Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Krempels T.: Partburkolatok aszfaltszűrője Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. 219 [2] Krempels Tibor: Vízépítési aszfaltbeton burkolatok ós szigetelések szerkezete és kivitelezése. Mélyépítés­tudományi Szemle, 1966. 7. p. 297. [3] Marotz, G.: Beitrag zu Frage der Standfestigkeit von dichten Asphaltbelágen im Grosswasserbau, TH Stuttgart, 1963. [4] Zichner, G.: Prüfung und Einwirkung von Eis­schichten auf bituminösen Dichtungen. Strabag­Schriftenreihe 11. p. 40. [5] Vízépítőiparban alkalmazott fekete burkolatok. ÉKME. Vízépítési tanszék jelentése ós szakvéle­ménye. 1966. [6] Aszfaltbeton rézsűburkolatok. BME. Vízépítési tanszékének jelentése és szakvéleménye. 1967. [7] Jelentés és szakvélemény a vízépítési aszfalt rézsű­burkolatok 1967. évi vizsgálati programjának labo­ratóriumi ós kísérleti munkákról. BME. Útépítési Tanszék 1967. Ac4>ajibTOBbii4 (j)HJibTp öeperoBbix OÖJIHUOBOK T. KpeMne/ic B rHflpoTexHHHecKOM CTpoHTejibCTBe ac(F>ajibT06e­TOHHbie OŐJIHUOBKH paHHee öbijiit npitMeHenbi AJIH 3amiiTbi OT (|)HJTbTpaijHH H3 pyceji /fljifl npeAOTBpameHHH OT no­Tep). Ac(F)ajibT06eT0HHbie OŐJIHUOBKH OTKOCOB cooTBeT­CTByromiiM cocTaBOM H npaBHJtbHbiM pacnojio>KenueM HBJIHIOTCfl yCTOÍÍHHBblMH, BOflOHenpOHHHaeMblMH H 6e3 TpetuHH BocnpHHHMaioT HepaBHOMepHbie jteijiopManiiii noMBbi. ripH noMomn, peKOMeH.tyeMbix aBT0p0M, ocoőbix aC(J)ajIbTOBbIX (JíHJIbTpOB MOWHO OŐeCneHHTb yCTOHHIlBOe OTBeaeHHe rpyHTOBbix BOA, BBIXOZTHMHX H3-nofl OÖJIHUO­BOK, B cjiynae ecTecTBeHHbrx pyceji H noHH>KaiomHxcfl ro­PH30HT0B BOflbl. CooTBeTCTByiomHM yMeHbmeHiieM npOTIl­BOAABJIENHH BO^BI MO>KHO 3AMEHHTB paHHee OÖBNMO ripn­HHTbie KaMeHHbie OŐJIHUOBKH ac(J)AJIBT05ET0H0M. KaMen­Hbie OŐJIHUOBKH CTpOHJlHCb TpyflHbIM (j)H3HteCI<HM Tpy­AOM, a ac(|>ajibT06eT0HHbie OŐJIHUOBKH MORYT öbiTb ocy­IlieCTBJieHbl MexaHH3I-ipOBaHHbIM CnOCOÖOM. CTaTbH noapoŐHO H3JiaraeT HOBwe — BO MHOTOM OT­nouieHHH — HccjieflOBaHHfl MaTepi-tajia acijiajibTOBbix (J)HJlbTpOB. Be^yTCH HCCJleflOBaHHH B OTHOUieHHH COCTaBa MHHepajtbHbix HHepTHbix, npeABapiiTejibHoro onpeAejie­HH>I K03(}>HNNEHTA nponycKaiomeii CNOCOŐHOC™, M0p030­CTOÍÍKOCTH, MeXaHHMeCKOH yCTOÍÍMHBOCTH, KOJIbMaTaUHH, a TaKWe CTaÖHJlbHOCTH npOTHB BblflaBJlHBaHHH ÖHTyMa. B CTaTbe noKa3biBaeTCH iipuMeHeHiie MaTepnajia ac^ajibTO­BHX (JiHJibTpoB B cjiyiae KOBpa, npHMeHeHHoro noA BOAO­ynopHbiMH- o6jinuoBKaMH, a TaKwe B CJiyHae ,,oi<Ha", TO ecTb co3AaHHoro B OŐJIHUOBKC oTBepcTHH. ílaeTCH ccwjiKa tia jiaöopaTopHbie HCCjiejjoBaHHH (jmjibTpaniin. KOPOTKO H3jrarai0TCít actJiajibTOBbie (JmjibTpbi, npitHHTbie AJIH CTpon­TCJlbCTBa H0Jiynp0H3B0ACTBeHHbIX SeperOBblX OŐJIHIIOBOK. Asphaltfilter der IJferbelage Krempels, T. Im Wasserbau wurden früher die Asphaltbeton­Uferbelage als Sehutz gegen Versickerungen (Wasser­verluste) aus dem Gerinnebett, angewendet. Der Asphaltbeton-Böschungsbelag bei entsprechender Zu­sammensetzung und riehtiger Anordnung ist standfest, wasserdicht und verfolgt ohne Risse die ungleichen Bodensenkungen. Durch Einbau des durch den Ver­fasser proponierten besonderen Asphaltfilters kann das unter dem Belag herausströmende Grundwasser in na­türlichen Flussbetten bei sinkenden Wasserstanden sicher abgeleitet werden. Durch Verminderung des Auftriebs bis zum nötigen Mass kann man die früher allgemein verwendeten Steinsatzbelage mit Asphalt­beton erfolgreich ersetzen. Diese erforderten áusserst schwére physiche Arbeit, wáhrend der Bau der As­phaltbeton-Böschungsbelage vollstandig mechanisiert werden kann. Die Abhandlung beriehtet eingehend über die — aus vielen Gesichtspunkten neuartige — Materialunter­suchung des Asphaltfilters. Es wurden Untersuchungen vorgenommen bezüglich der Zusammensetzung der mineralischen Zuschlagstoffe, der vorhergehenden Be­stimmung des Durchlássigkeitsbeiwerts, der mechani­schen