Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Dr. Donászy Ernő: Hollerith-lyukkártyák alkalmazása a limnológiában

Donászy E.: Hollerith-lyukkártyák Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. 283 Pontyok súlygyarapodása 5. táblázat ;Tabelle 5. Wachstum des Karpfens. Eine Resultat-Tabelle, die Angaben waren in den Lochkarten nicht gelocht. (Nr. 1—5., wie an der Tab. 4.) 6—9, Gewichtszunahme im Monate Mai, Juni, Juli und August, 10 = Gewichtszunahme insegsamt im Juni +Juli + August. Summe*. Table 5. The growing of the carps (Subject Nr. 238 by E. Donászy, from the volume 2. pag. 1. — Un „answertable") The data are not punched on the originál punched cards ! Number 1—5, as on the table 4. 6 growing in weight in May, 7 =in Juny, S=in July. 0=ln August, /0=Sum of weights from Juny + July + August. *Sum. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 13 61 1203 1 04029 4 45 113 80 40 233 14 61 1203 2 03280 4 41 74 25 25 124 15 61 1203 3 02878 4 150 230 40 • 270 16 61 1203 3 02078 4 250 270 330 • 600 17 61 1203 4 03395 4 70 430 230 • 660 18 61 1203 4 03395 4 40 520 400 • 920 19 61 ' 1203 5 13121 6 222 280 260 280 820 20 61 1203 5 13121 6 50 410 350 240 1000 8 0* 868* 2327* 1715* 585* 4627* A 4. oszlopba került a tó területe hektárban (tulajdonképpen ár-ban, mivel a ha értékek a bizonylaton két tizedes pontossággal szerepelnek, a táblákon az utolsó két számjegy jelenti a tizedet és századot, illetőleg ár-ban megadva egész számot jelent, (6. kártyamező). Mellette az 5. oszlopban a területi kód (4 = = 50 - 100 ha, 6 = > 100 ha). A 6. oszlopban a kihelyezési súlyokat találjuk (8. kártyamező). A 7. oszlopban „nullázva" találhatók a május 1-i próbahalászati súlyok (9. kártyamező). A nullázásnak ebben az esetben csak annyi a jelentősége, hogy figyelmeztet a próbahalászati adatok kezdetére, (az előző oszlop a kihelyezési súly rovata volt). Egyébként a legtöbb táblázaton a rendező osztályt alkalmaztuk nullázva, a többi adatot nullázás nélkül. A 8., 9., 10. ós 11. oszlopban találjuk a június 1-i, július 1-i, augusztus 1-i és szeptember 1-i próbahalászati adatokat (a kártyamezőn 9—13. alatt). A 4. oszlop alatt leolvashatjuk, hogy az 1961. évben a 1203 számú tócsoportra vonatkozóan hány próbahalászati adatfelvételi lapunk volt (tételszám). Az 5. oszlop alatt 0 összeget találunk, mivel a területi kódokat nem összegezzük. A 6—11. oszlopok alatt megtaláljuk az oszlopban levő számok összegét, a 11. oszlop csak 4 tétel összegét tartalmazza. (A tavakat ugyanis szeptember 1. előtt lehalászták és így már nem volt próbahalászat.) A • jelek nem szerepelnek az eredeti táblázatokon, hanem a hiányzó tételek helye üres. Ha ki akarjuk számítani az egész tócsoportra vonatkozóan pl. a középértékeket, akkor a summát 8-cal kell osztani, kivéve az utolsó oszlopot, ahol a tételszám valóban csak 4. Sajnos arra nincs mód, hogy változó tételszám esetén minden oszlop alatt megkapjuk a valódi tételszámot is. „Szűrt" adatok feldolgozása esetén (vagyis ha nem veszünk figyelembe olyan bizonylatokat, amelyeken nincs minden rovatra vonatkozó adat) az összes oszlopban azonos lesz a tételszám és így valamely oszlop alatt megadott tételszám az összes oszlop tételszáma is egyben. Az 5. táblázat ugyancsak minta arra, milyen alap táblázatot, mintajegyzéket készíttethetünk, de ebben az esetben már eredménytáblázatot közlünk, amelyek adatai a lyukkártyákon nincsenek rögzítve, hanem az 1. táblázat 8—7., 9—8., 10—9. és 11—10. rovatok különbségét adja, vagyis a májusi (6. oszlop), júniusi (7. oszlop), júliusi (8. oszlop) és augusztusi súlygyarapodásokat (9. oszlop), végül a 7 -f 8 + 9. oszlopokban talált súlyok összegét (10. oszlop). Elvi meggondolásból nem az összes hónap súly gyarapodási összegét kértük, hanem csak a döntő utolsó három hónapét. A két táblázatkötetben tehát évenként a bizonylatok sorszámának sorrendjében (egyúttal a tavak azonossági számának a sorrendje is) megtalálunk 1961-től 1965-ig minden adatot a feldolgozott tavakra vonatkozóan a tavak azonossági száma alapján mind a kihelyezési és próbahalászati [1. kötet], mind pedig a súlygyarapodási adatok vonatkozásában [2. kötet]. Ilyen tehát egy alaptáblázat, vagy mintajegyzék más táblázatokkal szemben, amelyeken esetleg már csak bizonyos adatok szerepelnek és nem szerepel pl. a tavak azonossági száma, a tavak területe, sem a mintaszám, mert a feltett kérdésre adandó válaszhoz ezekre nincs szükség. Statisztikai sorok, megoszlás: Egészen más a kérdésfeltevésünk, ha azt akarjuk tudni, hogy anyagunkban valamilyen érték milyen legalacsonyabb értéktől kezdve fordul elő és milyen legnagyobb értéket ér el. Ebben az esetben a rendezés szempontja ez lesz és a lyukkártyák —- tegyük fel — a legalacsonyabb nátrium-ion mval értéktől kerülnek rendezésre. Olyan táblázatot kérünk, hogy az 1. oszlopban a nátrium-ion mval értékei kerüljenek és utána következzenek a többi ionok ugyanabban a sorrendben, mint a kártyatervben. Megkívánjuk továbbá azt, hogy minden 1 mval értékhatárnál megkapjuk az előforduló minták számát és így ezek alapján kiszámíthassuk, hogy 1 mval értékkel emelkedve a mintasokaságunkban milyen eloszlást mutat a nátrium-ion érték. Válasszunk ki egy példát a halastavak vízminősége c. témakörből (227. sz. témánk). A 27. kötet egy táblázatrészletét közöljük (6. táblázat). A táblázat szerkezetileg először is három részből áll: I. Kiemelt adatok: 1. Az első oszlopban előre tettük a nátrium-ion mval/1 értékeit, mert táblázatunk rendezése a Na-ion legkisebb értékétől kezdve a legnagyobb értékig történt. 2. A második oszlopban a pH értékeket rendeltük a Na-ion mval értékei mellé, mert a kapcsolatot a két jellemző között kifejezetten keresni kívánjuk. II. A mintára vonatkozó adatok: 3. A tó azonossági száma, amelyből a minta származik. (Pontosan megadja a termelőszektort, az üzemegységet, tócsoportot és a tócsoporton belül a tó sorszámát. Magyarország bármelyik halastava ezzel a hatjegyű számmal egyértelműen kifejezhető.) 4. A tó nagyságát itt nem kívántuk pontos területtel, így csak a területi kódot alkalmazzuk. 5, A bizonylat (minta) száma. 6. A mintavétel időpontja.