint. A második kérdéscsoport: Milyen súlygyarapodási értékek fordulnak elő májusban, júniusban, júliusban és augusztusban ? Ezekből képzett súlyosztályok milyen gyakorisággal fordulnak elő? A súly osztály ok középértékeit kerestük. Vizsgálni kívántuk az egyes súlyosztályok eloszlástípusait. A harmadik kérdéscsoport a tónagyság és a próbahalászati súlyok, súlygyarapodások, kihelyezési súlyok közötti esetleges összefüggés keresésére irányultak. Valamennyi témát kidolgoztuk minden egyes évre külön-külön és az 1961—1965. évek (ötéves) átlagaira vonatkozóan. A kérdésfeltevés módjára csak nagy vonalakban mutattunk be példákat. Mindhárom témakörben még jóval több „kérdést" lehet feltenni. A táblázatok szerkezete: Kérdésfelvetésünk és a szervezővel folytatott részletes megbeszélés eredményeként születik meg azoknak a táblázatoknak a terve és szerkezete, emelyeken feleletet kívánunk kapni kérdéseinkre. A szervező feladata az organizációs terv elkészítése, amely tartalmazza a gépi adatfeldolgozó intézménynél végzendő összes munkafolyamatot, valamint ezek részletes utasításait. (Lyukasztás — ellenőrzés — rendezés — ellenőrzés — táblázógépek munkája — ellenőrzés stb.) A lyukkártyákat rendező gépek természetesen olyan utasítást kapnak a rendezéshez, amellyel az általunk kívánt táblázatok készítéséhez megfelelő sorrendben kerülnek egymásután a lyukkártyák. A táblázógépek programozásához ezenkívül hozzátartozik az is, hogy a különféle táblákon milyen sorrendben legyenek az oszlopok és mit tartalmazzanak, milyen műveleteket végezzenek el (pl. tételek összegezése, numerikus értékek összegezése, összegek összegezése stb.). A következőkben néhány táblázatból mutatunk be részleteket és néhány táblázat-típussal kívánjuk érzékeltetni, milyen sokoldalúan kaphatjuk meg a lyukkártyákra rögzített adatokat. Alaptáblázat, mintajegyzék: A magam részéről minden témámnál az első táblázatkötetek mindig a feldolgozott anyag összes adatainak katalógusai: Az alapadatfelvételi kartonok sorszám, időrendje vagy tócsoport szerinti jegyzékei. Legyen erre példa a „Pontyok súlygyarapodása" témából az 1. és 2. kötet alaptáblázata (4—-5. táblázat). A 4. táblázathoz a rendezést évenként a bizonylat sorszámának rendjében végezte el a rendezőgép, de a táblázógép az oszlopok sorrendjét már nem a lyukkártyákon levő kártyamezők sorrendjében programozta, hanem az 1. oszlopba került a felvételi karton sorszáma (4. kártyamező), a 2. oszlopba került a gazdasági év (5. kártyamező), a 3. oszlopba a tó azonossági száma. Az első négy számjegy a tócsoport számát adja és közt kihagyva a tócsoporton belül a halastó sorszáma elkülönítve látható. 4. táblázat Pontyok súlygyarapodása (Próbahalászati adatok, kártyára rögzített adatok) Tabelle 4. Wachstum des Karpfens (Angáben der Probefischfdnge welche in den Lochkarten gelocht sind!) (aus dem ersten Tábellen-Band des Themas). 1 = Nr. der Karte. 2=3ahr. ,3=IdentitStsnummer der Fischteiche. í = Oberflache der Fischteiche. 5=Kode der Oberflachengrösse. 6 = Anfangsgewicht, 7—ii=Gewicht des Karpfens in í? bei den Probefischfangen am 1. Mai, Juni,.. ., September Table 4. The growing of the earps (Data of the prooffisheries fixed on the punched-cards, from the volume 1 of the subject, p. 1.) /=Nr. of the card. 2=year. 3 =Identity number of the ponds. 4=Surface of the fish pond. 5=Code of pond surface. 6=weight at the beginning. "=weight at the l 8' May...to 11 l s t September. sums of weights 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 13 61 1203 01 04029 4 72 00082 127 240 320 360 14 61 1203 02 03280 4 32 00045 86 160 185 210 15 61 1203 03 02878 4 80 00080 230 460 500 • 16 61 1203 03 02878 4 810 00810 1060 1330 1660 • 17 61 1203 04 03395 4 200 00200 270 700 930 • 18 61 1203 04 03395 4 660 00960 1000 1520 1920 • 19 61 1203 05 13121 6 78 00078 300 580 840 1120 20 61 1203 05 13121 6 550 00950 1000 1410 1760 2000 8 0* 2482* 03205* 4073* 6400* 8115* 3690*
