Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

240 Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. * Dr. Schiefner K.: Borsodsziráki talajvízdúsítás water supply, the quality of water must be proteeted by preventing unwanted secondary biological processes. For this reason an appropriate method of settling must be selected and in the reeharging basins suitable rates of infiltration must be insured. Micro-biological processes in activated sludge treatment of sewage in oxidation ponds of the Pasveertype were the objective of separate studies. Organisms characteristic for activated sludge installations, such as the indicator organisms of sewage treatment were found to describe the method of operation with adequate accuracy in the Pasveer-type pond at Alberttelep also. Attention is called to the algal bloom which occurred at the beginning of pilot operation, and the adverse effects of the prolification of Itotatoria and Cladocera organisms is pointed out. By the results of biological investigations author succeeded in démonstrating repeatedly that regular and rapid investigations at the site contributes to the correet adjustment of operation and to the control of treatment technology. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. Vágás István A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály, a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály, valamint a Vízépítőipari Szakosztály 1907. szeptember 14-ón és 15-én tanulmányutat rendezett a Xógrádi Regionális Vízmű megtekintésére. A tanulmányutat Salgótarjánban ismertető előadássorozat előzte meg. A tanulmányút megnyitóját Len gyei József tartotta, ezt követően a Nógrádi Regionális Vízmű tervezésének, építésének ós próbaüzemi tapasztalatainak ismertetéséről hangzottak el rövid előadások. Kocsis János a Vízmű elrendezéséről, telepítéséről és a távlati tervekről, Sátorhelyi Tamás az Ipoly vízminőségéről, a vízkezelési technológiáról és gépészeti berendezésekről, Molnár József a Vízmű próbaüzemének tapasztalatairól, és Papp László a vízminőséggel ós a tisztítással kapcsolatos próbaüzemi tapasztalatokról tartott ismertetést. Ezt követően a résztvevők megtekintették a Nógrádi Regionális Vízmű létesítményeit Litke község határában, a felszíni vízkivételi műtől a főnyomóvezetókig. A résztvevők Salgótarjánban még meghallgathat ták Berkes József színes diavetítéssel kísért helytörténeti ismertetését Salgótarján városáról és annak környékéről. A tanulmányút második napján Nagybátonyban Páris Emil a Nagybátonyi Vízműről és az üzemeltetésével kapcsolatos teendőkről tartott ismertetést , Parádsasváron Vrabély Armand a Mátravidéki Regionális Vízmű-rendszert, Wittinghif Béla a Vízmű II. ütemének műszaki tapasztalatait, Szendrey Zsigmond pedig a Köszörűvölgyi tározót ismertette. Ugyanekkor került sor az épülő létesítmények megtekintésére. Mátraházán Vrabély Armand és Wittinghof Béla tartott ismertetést a Mátraházai Vízműről, illetőleg a Mátravidéki Regionális Vízmű 1. üteméről. A Szennyvíz Szakosztály és Társaságunk Borsodi Csoportja 1907. szept. '20-án és 21-én tanulmányutat rendezett, a liorsod megyei vízellátó és szennyvíztisztító művek megtekintésére. A tanulmányút keretében a sajószentpéteri Kessener-rendszerű szennyvíztisztító telepet Körösmezey László ós Boda Árpád, a kazincbarcikai csepegtetőtestes szennyvíztisztító telepet Melles Tivadar, a Lázbérci Tározó építkezését Jakab Zoltán, a rudabányai Kessener-rendszerű szennyvíztisztító telepet Muhits Tamás, a Rakaca Tározót pedig Krempels Tibor ismertette. A résztvevők a tanulmányút első napján megtekintették a VITUKI rakacai laboratóriumát, továbbá az Aggteleki cseppkőbarlangot. A tanulmányút második napján került sor az aggteleki oxidációs árkos szennyvíztisztítótelep, ós az ózdi rocylaktív rendszerű szennyvíztisztítótelep megtekintésére. Az előzőt Németh Sándor és dr. Takács Sándor, az