Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

Fázold A.: Felszínivíz tisztítás Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. 271 7. B OTHOLiieHHH cyMMapHOH >KecTKOCTH nojryqaeTCH öo;ibmoe yMeHbmeHHe, MTO H HBJiíieTCH 3HaMHTenbHbiivi c TOHKH 3peHHH npOMblIllJieHHOrO npHMeHeHHH. Ha 0CH0BAHHH pe3yjibTaTOB KOMITjieKCHbix HccjiefloBaHHÍÍ BOAbI MO>KHO 6bIJ10 C03flaTb TaKyiO TeXHOJIOrHIO, KOTopan B nojiHOM COOTBCTCTBHH C SKOBOMMMCCKHMH (J>aKTopaMH }iBJiíieTCíi ycjioBHeM pa3BHTHH oöorauieHHH rpyHToBBLX BOA H npOeKTHpOBaHHH HOBblX OŐbeKTOB. Treatment of surface waters in comMnation with groundwater recharge By Fázold, A. Results of chemical, bacteriological and biologieal analyses performed for 5 years at a water works operating with groundwater recharge are appraised in the present paper. Data published in the literature on the mechanism of slow filtration are compared with the results of originál investigations. It is concluded that none of the theories known so far is capable of providing alone a satisfaetory explanation for the alterations occurring during slow filtration and each must be supplemented by the others to describe the machanism of filtration which requires continued research. The quality of water withdrawn from the producing wells is changed under the effect of groundwater recharge. The chemical aspects of changes in free carbonic acid, dissolved oxygen, pH value, iron content (Table 1), oxygen consumption (Fig. 6) and • totál hardness (Table 3) are described and related to the time of retention of recharge water in the soil, as well as to biologieal mass production (Fig. 3). From .the bacteriological point of view the results of E. coli investigations are published (Table 2, Fig. 4). In the appraisal of investigation results the following statements are made: 1. The efficiency of treatment and the alterations in the quality of water produced are influenced under the particular geological conditions, besides the quality of recharge water, by the generál arrangement of the plánt and the method of operation. 2. Bloom continued to increase in the recharging basins. Aside from reducing infiltration velocity, bloom has an adverse effect on water quality as well. Bacteriological improvement observed at times of blooming was found to be insignificant from the point of view of public health. 3. After operation was started in new recharging basins, the quality of withdrawn water deteriorated bacteriologically. Deterioration was related to the retention period of recharge water in the soil. 4. In coarse sandy gravel soil the recharging basins should be located at least 50 m away from the wells. 5. The periodical method of operation was found to be unsuited. 6. Considerable improvement in aggressivity was primarily of economical consequences. 7. The great reduction of totál hardness was highly beneficial for industrial uses. The method of operation developed on the basis of complex water analyses, together with economical factors is an important factor in the development of groundwater recharge and in the design of new plants. Könyvismertetés Tájékoztatás a Tiszántúl Vízgazdálkodásáról, 1967 A Tisztántúli Vízügyi Igazgatóság kéziratos kiadványa 1967-ben két füzetben (július és november megjelöléssel) jelent meg. A júliusi füzetben a szerkesztőség vitát indított Gsipai Imre: Síkvidéki belvízrendszerek méretezési kérdései" és Karvaly Elemér: ,,Az öntözés ós a belvízrendezés kapcsolata — gondolatok belvízrendszerek fajlagos kiépítésének mértékéről" e. tanulmányában kidolgozott elvi meggondolásokról és gyakorlati javaslatokról. Csipai Imre tanulmánya megállapítja, hogy a síkvidéki vízgyűjtők belvízképződésóre nem a lefolyási és összegyülekezési jelenségek a jellemzők, hanem a belvízképződós folyamata a vízháztartási kérdésekre vezethető vissza. Mértékadó állapot akkor következik be, ha a megelőző időszakok csapadékából a talajok már telítődtek és ekkor még nagyobb koncentrált terhelés (nagy csapadék, hóolvadás) is keletkezik. A szerző ezt követően — Salamin Pál adatait és elméleti meggondolásait is érvényesítve — részletes számításokat végzett az 1965—66. évi téli-tavaszi Hajdú-Bihar megyei belvízmennyiségekre. Rámutatott, hogy az öntözések hatása a mértékadó időszak belvízmennyiségót nem befolyásolhatta. Arra is rámutatott, hogy az egyes öblözetés talajtípusokra egyedi fajlagos levezetési értékek megállapítása szükséges. A másik vitaindító tanulmány — Karvaly Elemér dolgozata — az öntözőterületi belvízkárok elemzéséből arra a következtetésre jut, hogy a nyári belvízlevonulás mezőgazdasági károk szempontjából mértékadóvá válhat. Rizstelepek esetében — öllős Géza korábbi vizsgálataira hivatkozva — a talajvíz emelkedést is fontos tényezőnek tekinti, és a rizstáblák kialakításában a hidraulikai szempontokat (koncentrált területi elhelyezés) szükségesnek tartja tekintetbe venni. Ugyancsak javasolja az öntöző területi belvízcsatornahálózat víz vezetőképességének felülvizsgálatát. v Az 1967. évi júliusi füzet még két további cikkében foglalkozik belvíz kérdésekkel: Szük Tibor az 1965— 66. évi belvízvédekezés eseményeiről és tapasztalatairól, Nagy Lajos pedig az üzemen belüli belvízvédekezés feladatairól írt tanulmányt. Tiszalöki Öntözőrendszer hidraulikus automatizálásának helyzetéről és a fejlesztési lehetőségekről Bérdi Gyula, az 1966. évi gépi földmunkák értékeléséről ós az igazgatósági földmunkagéppark fejlesztórésől Gál Tivadar jelentetett meg közleményt. Az 1967. évi novemberi füzet öntözési tanulmányokkal kezelődik. Nagy Lajos az öntözések művezetéséről, Zalánffy László pedig a TIVIZIG rendezésében megtartott „legelők öntözése" c. bemutatóról számolt be. Bérdi Gyula és Gál Tivadar a balmazújvárosi hajózsilip felső főjén át történő hajózás lehetőségeiről, Némethy László a csövek és zárt csatornák vízszállításának számítására kialakított módszeréről, Dezsényi Ede a hullámtéri fásítás helyzetéről és fejlesztési feladatairól, Kovács Béla a táj- és természetvédelem vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéseiről értekezett. A ,,Tájékoztatás" novemberi füzete a fentieken kívül közli a Hajdú-Bihar megyi Műszaki Napok 1967. évi előadássorozatából a „Belvízrendezés gépláncának kialakítása" c., Gsepregi László előadásáról és a hozzászólásokról szóló beszámolót, majd a Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Csoportja által kiküldött munkabizottság „Belvízcsatornák építésének és fenntartásának gépesítése" c. jelentésót. Dr. Vágás István