Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Dr. Schiefner Kálmán: A borsodsziráki talajvízdúsítás és az alberttelepi oxidációs árok biológiai vizsgálata

Dr. Schiefner K.: Borsodsziráki talajvízdúsítás Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. 239 séhez. A feldolgozott vizsgálatok eredményei meg­mutatták, hogy a felszini vizes ivóvízellátás talajvíz­dúsításos módszerét is megzavarhatják olyan bioló­giai folyamatok, melyek csak a komplex: az élővi­zek biológiai változásait is figyelembe vevő vizsgá­lati szemlélet és vizsgálati módszerek alkalmazásá­val lehet meghatározni. Csak így tudjuk a kitermelt víz higiénés minőségét, fogyasztásra való alkalmas­ságát biztonságosan engedélyezni; a víztisztítás technológiát esetleg úgy megváltoztatni, hogy a megfelelő biológiai minőség megőrzése, illetve a biológiai tisztítás biztosítva legyen. Az oxidációs árok, eleveniszapos szennyvíztisz­tításának biológiai vizsgálata pedig a szennyvíz­tisztítás mikrobiológiai folyamatát nemcsak jól meghatározta, hanem a helyszíni gyors alkalmazása esetenként az üzemeltetés hibáinak, a tisztítás ha­tékonyságának pontos módszere is. összefoglalva megállapítottuk, hogy az ivó­víztisztítás és a szennyvíztisztítás területén a bioló­giai vizsgálatok elvégzése a komplex vízminősítés szempontjából szükséges, úgy a folyamatok megis­merése, mint a helyes tisztítástechnológia kialakí­tása céljából. IRODALOM Beger H.: Leitfaden der Trink- und Brauchwasser­biologie. Stuttgart. 1950. Beger H.: Biologisehe Reinigung in dünner Abwasser­schicht. Beihefte Ges. Ing. Reihe II. 1935. Butterfield C. T.—Ruchhoff C. G.—McNamee P. W.: Studies of sewage purification. VI. Biochemioal oxydation by Sludge develped by pure eulture of bacteria isolated bv active sludge. Sew. Works Journ. 9. 1937. Gourrnont R.: Recherches sur l'épination bactérienne des eaux d'égouts par le procédé des bours activées. Revue d'Hyg. 44. 1922. Fázold Á.—Bíró Zs.—Takács S.: A borsodsziráki talaj­vízdúsítással kapcsolatos víz vizsgálatok. 278. Hid­rológiai Közlöny 45. 1965. Fázold Á.—Biró Zs.—Takács S.—Schiefner K.: Talaj­vízdúsítás Borsod megyében. Egészségtudomány. 41. 1967. Ivóvíz biológiai vizsgálata. MNOSZ 4757—56. 1957. Hanuska L.: Biologickó metódy skumania a hodnotenia vód. Bratislava, 1956. Kahl A.] Protozoa I—II. Jena, 1930. Liebmann H.: Handbuch der Frischwasser- und Ab­wasser-Biologie. Jena, 1962. Kolkwitz R.—Marsson M.: Ökologie der pflanzlichen Saprobien. Berichte d. Deutsch. Bot. Geselschaft 26a, 1908. Kolkwitz R.—Marsson M.: Ökologie der tierischen Saprobien. Internat. Revue d. ges. Hydrobiologie u. Hydrographie 2, 1909. Kolkwitz R.: Zur Biologie des aktivierten Schlammes. KI. Mitt. Ver. Wasserverorsung 3. 1926. MrKinney R. E.: A fundamental approach to the acti­vated sludge process. II. A proposed theory of floc funktion. 5. 24. 1952. Pascher .4.: Die Süsswasser-Flora Deutschlands, Ös­terreichs und der Schweiz, Heft 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 12. Jena, 1914, 1913, 1913, 1927, 1915, 1914, 1921, 1932, 1930, 1925, 1925. Pató T.—Muhits K.: Hazánk első felületi levegőztetés­sel működő élesztett iszapos berendezésének tanul­mányi vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 3'J. 1959. Ross E.—McKinney R. E.—Howard M. P.: A funda­mental approach to the activated slidge process. II. A proposed theory of floc fundcion, Sew. and Ind. Wastes, 24. 1952. Scherb K.: Zur Biologie des belebten Schlammes, Inaug. Diss, Naturw. Fakultat, München. 1956. Schiefner K.—Gregács M.—Mahunka S.: Ivóvíztáro­zással kapcsolatos vízvizsgálatok. Hidrológiai Köz­löny. 44. 1964. Sládecek V.: Technologie vody 7. 