Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Dr. Bendefi László: A Balaton vízszintjének változásai a neolitikumtól napjainkig

262 Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. Bendefy L.: A Balaton M7 1500 1600 1700 1800 1900 2000 m X/ M XVII. Ml. XIX XX. század 7. ábra. A Balaton vízszintjének változása a neolitilcumtól napjainkig A diagram az utolsó 3000 esztendőt foglalja magában = Bendefy L. 1965. Abb. 7 Wasserspiegelánderung des Balaton vom Neolithikum bis zu unseren Tagén. Das Diagram enthált die letzten 3000 Jahre — Bendefy, L. 1965 Fig. 7. Variations of the levél of Laké Balaton from the Neolithic Age to modem times. The diagram comprises the last 3000 years — Bendefy, L. 1965 szerű, szintvonalas térképek alapján megállapítottuk, hogy a földszoros 150 méternyi szélessége 1730-ban 110,6 méteres, a későbbi 400 méteres szélességepedig 110,3 méteres vízállásnál alakult ki. A Balaton vízszintje tehát, miként fentebb láttuk, a történelem során nemegyszer védelmi lehetőséget nyújtott a környékbelieknek. Tartósan azonban csak a török megszállás idejében volt a tó vízszintje a mai átlagos 105 méteresnél 7—8 méterrel magasabb (7. ábra). Ez az állapot legalább 200 éven át tartott és ez idő alatt a környékbeliek erre az állapotra rendezkedtek be. Ehhez a magas vízszinthez igazodva a Sió, Sárvíz és Kapós folyókon a malmok egész sora létesült és a malomgátak is elősegítették e környék elmocsarasodását. Elsősorban nem is a Balaton-környék elmocsarasodása, hanem a XVIII. század utolsó és a XIX. század első harmadában jelentkezett nagymértékű gabonakonjunktúra siettette a tó vízszintjének mielőbbi alászállítását, mert ezáltal igen jelentős területek váltak művelhetővé, különösen a déli partokon. A tó vízfölöslegének elvezetésére szolgáló mederrendezések és mederbővítések kezdete az 1760-as esztendőkre nyúlik vissza. A Sión és az említett többi folyó mentén felépült malmokhoz azonban számos érdek fűződött. Ezeknek a tó magas vízállásának fenntartása volt [mA{] m1108. ábra. A Balaton vízállásának változása 1732-től napjainkig = Bendefy L. 1966 Abb. 8 Wasserstandsánderung des Balaton von 1732 bis zu unseren Tagén — Bendefy, L. 1966 Fig. 8. Variations of the level of Laké Balaton from 1732 to present days. Bendefy, L. 1966 kívánatos. Emiatt az egyéni érdekek a XVIII. században már megkezdett munkálatokat közel egy évszázadon át késleltették. Ezért a Balaton magas vízszintjének érdemleges leszállítására csak a múlt század közepén, a tó partján húzódó vasútvonal építésével kapcsolatban került sor, amikor is a Siót bővítették és kitorkolásához zsilipet építettek. A fennmaradt eredeti munkarészekből megállapíthatóan a Balaton vízszintje (8. ábra) 1846—1858 táján átlagosan .. 106,20 m 1862 decemberében 103,86 m 1867. szeptember 28-án 102,58 m

5 volt. Az ezután fokozatosan kialakuló normális vízszint pedig 105,75 m volt. A siófoki zsilip kezdetben fából épült. 1863 októberében adták át rendeltetésének. A mai zsilip segítségével a tó vízszintjét 104,90 m körüli magasságban tartják. A vízállás megengedett szélső értékei 104,50 és 105,80 m az Adria középtengerszintje fölött. IRODALOM [1] Aurelius Victor Sextus: Caesares 40/10 = Edit. Schröter, Leipzig 1829/31. [2] Bálás V.: Die Erdwalle der Ungarischen Tiefebene = Aeta Arch. Acad. Sc. Hung. Tom. 15 pp. 309—336. Budapest, 1963. [3] Bendefy L.: A Balaton évszázados szintváltozása = = Tanúim, és Kutatási Eredm. Budapest. 1968. [4] Gholnoky J.: A Balaton limnológiája — Limnologie des Balaton-Sees = A Bal. tud. tanúim, eredm., Budapest, 1897. [5] Gholnoky J.: A Balaton hidrográfiája — Hydrographie des Balaton-Sees = A Bal. tud. tanúim, eredm., Budapest 1918. [6] Csálog J.: Híd- és dorongutak Zalavár környékén — Brücken- und Knüppelwege in der Umgegend von Zalavár =A Göcseji Múz. Jubil. Évk. 1950—1960. Zalaegerszeg, 1960. [7] Cs. Sóos Ágnes: Die Ausgrabungen Géza Fehér's in Zalavár = Arch. Hung. XLI. kt. Budapest, 1963. 5 Ez volt a Balatonnak eddig ismeretes legalacsonyabb vízállása és egy esztendőn belül csak 40 cm-rel sikerült felduzzasztani azt.