Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Dr. Bendefi László: A Balaton vízszintjének változásai a neolitikumtól napjainkig

260 Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. Bendefy L.: A Balaton Abb. 4 Der Balaton zur Zeit seiner grössten Ausbreitung, im XVI—XVII Jahrhundert Fig. 4. Qreatest extension of Laké Balaton in the I6' T H—17 T H eenturies így például maga Tihany sem került egyetlen napra sem török kézre, noha védő őrsége legtöbb­ször 50 főt sem számlált. Ezt csakis az magyarázza, hogy a Balaton vízszintje 1560 és 1660 között olyan magas (112,5—113,0) volt, hogy a török semmi­képp sem tudott a vastag iszappal födött, nyilván hínárral dúsan benőtt, vízborította földszoroson át a Tihany sziget partjaihoz férkőzni. Ugyanebben az időszakban sziget volt Fo­nyód és Szigliget várának környéke is és a tó víz­5. ábra. Octaviano Leuckharden látképe Tihanyról, 1651-ből (Borbély A. és Zákonyi F. nyomán) Abb. 5 Ansicht von Tihany, von Octaviano Leuckharden, aus 1651 (Nach A. Borbély und F. Zákonyi) Fig. 5. View of Tihany, drawing by Octaviano Leuckharden, 1651 (After A. Borbély and F. Zákonyi) tükre északon Tapolca váráig nyúlott fel. Délen pedig, a mai Nagyberek helyén, 20—22 km távolra lehetett csónakon eljutni (4. ábra). Fentieket illetően nagyszerű bizonyítékunk Octaviano Leuckharden hadmérnöknek 1651-ben Tihanyról készített színes látképe (5. ábra) és terv­rajza. Ezeken világosan látható, hogy a mai föld­szorost magas víz borítja, amelynek a széle -—­Tihany felől — a már említett préhisztórikus eredetű ároknál és sáncnál van, legalábbis 112,0— 112,5 méternek megfelelő magasságban. A Balaton török-kori, igen magas vízszintjé­nek több, a természetben megőrzött nyomát tártuk fel. Ezek között a legfontosabb a tó DNy-i szög­letében, a Zala folyó torkolata közelében levő Vörs község XI—XII. századi templomához kapcsoló­dik. Vörs község eredetileg nem a mai helyén, ha­nem attól ÉNy-ra a Zala folyó torkolatánál levő, a Balaton vízéből alig 100—120 cm-re kiemelkedő kis szigeten volt. Amikor azonban a tó vízszintjét 1240 körül tartósan 112—113 m magasságra duz­zasztották, a falu áttelepült mai, 114 m magasság­ban levő helyére. A kis halásztelep vályog-falú házacskái nyom­talanul eltűntek. Ugyancsak vályog-falú régi templomát is eltüntette a hullámzás, de a templom eredeti döngölt padimentuma épségben megma­radt. Reája közvetlenül szürkésbarna, csillámos homok: nagyobbrészt a Zala folyó hordaléka tele­pült, efölött pedig 35—40 cm vastagságú fekete szuroktőzeg-réteg képződött. A tőzegréteg vastag­ságából és a Keszthely környéki tőzegesedés átla­gos évi 0,4 mm-re becsülhető intenzitásából meg­állapítható, hogy Vörs régi templomának helyét

Next

/
Thumbnails
Contents