Festigkeit, der Frostbestandigkeit, der Kolma­tation, weiters bezüglich der Sicherung gegen Verdrán­gung des Bitumens. Die Abhandlung zeigt die Anwen­dung des Asphaltfilter-Materials sowohl im Falle des Teppichs unter dem wasserdichten Belag, als auch im Falle der durch Durchbrechung des Belags ausgebilde­ten Anzapfung („Fenster"). Sie weist auf die Labora­totiumsuntersuchungen der Sickei'ungen hin. Es werden die beim Bau der halbindustriellen Uferbelage ange­wandten Asphaltfilter besprochen. Egyesületi és műszaki hírek Öntözéses vitaülés a Magyar Tudományos Akadémián A Magyar Tudományos Akadémián 1967. decem­ber 8-án rendezett öntözési ankéton — dr. Tóth Mihály megnyitója után — dr. Gergely István mezőgazdasági ós élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott vitaindító elő­adást. ,,Az 1967. évi öntözés tapasztalatai és Jeladatai 1968-ban" címmel. Bevezetőben ismertette az öntözések üzemének legújabb statisztikai adatait, majd az öntöző­berendezések elégtelen kihasználását vizsgálva, többek között megemlítette, hogy az öntözések gyors területi növekedésével nem tudott lépést tartani sok egyéb té­nyező (pl. a gép-, tápanyag-, és szakember-ellátottság). Másrészről sokszor nem tették meg az öntözés szükséges előkészületeit.. A berendezett terület jelentős része rossz vízbefogadókópességű talajokra került. Az 1968. évi feladatokat vázolva hangsúlyozta, hogy a hazai öntözé­seknek főként a takarmány bázis megteremtését és a kertészeti növények termelésének növelését kell szol­gálnia. A feladatok végrehajtása érdekében meg kell teremteni az öntözőberendezések megfelelő kihasználá­sának tárgyi ós személyi feltételeit, az öntözőgépek tá­rolásának, javításának megszervezésével, a csatornák karbantartásával és a helyileg legoptimálisabb öntözési technológia kidolgozásával. Szászhélyi Pál, az OVH helyettes vezetője „Az öntözés fejlesztésének műszaki problémái" c. hozzászó­lásában ismertette az. újabbun befejezett ós a közel­jövőben előirányzott főmű beraházásokat, majd kitért, az öntözés főbb meglevő műszaki hiányosságára, pl. a helytelen tereprendezés, rossz szivattyúk, szivárgások, helytelen csőkapcsolások stb. hatására. Szólott a további műszaki fejlesztési feladatokról a héj csatornák, tömlők, alumíniumcsövek, vasbetoncsövek alkalmazásáról és a szenny vízöntözések lehetőségei ről. Dr. Fekete István, a MTA Mezőgazdasági ÍTzemi Vízgazdálkodási Bizottságának titkára ,,A tudományos eredmények felhasználása az öntözéses gazdálkodás fej­lesztésében" c. hozzászólásában a mezőgazdasági tervezés kidolgozott elvi alapjainak a'gyakorlatban való alkal­mazási módjait ismertette. Hangsúlyozta, hogy az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének üzemi szintről kell elindulnia, és az öntözés bevezetését, és területi növelését meg kell előznie az általános üzemfejlesztési és vízrendezési program kidolgozásának. A fejlesztést és helyes arányainak megállapítása érdekében a Második Tiszai Vízlépcső hatásterületén mintaüzemek létreho­zását tervezik. A hozzászólásra jelentkezettek közül Bócz Ernő a löszterületek öntözési szempontból sajátságos adott­ságaival, dr. Péczely György a csapadék hosszú periódusú előrejelzésével foglalkozott, Dunai Sándor az öntözött talaj vízforgalmával kapcsolatos vizsgálatait ismertet­te, Bozsik Tibor a hosszú barázdás felületi öntözéssel ós a sertéstelepek szennyvizének elöntözésével kapcsolatban szerzett kedvező tapasztalatokról számolt be, dr. Kozák Imre a műanyagtömlők hazai gyártásának megoldását sürgette, Budavári Kürt a vitaülés eredményeinek a gyakorlatban való kivitelére tett konkrét javaslatokat, végül Simon János a fejlett gazdálkodási szintű homoki területek öntözésére hívta fel a figyelmet. A vitaülés dr. Gergely István miniszterhelyettes zárszavával ért véget. Pálfai Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents