Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Dégen Imre: A vízgazdálkodás és az új gazdaságirányítási rendszer

Dégen I.: A vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. 243 önállóságának növelése, szervezeti életének fellendítése. A vízgazdálkodási társulatok szerepének megnövekedett jelentőségére utal az is, hogy az általuk végzett munkák értéke ez évben 800 millió Ft körül alakul. Ennek nyomán gyorsabban fejlődik a belvízlevezető főműveket az üzemi vízrendezési művekkel összekötő üzemközi vízrendezési művek rendszere és 45 községben épül ez évben vízmű. Ezzel együtt ez év végéig már 740 faluba közművek juttatják el az egészséges ivóvizet. A vízügyi igazgatóságok egyre inkább működési területük vízgazdálkodásának felelős irányítóivá és koordinálóivá válnak. Szorosabb együttműködés alakult ki az igazgatóságok és a tanácsok vízügyi szakigazgatási szervei között. A vízügyi igazgatóságok és a tanácsok közötti együttműködés további elmélyítése egyik legfőbb biztosítéka a területi vízgazdálkodási tervek összehangolásának a különböző forrásból származó, de azonos vízgazdálkodási célt szolgáló pénzügyi források koncentrált, tervszerű felhasználásának. A vízgazdálkodás népgazdasági jelentőségére a következő adatok is utalnak: A vízgazdálkodás összes termelő alapjának értéke, mintegy 54 milliárd Ft. A vízgazdálkodási ágazat 1968. évi 57 milliárdos népgazdasági beruházásból 3,5 milliárd Ft-tal, 6,1%-kai részesedik. A 3,5 milliárdnyi ez évi vízgazdálkodási beruházásból a lakossági és ipari vízellátás, a csatornázás és szennyvízelvezetés műveire 1,6 milliárd, tehát az összes vízügyi beruházások mintegy 46%-a vízkárelhárítási művekre 1 milliárd forint, mintegy 28,6%, a mezőgazdasági vízhasznosításra 400 millió Ft 11,4%, egyéb beruházásokra 500 millió Ft jut. A vízgazdálkodás területén is megváltozik a beruházások finanszírozásának összetétele. Az elmúlt években a beruházások 68—-70%-a volt állami és 32%-a vállalati, 1968-ban 57% lesz az állami és 43%-a vállalati beruházások aránya. A népgazdaság egészére vagy egyes ágazatainak fejlődésére kiható nagy beruházások kérdésében a kormány a döntés jogát változatlanul magának tartja fenn. A vízgazdálkodás területén ilyen beruházásnak minősül a 100 millió forint értékhatárt meghaladó beruházás. Jelenleg ilyenek a Kiskörei Vízlépcső és a Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer. A vízügyi beruházások számottevő része az ún. célcsoportos, állami beruházás. Ilyenek: a lakossági és ipari víztermelés, szolgáltatás, a mezőgazdasági vízhasznosítás főművei és a vízkárelhárítási beruházások. Az ide vonatkozó fejlesztési célkitűzéseket, középtávú tervidőszakonként összevontan a kormány, egyedileg pedig az ágazati miniszter hagyja jóvá. A beruházások elhatározása és jóváhagyása feletti döntés joga túlnyomórészt a beruházó hatáskörébe kerül, amit azonban a megvalósítás általános mechanizmusának szabályai, a hatósági eljárások keretei között gyakorolhatnak. A hatósági engedélyek köréből külön ki kell emelni a vízjogi engedélyt. Az engedélyezési eljárás lényeges egyszerűsítését tervezzük. Már az is egyszerűsítés, hogy a vízügyi igazgatóság által kiadott engedélyező határozatnak az egyéb szakhatóságok előírásait is tartalmaznia kell. A vízjogi hatósági eljárás nemcsak jogi aktus, hanem műszaki, gazdasági, igazgatási és jogi hatósági állásfoglalás, amely a létesítmény műszaki megvalósítására, a tervezett munkák vízkészletgazdálkodási, vízminőségvédelmi kihatásainak elbírálálétesítmény által érintett jogok és érdekek rendezésére, a beruházások megvalósítása és üzembehelyezése felett vízügyi műszaki szempontból gyakorlandó állami felülgyeletre is kiterjed. A vízgazdálkodás nagy jelentőségét mutatja az is, hogy nemcsak fejlesztésére fordít a népgazdaság jelentős eszközöket, hanem olyan termelő és üzemelési műveletekre is, amelyek eredményeként a népgazdaság számára szükséges víz biztosítható és a víz okozta károk növekvő biztonsággal elháríthatok. Évente mintegy 7 milliárd Ft-ot használnak fel. Vízgazdálkodási tevékenységi körben az egész népgazdaságban 75 000 dolgozó működik, közülük 55 000 közvetlenül a vízgazdálkodási ágazathoz tartozó szervezetekben. A víz értékét a marxi értékelmélet szerint: az újratermeléséhez társadalmilag szükséges munkamennyiség határozza meg. A víz értéke tehát egyenlő az előállítása során felhasznált élő és tárgyiasult munkamennyiséggel. Az ár az érték kifejezési formája. Az árnak az értéktől való eltérítése bizonyos népgazdasági érdek alapján szükségessé válhat. Ha azonban azt akarjuk, hogy az árak helyesen orientáljanak, a gazdasági döntésekben és a vízgazdálkodásnak a társadalmi újratermelésben betöltött szerepe megfelelően értékelhető legyen, továbbá, ha a vízgazdálkodási beruházások gazdasági számításait más létesítmények gazdasági hatékonyságával összehasonlítható alapra kívánjuk helyezni, arra keü törekednünk, hogy a víz ára az önköltséghez közeledjék. Közgazdaságilag teljesen megalapozott, hogy a víznyerési lehetőségeket megteremtő vizilétesítmények költségeihez a vízfelhasználók hozzájáruljanak. A kedvezőbb víznyerési lehetőségek munkamegtakarító hatása, a vizek kedvezőbb kiegyenlítettebb műszaki-gazdasági használatát lehetővé tevő létesítmények ráfordításai, tükröződjenek a víz árában is. A vízkészlethasználati díj formájában, amelyet ez óv elejétől alkalmazunk, a vizet felhasználó ágazatok a víznyerési lehetőségeket megteremtő társadalmi ráfordítások terheinek egy részét térítik meg. A vízkészlethasználati díj elősegíti a vízkészletekkel való takarékosabb gazdálkodást, a telepítéspolitikában a vízgazdálkodási szempontok érvényesítését, sőt a vízzel való takarékoskodás révén az üzemi víztermeléssel összefüggő beruházások gazdaságosabb megvalósítását és az üzemi vízgazdálkodási ráfordítások csökkenését is. A vízkészlethasználati díj fizetését a mezőgazdaságra még nem terjesztik ki, mert a mezőgazdasági árak még mindig alacsonyabbak értéküknél. A hajózás fejlesztésének elősegítésére egyelőre ugyancsak nem terjed ki a vízkészlet használati díj, bár ez közgazdaságilag indokolt lenne. Módosultak a közüzemi víz- és csatornaművek díjtételei is, de a lakossági díjak lényegében változatlanok ma-