Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Fázold Ádám: Felszínvíz tisztítás talajvízdúsítással

270 Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. Fázold A.: Felszínivíz tisztítás tal késleltetve az aktív felületek kialakulását a vízminőségben bakteriológiai szempontból káros hatást eredményez. A dúsítás során a szikkadás révén képződő talajvíz a kitermelt vízben jelentős fizikai, kémiai és biológiai változásokat eredményez, mely ivó és ipari vízellátás, valamint gazdaságosság szempontjából is lényeges. Az általunk tapasztalt hőmérsékleti változás nem elégíti ki az optimális követelményeket, mert a víz hőmérsékleti kiegyenlítődése nem következik be. Ivóvízellátás szempontjából előnytelen a kitermelt víz hőmérsékleti ingadozása. Ipari szempontból, mint hűtővíz, a téli időszakban jelentős javulást, a meleg nyári időszakban viszont a hűtési kapacitás csökkenésével rosszabbodást eredményez. Agresszivitási szempontból tapasztalt jelentős mértékű javulás igen lényeges. A szénsav tartalom csökkenése, az oldottoxigén és pH érték emelkedése mellyel párhuzamosan lényegesen csökkent a vas és mangán tartalom is, főleg gazdaságossági szempontbóljelentős. Figyelembevéve azt, hogy több kút vizében a talaj vízdúsítás hatására nullára csökkent a vas és mangán tartalom, ezért egy elválasztó gyűjtőcsővezeték megépítésével ezek vize elkülöníthető lenne, a vastartalmú vizet szolgáltató kutaktól. Ezáltal a vas- és mangántalanító berendezés felszabaduló kapacitása lehetővé tenné a talajvízdúsítás további víztermelési növelését, mely a regionális vízrendszernek Miskolc északi részébe való bekapcsolásának egyik tényezője lehetne. A kitermelt víz minőségében összkeménységi szempontból elért nagymértékű csökkenés a víz háztartási felhasználásának javulása mellett legjelentősebb ipari felhasználás szempontjából. 1966-ban átlagosan 4—5 nk°-ú összkeménység csökkenés a Borsodsziráki Vízmű vizét használó Erőmű vízelőkészítő üzemében évi átlagban 640 ezer forint megtakarítást eredményezett, viszonyítva a dúsítás előtti 1960-as évhez. Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a mesterséges talajvízdúsításnál lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok tanulmányozása az optimális üzemelési mód kialakításának fontos tényezője. A vizsgálati eredményeknek gazdaságossági tényezőkkel való összehangolása olyan komplex eredményeket ad meg, melyek a fejlesztés és új talajvízdúsító telepek tervezésénél feltétlenül szükségesek. IRODALOM [1] Batísse M.: Hidrológiai Közlöny 45, 290. 1965. [2] Dégen I.: Hidrológiai Közlöny 45, 482. 1965. [3] Bakács T.: Egészségtudomány 9, 5. 1965. [4] Bakács T.: Jelentés az ETT 1964. november 16-i ülésére [5] Holló T.: Hidrológiai Közlöny 44. 494, 1964. [6] Biemond G.: International Water Supply Congress. Barcelona. 1966. [7] Huísman L.: International Water Supply Congress. Stokcholm, 1964. [8] Bettaque H. G.: Studien zur Künstlichen Grundwasseranreicherung. Hannover. 1958. [9] Scalapino P.: JAWWA 47. 231. 1955. [10] Suter M.: JAWWA 48, 355. 1956. [11] Baffa J.: JAWWA 55. 697. 1963. [12] Baffa J.: JAWWA 55, 705. 1963. [13] Herzberg H.: GWF. 106. 617. 1965. [14] Andreae H.: GWF. 106. 489. 1965. [15] Inacker A.: GWF. 106. 492. 1965. [16] Steinmetz J.—Rott L.