543^-612. 1963. Szabó Z.: VITUKI 8. 07. 02. 00. 02/e téma kézirata. Az eleveniszap biológiai viszonyai. 1967. Takács S.—Schiefner K.—Fázold Á. Bíró Zs.: Hy­gienische Untersuchungen von Oxydations graben. Stadtehygiene. 18. 1967. Uherkovich G.: Die Scenedesmus-Arten Ungarns. Buda­pest. 1966. Viehl K.: Untersuchungen über das Wesen der Selbst­reinigung und der künstlichen biologischen Reini­gung des Abwassers. Z. Hyg. 119. 1937. Vízvizsgálat. MOSZ. 448. 1943. Voight M.: Rotatoria. Berlin, 1956. HccjieflOBaHwe oöorameHHn rpyHTOBbix BOA B EopuioflCHpaK H SnojiorimecKoe H3yMCHne OKHCjiHTejibHOíí hmm B AJiböeprrejien JI-p Ulu0Hep, K. ABTOPOM Ha 0CH0BaHHH 6noJionmecKnx HCCjieaoBa­HHH OlteHHBaiOTCn BOnpOCbl OMHCTKH nOBepXHOCTHblX BOA npH n0M0inH oSorameHiiH rpyHTOBbix BOA. ABTOP nccjie­ílOBaji BOAonpoBOflHyro CTaHUHio B EopiuoACnpaK: BOfly p. Bo/iBa, Hcn0Jib30BaHHyK> AJUI oőoramcHiiH, OTCToííimKa, oöoraTHTejibHbix SacceÜHOB, a Taiowe SKcnjioaTiipyeMbix KOJiOflueB. MecjieflOBaHHH 6bijw npoBeaeHw c KOJiimecT­BeHHOH, KaHecTBeHHoií H canpoöHOJiorHqecKOH ToieK 3pe­HHH. BbiJio ycTaHOBJieHO, MTO 3arpH3H>nomee BJIHHHIIC rpyHTa nocjie Hatana oőoraineHiiíi B tcmchmh Tpex Meca­ueB HeőJiaronpHHTHO BJIHÍIJIO Ha BOAV 3KcnjioaTiipyeMbix KOjiOAUeB. MccjieaoBaHHji noKa3aJin, MTO B OTCTOftmiKe ii B oöoramaiomHx öacceiÍHax HaManocb neHooöpasoBaHHe (400 MJIH MHKp00praHH3M0B/ji), BJiHHHHe KOToporo npn­MHHHJ10 npOÖJieMbl H B TeXHHMeCKOM H B KaHCCTBeHHOM OT­HomeHHHX. B cjiyMae npHMeHeHHH nOBepXHOCTHblX BOA AJifl uejieíí nHTbeBoro B0A0CHa6>KeHHH nocjie npoBeAeHHH oőorameniiH, HYJKHO B iiejinx npeAOTBpameHHji yxyAuie­HH5i KanecTBa BOÁM ycTpaHHTb BpeAHbie SHOJiornnecKHe, BTopHMHbie npoueccbi, a TaioKe npaBi-uibHO noAOőparb ,vie­TOA OTCTOfl H COOTBeTCTBeHHO OnpeAeJlHTb HH^H.IbTpaUHIO B oöorautaioinHx SacceÜHax. ABTOP OTAEJIBHO 3AHHMAETCH c MHKPOÖHOJIORHHE­CKHMH npOHeCCaMH OMHCTKH CTOMHblX BOA Hpil nOMOIIJH aK­THBHOrO HJia, np0H30HAHmHXB OKHCJIliTejlbHblX HMax THna IlacBep. YcTaHOBHjr, MTO xapaKTepHbie, Ha ycTaHOBKii aK­TMBHoro Hna opraHH3Mbi — i<ai< iiHAMKaTopHbie opra­HH3MbI 0MHCTKH CTOMHblX BOA — A0CT3T0MH0 TOMHO Onpe­AEJUNOT TEXHOJIORHMECKHÍI nponecc, KAK 3TO MO>KHO 6bino yBHAeTb h b OKiiCJiHTeJibHOH HMe Tiina IlacBep B Ajiöaprre­jien. ABTOP yKa3biBaeT Ha jiBneHHe neH006pa30BaHHH, HMeiomee MecTo B Haiajie npoSnoií 3KcnAoaTaHHii n oöpa­maeT BHHMaHHe Ha BpeAHoe BJiHíiHHe pa3MHo>KeHHH op­raHH3M0B PoTaTopHíi w KjiaAoaepa. C pe3yjibraTaMn 6MO­jioniMecKoro MCCJTEAOBAHHFL OMIICTKH CTOMHHX BOA no­BTOpHO ÖblAO A0Ka3aH0, HTO CHCTeMaTHMHOe, ÖblCTpOe II B öojibuuHHCTBG cjiyMaeB MecTHoe NPHMEHEHIIE HX cnocoö­CTByeT ycTaHOBJieHHio iipaBHJibHoft SKCNJIOATAUHH H KOH­TPOAY npouecca OMHCTKH CTOMHWX BOA. liiolo?ical studies on the grounüwater recharging oporations at Borsodszirák and on the oxidation pond at Albert-telep by Dr. Schiefner, K. Relying on the results of biological studies the treatment of surface water by groundwater recharge is appraised. The studies were conducted at the Borsod­szirák Water Works. Water diverted from the Bodva creek was used for recharging and the water samples taken from the settling basin, the recharging basins and the producing wells were analysed for quantitative, qualitative and saprobe biological aspeets. The con­taminating influence of soil was found to be of adverse effect on the quality of water withdrawn through the wells. Blooming was found to occur in the settling and recharging basins (400 millión counts/litre), which caused technical and quality problems. When surface water is treated by soil filtration in the interest of domestic

Next

/
Thumbnails
Contents