utóbbit Tasfi László ós Muhits Tamás ismertette. Ezen a napon került sor Eger város, az egri vár, az egri fürdő megtekintésére. Az Építőipari Tudományos Egyesület Mérnöki-Létesítményi és Közműépítési Szakosztálya a Magyar Hidrológiai Társasággal közösen 1967. szeptember 26-án tanulmányutat rendezett a dunaújvárosi meghibásodott csatornahálózatoknak supersilic eljárással történő vízzáróvá tételének megtekintésére. A magyar szabadalom által védett eljárást ismertette és a gyakorlatban bemutatta Csanda Ferenc és Rabovszky József. A supersilic eljárásnál nincs szükség költséges és körülményes feltárásra és átépítésre, mivel a szükséges javításokat belülről, a meglevő aknákon keresztül vegyszeres úton végezhetik el. Az eljárás termelékenysége sokszorosa, a költsége viszont csak mintegy fele-harmada a hagyományos javítási eljárásokénak. A Magyar Hidrológiai Társaság szeptember 28-án klubestet rendezett, amelyen Környei László színes képek vetítésével kísért szakmai útibeszámolót adott Irakról, Szíriáról és Libanonról, amely országokban vízellátási tervezések ügyében járt. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1967. szeptember 19-én előadóülést rendezett, amelyen Ballá Iván, Szalay-Marzsó Aladár ós Vermes Miklós jemeni szakértői útjukról tartottak vetített képekkel kísért beszámoló előadást. Az előadók az 1966. őszén a FAO megbízása alapján tettek kéthónapos utazást Jemenben, amelynek során megismerkedtek az ország földrajzi és gazdasági adottságaival, valamint vízgazdálkodási problémáival. A Szennyvíz Szakosztály 1907. szeptember 27-i előadó ülésén Horváth Imre a levegőztető műtárgyak hidraulikai és oxigénfelvételi viszonyainak elemzése útján kifejtette a műtárgyak méretezésére kidolgozott javaslatait. Az előadó a szennyvíztisztítási gyakorlatban alkalmazott főbb levegőztető rendszerekkel foglalkozott, számba vette a hidraulikai és az oxigónfelvóteli viszonyokat jellemző változók hatását, felülvizsgálta a tervezés jelenlegj módszereit és megjegyzéseket fűzött a magyar szabvány tárgyára vonatkozó részéhez. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1907. szeptember 29-én előadó ülést rendezett, amelyen a Moszkvában rendezett ipari víz-visszaforgatási ankét tanulságainak értékelésére vonatkozó előadássorozatának első részét tartotta meg. Az ülés előadója Szakáll Kálmán volt. Az előadó 1967 februárjában részt vett a Magyar Hidrológiai Társaság képviseletében a Moszkvában rendezett ankéton, és az ott felvetődött, magyar vonatkozásban is fontos problémákat: az iparivíz visszaforgatás jelentőségét, a visszaforgatás alaprendszereit, a visszaforgatással kapcsolatos technológiai kérdéseket ismertette. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja az Építőipari Tudományos Egyesület Szegedi Csoportjával közösen 1967. szeptember 0-án Szegeden előadóülést tartott, amelyen Szilléri László az alföldi regionális vízművek kiépítésének földrajzi ós egyéb feltóteleiről adott elő. A vízellátás fejlesztése szempontjából különösen Magyarország déli részén lesz nagy fontossága a regionális vízmű megoldási lehetőségeknek, s ezért ennek a kérdésnek alföldi viszonylatban történő felvetése időszerűvé vált. A Magyar Hidrológiai Társaság Itebreceni Csoportja 1907. szeptember 27-én, 28-án és 29-óu Debrecenben Hajdú-Bihar megye komplex hévízhasznosítása címmel ankétot rendezett. Az ankét első ülésszakának megnyitóját Illés György, az OVH főosztályvezetője, társaságunk alelnöke tartotta. ,,A Hajdúság vízföldtani viszonyai, különös tekintettel a hévízfeltárás lehetőségeire" címmel dr. Urbnncsek János, ,,.-1 hévízkút építés fúrástechnikai kérdései'" címmel Pataki Nándor, ,,Hajdú-Bihar megye fontosabb hévízkútjai és mezőgazdasági jellegű hasznosításuk" címmel Papp Ferenc vízügyi igazgató, végül ,,A debreceni fürdők hévízellátása és távlati fejlesztése" címmel dr. Kovács Imre városi tanács vb. ein. helyettes tartott