—Boér C.: Hidrológia 7, 195 Bucuresti 1966. [17] Paris E.: Vízügyi Közlemények 1, 74 1961. [18] Sípos B.: Vízgazdálkodási Műszaki Szemle 1, 1960. [19] Amramy, A.: Air and Water Pollution 10, 605 1965. [20] Abos B.—Zalán B.: Vízellátás csatornázás 2, 1960. [21] Hegyessy, L.—Gregács M.: Egészségtudomány 5, 359 1961. [22] Fázold A.—Bíró Zs.—Takács S.: Hidrológiai Közlöny 45, 278 1965. [23] Páris E.: Hidrológiai Tájékoztató 1, 19 1961. [24] Fázold Á.: Borsodi Műszaki Élet 10, 20 1965. [25] Schíff L.—Dyer L. K.: AIHS Gen. Ass. Berkeley 1963. [26] Vibert A.: L'EAU 227 1965. [27] Fázold Á.—Bíró Zs.—Takács S.—Schiefner K.: Egészségtudomány 11, 54 1967. [28] Frank H.: Stádtehygiene 15, 241 1964. [29] Frank H.—Schmíndt, K.: GWF. 565 1965. [30] Fázold Á.—Bíró Zs.—Takács S.—Schiefner K.: IASH Symposium. Haifa 1967. [31] Papp Sz.: Hidrológiai Közlöny 41, 188 1961. OmicTKa noBepxHocrHbix BOA npn noMouju oöoraineHnn rpyHTOBblX BOfl 0Ü3OAÖ, A. ABTOPOM B TeneHHH 5 jieT BbiJin npoBeAeHbi y OAHOÜ BOflonpoBOAHOH CTaHUHH, AeHCTByiomeft npn noMomn 060rameHiiíi rpyHTOBbix BOA XHMHqecKne, SaKTepHOJiornneci<ne H ÖHONONMECKHE HccjieAOBaHna, pe3yjibTaTbi KOTOpbix H3JiaraioTCH B HacTOjnaeü CTaTbe. JlHTepaTypHbie AaHHbie, KacaromnecH MeAJieHHbix (JjHJlbTpOB CpaBHHBaeT COÖCTBCHHbIMH HCCJieAOBaHHflMH. OnpeAeJiíieT, HTO AO CHX nop HMeiomnecíi Teopnn He AAIOT OAHOMbicjreHHOe ofrbHCHeHHe 06 H3MeHeHHíix, np0H30HAHIHHX noA BjiHHHneM MeAJieHHoro (JjnjibTpoBaHHH, N Bee MOryT TOJlbKO OÖTjííCHHTb MexaHH3M ([WJlbTpOBaHHfl C A0nonHeHneM Apyr Apyra, HTO H TpeSyeT AajibHenmnx nccjieAOBaHHíí. Il0A BjiHHHneM oőorameHHH rpyHTOBbix BOA B BOAe SKCnjioaTnpyeMbix KOJiOAUeB npoH3on«yT pa3Hbie KanecTBeHHbie H3MeHeHHH. C XHMHieCKOH TOHKII 3peHHH aBTop H3JiaraeT H3MeHeHne CBOÖOAHOH yrjieKHCjjoTbi, pacTBOpeHHoro KHCJiopoAa, pH, >Kene3a (maöAuqa I), noTpeöjieHHH KHCJiopoAa (puc. 6), cyMMapHoíí >KecTi<ocTn (maöAuqa III), n nx B3anMOCB5J3H c BpeMeHeM HaxowAeHHH oSoramaiomeií BOÁM B rpyHTe, a TaK)Ke c ÖHOJiorHiecKHMH MaccaMH (puc. 3). C TOWH 3penna 6aKTepnonoriiH cooömaioTCH pe3y;ibTaTbi nccjieAOBaHníi E. KOJIH (maÖAuqa II; puc. 4). B xoAe oueHKH pe3ynbTaTon nccjieAOBanHH aBTopoM BBIBOAHTCH C^EAYIOMNE BBIBOABI: 1. K03(j)HUHeHT 3(j)(j)eKTHBH0CTH OHHCTKH H H3MeHeHHH, NP0H30HAFLMNE B AoőbiBaeMon BOAe KpoMe 3aflaHHbix reojiorHMecKnx YCJIOBHÍI ii KaiecTBa oBoramaiomen BOÁM 3aBHC5iT OT MecTa pacno.no>KeHH5i n npiiHHTOÜ TexHOjionm. 2. IleH006pa30BaHHe BOÁM NPOAOJDKAETCFL H B oöoramaiomeM 6acceíÍHe. KpoMe Toro, HTO STO HBJieHne yMeHbmaeT CKopoCTb HHtjjnjibTpauHH, HMeeT BpeAHoro BJIHHHHH eme H c TOHKH 3peHHH KanecTBa BOAM. EaKTeopojiornHeCKoe YJIYHINEHNE, HMeiomeecji npn STOM C TOHKH 3peHHH THrHeHHH He M0>KeT C'IHTaTbCÍI 3HaHHTejlbHbIM. 3. llocjie Bnycna HOBMX oSoramaioinHx SaccenHOB B AoSbiBaeMoií BOAe npoflBJiíuoTCfl HenojiaTKH c TOHKH 3peHHH ÖaKTepHOJIOrHH, KOTOpbie HaXOAHTCH B CBH3H C BpeMeHeM Haxo>KAeHHH oSoramaromeíí BOAM B rpyHTe. 4. B rpyöbix neciaHO-rpaBejiHCTbix rpyHTax B KaMecTBe MHHHManbHoro paccTOHHHH oöoramaiomHx öaccenHOB OT KOJiOAUeB Hy>KHO B3HTb BO BHHMaHHe 50 M. 5. C TexnojiorHMecKOH TOMKH 3peHHH SKcnjioaTauHip He ueJiec006pa3H0 BCCTH no 3TanaM. 6. C TOMKH 3peHHH arpeCCHBHOCTH M0>KH0 OInymaTb 3HanHTe^bH0e yjiynuieHHe, HTO HŰNNERCSI 3HaMHTenbHbiM OCOÖeHHO C TOHKH 3peHH?J 3K0H0MHKH.