Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Dr. Bendefi László: A Balaton vízszintjének változásai a neolitikumtól napjainkig

Bendefy L.: A Balaton Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. 259 Szabadi a Siófok fi Szántód a Kőröshegy Hidveg lt , E^Sienyer Komor a. Lak SomogyvSr Qsztopán 2. ábra. Losta szigetének körvonalai a légi jelvételek alapján Abb. 2 Umrisse der lnsel Losta auf grund von Luftaufnahmen Fig. 2. Outlines of Losta Island, based on aerial photographs Magassága 107,97 m. Következésképpen a Balaton szintje ebben a korban nem lehetett 107,6—107,7 méternél magasabb. Tihany tehát csakis úgy lehetett sziget, hogy — miként az ottani Benedekrendi apátság 1055. évi alapító oklevele betű szerint meg is mondja — „vallum ab antiquis laboré raanuuraoperatumestfactum . . ,",azaz: ,,arégiek keze-munkájával készített árokkal" különült el a különben nagyjából szárazon maradt földszorostól. Tihany környékének lakossága a mongol előretörés hírére 1237-ben felkészült az ellenállásra. A Siófoktól délre, mintegy 18 km távolságban levő szűk szorost mesterségesen elzárta, és ezzel a gáttal a Balaton vízszintjét mintegy 112,5—113,0 méter magasra emelte. Ennek következtében az 1242 februárjában a Kádán vezetésével észak felől támadó mongol sereg nem tudta Tihanyt elfoglalni, noha akkor az apátságnak még egyetlen valamire való, erődnek számító épülete sem volt és számukra védelmet csakis a földszorost 2,5—3,0 m magasan borító jeges víztömeg jelentett. Valószínű, hogy a mongolok elvonulása után, 1243 és 1500 között a tó vízszintjét 109,0 m-re szállították alá. Ebből az időszakból ugyanis egy olyan (Losta, ill. Lusták nevű) szigetet említenek az oklevelek, amely Tihany közelében és az apátság birtokában volt. Nyomai megtalálhatók a légi felvételeken (2. ábra), egyébként azonban a homokos-márgás üledékből felépült szigetet a hullámzás tökéletesen megsemmisítette. 1730 és 1764 táján azonban még a Losta szigetén emelt egykori építmények romjai is láthatók voltak, és ezeket az ebből a korból származó Mikoviny S., és Müller— Ignác-féle és a II. József császár (1780—1790) rendeletére készült térképek feltüntetik. Egy 1416. évi oklevél a tihanyi apátságnak „extra murum et fossatum", azaz a már megépült védelmi falon és a már említett árkon kívüli birtokairól, tesz említést. Kétségtelen tehát, hogy a XV. században Tihany ismét csak a vizes árok létezése miatt volt sziget, és a Balaton víztükre nem lehetett 109 méternél magasabban. 1514 és 1520 között Lázár deák igen jó térképet készített az egész akkori Magyarországról. Lazarus Ungarus a XVI. század legkiválóbb geodétáinak 3. ábra. A Balaton ábrázolása Lázár deák 1514—1520 körüli felvételű térképén Abb. 3 Darstellung des Balaton laut Lázár-Deák auf der Landkarte aus 1514—1520 Fig. 3. Laké Balaton according to the map by Lázár Deák, traced around 1514—1520 és kartográfusainak egyike. Wolfgang Lazius írja róla 1566-ban, hogy „. . . Lazaro quondam gentis Hungaricae . . ." volt. 1514—1520 között készített térképe olyan kiváló alkotás, hogy azzal — Karel Küchar prágai professzor szerint — „bármely más országnak addig készült ábrázolása alig veheti fel a versenyt". Térképi adatai csillagászati helymeghatározásokra alapozott grafikus háromszögelésre támaszkodnak.

2 Lázár deák térképén (3. ábra) Tihany hatalmas sziget. A földszorosnak a térképen nyoma sincs, mégpedig nyilván azért, mert a török veszedelem miatt a fentebb már említett földszorost ismét elreteszelték és ezzel a Balaton vízszintjét 112—113 m magasra emelték. Több száz metszett mappa és néhány XVII. századi kéziratos térkép tanúskodik amellett, hogy Tihany 1520 óta biztosan és mindig sziget volt. Tehát a Balaton vízszintjét a törökök kiűzéséig kétségtelenül igen magasra duzzasztották. Százakra megy az ugyanezt bizonyító írásos emlékek száma. Van közöttük császári parancs, szultáni rendelkezés, magyarok egymással váltott levelezése (missilis-ek), valamint a végvári kapitányok jelentései és a katonák zsoldját sürgető, vagy utánpótlásért könyörgő írásai. Mindezekből az tűnik ki, hogy a mai Balaton környéki mocsárvilágban megbúvó kis magyar végvárakat az elfoglalt területek határát ismételten tágítani óhajtó törökök ostromai ellen csakis azért tudta egy-egy várban csupán 15—30 főnyi vitéz megvédeni, mivel a várakat a Balatonnak igen magas és állandó vízállása védte. A tónak és a vele összefüggésben levő mocsaraknak víztükrét olyan magasra emelték, hogy nemcsak a török nem tudott a váracskákhoz férkőzni, hanem szárazföldi úton még élelmiszer és lőszer utánpótlásuk is lehetetlenné vált. Ennek ellenére e kis erősségeket évtizedekig, — nem egyet másfél évszázadon át — tartani tudták védőik. 2 Noha Lazarus magyar származását Joannes Guspinianus is igazolja, nemzetségéről a külföld vajmi keveset tud. R. Lister: „How to identify old maps and globes. With a list of eartographers, engravers, publishers and printers eoncerned with printed maps and globes from c. 1500 to c. 1850. London, 1965." o. munkája például — megkérdőjelezve — németalföldinek tartja.