Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Csoma János: Különböző valószínűségű vízhozamok és vízállások meghatározása

Csorna J.: Különböző valószínűségű vízhozamok Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. 231 BARANYA -patak CSIKÓSTÖTTÖS © JXg) JELMAGYARAZAT: JHeszkedes 92,4°/. (7) 2 parame/eres gamma — eloszlás (x 0 =0) © Fosfer-Ribkin szerint (számított C s) @ Fosfer-Ribkin szerint (C S = ZC V) @ Szabályos eloszlás 60,5 % 92,47. 35,17. 40 Q [rrf/s] 10 80 30 100 4. ábra. Évi legnagyobb jégmentes vízhozamok empirikus és elméleti eloszlás görbéi. Baranya-patak, Csikóstöttös Puc. 4. dMnupunecKue u meopemmecicue ícpuebie pacnpedejienuH eodoeux MaKCUMüAbHbix 6e3Aedoebix pacxodoe. 'JuKOiumammsm Abb. 4. Empirische und theoretisehe Verteilungskurven der jáhrlichen höclisten eisfreien Abflussmengen. Csikóstöttös Annak ellenére, hogy a különböző valószínű­séggel várható vízhozamok igen jól közelíthetők F eloszlással, ennek a feltételezése mégis csak hipo­tézis. Ezért a bemutatott módszerrel meghatáro­zott eloszlásfüggvények gyakorlati hasznosítását mindig meg kell előznie az illeszkedés vizsgálatá­nak [9-—11]. Az ismertetett módszer összehasonlítása más számítási módszerekkel Három különböző jellegű vízfolyás szelvényére meghatároztuk az évi legnagyobb jégmentes víz­hozam adatok alapján az empirikus és elméleti el­oszlásfüggvényeket az általunk bemutatott három paraméteres, a két paraméteres gamma és a szabá­lyos eloszlással, valamint a Foster (vagy Foster— Ribkin) néven ismert eljárással. Az adatokból szá­mított centrális momentumokat és a jellemző pa­ramétereket az 5. táblázatban tüntettük fel. Részletesen elemezve az eloszlásfüggvényeket az alábbiakat állapíthatjuk meg. Polgár esetében (2. ábra) a három paraméte­res gamma és a Foster módszerével számított el­oszlás mutatja a legjobb illeszkedést annak elle­nére, hogy a 0 valószínűségű vízhozamot a Foster­módszer nem veszi figyelembe. A két paraméteres gamma eloszlás illeszkedése rosszabb, mint a Foster módszerével számított el­oszlásé, annak ellenére, hogy elméleti alapjait te­kintve ennek a két eloszlásnak kellene legnagyobb egyezést mutatnia. A normális eloszlás illeszkedése már lényege­sen rosszabb, mint az előző háromé. A N. Saskatchewan folyó edmontoni szelvé­nyére számított három paraméteres gamma el­oszlás (amely jelen esetben egy exponenciális el­oszlással azonos) és a Foster módszerével számított eloszlás gyakorlatilag megegyező, illeszkedésük azonos (3. ábra). A két paraméteres gamma és normális elosz­lásnál az illeszkedés és az egyszerű szemlélet is iga­zolja, hogy nem alkalmas az empirikus eloszlás kö­zelítésére. A 4. ábrán egy kisebb vízfolyás (Baranya pa­tak) adatsorából határoztuk meg az eloszlásfügg­vényeket. Ebben az esetben az x 0 nullára zsugoro­dott, tehát csak a két paraméteres gamma elosz­lással számolhattunk. Az eloszlásfüggvény illeszke­dése igen jó. A Foster módszerrel, valamint a szabályos el­oszlásnál negatív vízhozamokra is adódtak való­színűségek, ami fizikailag lehetetlen. Minthogy a mintából számított C s kisebbre adódott, mint 2C», s ahogy azt már Velikanov is ki­mutatta, az ilyen jellgű vizsgálat Cs ^ 2 Cv esetén még megengedhető [12], a számításokat megismételtük úgy, hogy a CVt egyenlővé tettük a 2CVvel. Mindezek ellenére a helyzet változatlan maradt, az újra számított eloszlásfüggvény is va­lószínűségeket rendelt a negatív vízhozamokhoz. A Foster—Ribkin-féle eljárás tehát bizonyos alkalommal tökéletesen megfelelő, más alkalom­mal teljesen irreális eredményt szolgáltat, még ak­kor is, ha szem előtt tartjuk a C S=2C V kikötést és — saját tapasztalataink szerint — különösen kis vízhozamok eloszlása esetén mind megbízhatat­lanabbá válik. Ezért kellett kidolgozni az említett három paraméteres gamma eloszlásfüggvényt al­kalmazó módszert, amely minden esetre egyértel­mű és helyes megoldást szolgáltat. Érdekes összehasonlítani a különböző eljárás­sal számított szélsőséges valószínűségű értékeket (az ábrákon a 99,9 és a 0,1%-os értékeket jelöl­tük meg). A gyakorlati szempontból jelentős 99,9 százalékos valószínűségű ( más megfogalmazásban 1000 év átlagos visszatérési idejű) árvízhozamokat összehasonlítva megállapítható, hogy az általunk alkalmazott eljárás elméleti megalapozottsága és szabatossága mellett a legnagyobb értékeket adta.

Next

/
Thumbnails
Contents