Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Fázold Ádám: Felszínvíz tisztítás talajvízdúsítással

Fázold A.: Felszínivíz tisztítás Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. 265 I Vnkiemelo 1. ábra. Borsodszíráki Vízmű helyszínrajza Puc. 1. n/ian Mecmuocmu eodonpoeodmü cmaHifuu Eopuiodcuparc Fig. 1. Layout of the Borsodszirák Water Works JELMAGYARÁZAT: —— Syújtővezeték Y Terme/ö-kutak Töltővezeték la o/jsitimedence @ Nyetókút Bódva folyó közelébe a homokos kavicsrétegre. Ezek a kutak azonban az agyagos Bódva meder miatt nem mint partiszűrésű kutak üzemeltek és így az elégtelen beszivárgás miatt a vízutánpótlás a vízigényeket nem tudta kielégíteni. Az 1961-ben megkezdett talajvízdúsítás során folyamatosan 18 dúsító medencét képeztek ki. Az I—III. jelű dúsítókat a kutaktól 35 m távolságra, a IV—VI. jelűeket pedig 50 m-re telepítették, 3 X 50 m alapterülettel. A VII—XVIII. dúsító medencéket a kutak vonalától 50 m, táyolságra telepítették 6x50 m alapterülettel (1. ábra). Valamennyi dúsító medence rézsűs kiképzéssel készült és a talajfelszín agyagos volta miatt a medencéket 2 m-re mélyítették le. Ezek alját a vízvezető talajrétegig kb. 0,5 m homokos kaviccsal töltötték ki, melynek felső 0,25 m-es része 2—20 mm átmérőjű szűrőkavics (2. ábra). Hazánkban talaj vízdúsítási kísérleteket is végeztek. Ilyen kísérlet volt Miskolc város távlati vízellátásának megoldására az Arnóti talaj vízdúsítás [24]. 1966tól a Nagybátonyi Vízműveknél szintén működik talajvízdúsító telep. 2. ábra. A dúsítómedence keresztszelvénye Puc. 2. nonepeiHoe caenue o6oeau}awufeeo öacceüna Fig. 2. Section through recharging basin Talaj vízdúsítás során lejátszódó folyamatokról Kivitelezését tekintve a mesterséges talajvízdúsítás során két fő típust különböztethetünk meg: 1. Amikora felszínivizet közvetlenül juttatják a vízadó rétegbe. Ekkor a felszínivizet előzetesen tisztítják [13], hogy az altalaj elszennyeződését elkerüljék, 2. Beszivárogtatás a felszínen, medencék, árkok, elárasztás segítségével. Ezen esetben a tisztítási folyamatok a szivárgás során mennek végbe. Ahhoz, hogy a mesterséges talaj vízdúsítás alkalmazhatóságát és továbbfejlesztését meg lehessen oldani — figyelembevéve a felszínivizek elszenynyeződését is — szükséges a lassúszűrés mechanizmusának megismerése. Ezzel szoros összefüggésben áll a szivárgást befolyásoló tényezők ismerete is. Schiff és Dyer [25] szerint a beszivárgás sebessége függ a talaj részecskék méreteitől és elrendezésétől, a talaj szerkezetétől, a víz és a talaj kölcsönhatásától. Figyelembevéve azt, hogy a felszínivizek lebegőanyagot szállítanak és ezek a talaj pórusait eltömik, ezért a vízvezető talajréteg fölé beépített szűrőhomok, melynek a szűrés szempontjából is nagy jelentősége van, lehetővé teszi, hogy eltömődés esetén a talajszűrőréteg megbontása nélkül a dúsító medencék tisztíthatók vagy akár kicserélhetők legyenek. Imbeaux már 1889-ben felismerte a feliszapolódás veszélyét és a lebegtetett hordalék eltávolítására a felszínivizet előzetesen szűrte és ma már sok helyen alkalmaznak előzetes kezelésre gyorsszűrőt [26]. Gyorsszűrőkön kívül ülepítőmedencéket is alkalmaznak a lebegtetett hordalék eltávolítására. A Borsodszíráki Vízműnél a Bódva szabályozásával létesítettek egy kb. 4000 m

2 alapterületű előülepítőt, melynek üzembe helyezése csökkentette a dúsító medencékbe kiülepedő anyag mennyiségét, de ugyanakkor a folyóvizet állóvíz jellegűvé változtatta és az ülepítőben megindult biológiai tömegprodukció a dúsítómedencékben fokozódott (3. ábra) és ezáltal lecsökkentette a szivárgás sebességét [27]. A lassúszűrés során végbemenő tisztítási folyamatok. A szűrés mechanizmusának tanulmányozásával már számos kutató foglalkozott és megállapítható, hogy a szűrőrétegek olyan biotópot képviselnek, melynek tanulmányozása csak a biotóp valamennyi hatásának figyelembevételével lehetséges. Bettaque [8], Frank [28], és Schmidt [29] tanulmá-