Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Dr. Schiefner Kálmán: A borsodsziráki talajvízdúsítás és az alberttelepi oxidációs árok biológiai vizsgálata

238 Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. Dr. Schiefner K.: Borsodsziráki talajvízdúsítás 1. táblázat A nyers és az oxidációs árok szenny vízmintáiban lev5 szerrezetek szaprobioiógiai jellemzése és elSfordnlása A szervezet neve ° E Üzemeltetés 1960. jül. 2—18. 12 1966. aug. 3—31. 40 mintában előfordult 11. 12 13. 14 15. 16. 17 18. Schizomycetes Beggiatoa alba Trevis . .. . Sphaerotilus natans Kütz. Zoogloea ramigera Itzig. . . Thiopedia rosea Cyanophyta . Coelosphaerium sp Gomphosphaeria lacustris Ch . Merismopedia tenuissima L. Oscillatoria putrida Sch. . . . . Oscillatoria tenuis Ag Chrysophyta . Synura uvella Ehrbg Bacillariophyta Cymbella affinis Kütz . Cymatopleura solea W. S. . . Cyclotella sp . Melosira granulata Ralfs . . . Navicula sp Nitzschia palea W. S . Synedra ulna Ehrbg . Tabellaria fenestrata K Chlorophyta Protococcineae 19. Coelastrum microporum N. . 20. Coelastrum reticulatum S. . . 21. Chlorella vulgáris B 22. Chlorococcum sp 23. Chodatella citriformis S. 24. Golenkinia radiata Chodat . . 25. Pediastrum boryanum M. . . . 26. Pediastrum duplex M 27. Pediastrum tetras Ralfs 28. Oocystis Borgei Snow 29. Scenedesmus ellipsoideus Ch. 30. Scenedesmus falcatus Ch. . . . 31. Scenedesmus ecornis Ch. 32. Scenedesmus quadricauda B. Conjugatae 33. Closterium acerosum Eh. . . . 34. Cosmarium sp Evglenophyta 35. Astasia klebsii Lemm. . 36. Euglena gracilis Klebs Flagellata 37. Bodo globosus Stein . . 38. Cercobodo sp 39. Monas sp 40. Oicomonas sociabilis M. llhizopoda 41. Amoeba proteus L. 42. Arcella vulagris Ehrbg. 43. Amoeba chaos Leidy . . 44. Actinophrys sol Ehrbg. 45. Pelomyxa palustris G. . Ciliata 46. Aspidisca costata Duj. . . . 47. Colpidium colpoda Stein . . 48. Colpoda cucuilus O. F. M. 49. Cyclidium elongatum Sev. 50. Coleps hirtus Nitzsch .... 51. lionotus fasciola Ehrbg. . . 52. Opercularia coarctata Cl. L 53. Oxytricha fallax Stein .... 54. Paramecium caudatum Ehrbg 55. Paramecium putrinum Cl. I.. 56. Stylonychia mytilus Ehrbg. 57. Vorticella convaliaria L 58. Vorticella microstoma Ehrbg. Rotatoria 59. Diurella sp 60. Rotaria sp Egyéb szervezetek 61. Nematoda sp 62. Daphnia sp ox. árok nyers p—a O o o + p—a o o o + V o • o • + 0 4Ó + b—a + V 4+ a + ó b—o + + + b—o + 4+ ó 4a—p 4+ + + b + b + + o—b w b—a + + 4+ b + b—a O 4b—o O + b—o + T + b 4• + + b—a • 4a + + p—a + + + o b—a + + a o o 0 o V o + o o a—p o o 0 o V + b + + + o a—b + b—o + 4b—a + o p—a + + a—b + o + o a—p + + + o a—p + + b + -i4+ b—o + a 4+ ó a + + 4o a + + + a—p + 4+ + a—p + + o b—a + + 4+ a—b + + + o b + + + o + -i• o o o + + • ox. árok Az üzemeltetés 14. napján Chlorophyta és Bacillariophyta szervezetek tömegprodukciója alakult ki [10 ezer szervezet/ml]. Az oxidációs árokban a szennyvíz zöldes lett, s benne a lebegő anyagok feketék. Ebben az időszakban, bár a szennyvíztisztítás folyamata előrehaladt, a berendezés működése biológiai szempontból nem az eleveniszapos folyamatot követte. — Hasonló jelenséget tapasztaltunk korábbi vizsgálataink során a fekete-völgyi berendezésnél is, mely üzemeltetési hibákkal és alulterheléssel volt összefüggésben. A műszaki hibák kijavítása után a próbaüzemelés második időszakában az oxidációs árokban az eleveniszap minősége és mennyisége, a biocönózis összetétele, a szennyvíztisztítás kedvező biológiai folyamatát mutatta. Az eleveniszap mennyisége elérte a 90—150 ml/litert és a jó működésre jellemző indikátorszervezetek között: az Aspidisca costata, Opercularia coarctata és a Vorticella sp.-k domináltak. Azt is megfigyeltük azonban, hogy a Rotatoria, de különösen a Cladocera sp.-k száma a második héten megnövekedett [kb. 15 ezer szervezet/liter], s ugyanebben az időben az eleveniszap mennyisége csökkent [20—40 ml/liter]. Több lett a Flagellata sp.-k száma, mely rövidesen elérte miként a 100 000-t. Nagy számban volt jelen Nematoda sp. is. Kevesebb iett a jó hatásfokot jelző indikátorszervezetek száma. A szennyvíztisztítás folyamata megváltozott, hatásfoka csökkent. Az indikátorszervezetek között a poliszapróbok uralkodtak. Az eleveniszapos szennyvíztisztítás folyamatára kedvezőtlen [Rotatoria, Cladocera .syj.-k], úgynevezett pehelyfosztó szervezetek elpusztítására eredményes klórozást végeztünk. Az üzemeltetés további szakaszában a pehelyképző baktériumállomány növekedett és a biocönózis egy jól működő eleveniszapos szennyvíztisztítás kópét mutatta; bár az eleveniszap mennyisége [160 ml/liter] és a jellemző indikátorszervezetek száma [15 ezer szervezet/liter] az irodalmi adatoktól eltérően kevesebb volt. Az 1966. júliusi és augusztusi próbaüzemelés óta elvégzett ellenőrző vizsgálataink [1966 november, 1967 január], eredménye alapján: úgy a nyers szennyvíz jellege, az eleveniszap minősége és menynyisége, mint a biocönózis összetétele, lényegében nem változott. A kénbaktériumokat a nyers szennyvízben ismételten megtaláltuk, s jelenlétüket kis számban az oxidációs árokban is nyomon követtük. Az eleveniszap kialakulására kedvezőtlen Rotatoria szervezeteket csak elvétve, Cladocera szervezeteket pedig egyáltalán nem észleltünk, s nem fordult elő azóta a növényi szervezetek tömegprodukciója sem. A biocönózisra jellemző szervezeteket [Aspidisca costata, Vorticella convaliaria és microstoma, Opercularia coarctata] 10—15 ezer szervezet/ml egyedszámban találtuk meg. A biológiai vizsgálatok gyakorlati tapasztalatai Az elvégzett vizsgálati eredmények ismertetése kiegészítést ad: úgy a felszíni víz felhasználás, mint a szennyvíz tisztítás kérdésének komplex értékeléJelmagyarázat: + a szenny vízminták előfordult, O a szennyvízmintákban jellemzően volt jelen, • a szenny vízmintákban tömegesen volt jelen.