Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Makowski Jerzy: A vízépítési műtárgyak és környezetük szivárgásellenzőrzésének radiometrikus módszere

Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. 220 A vízépítési műtárgyak és környezetük szivárgásellenőrzésének radiometrikus módszere JEKZY MACOWSKI' Bevezetés A vízépítés egyik fontos problémája a szivár­gás és a vele kapcsolatos kérdések, mint a földgátak és altalajaik tömörsége, a védőgátak, kutatóárkok földkiemelésének tömörsége, továbbá a vízépítési műtárgy építésére kijelölt terep hidrológiai is­merete. Tekintettel a közegek anizotropiájára, jelen­tős nehézségekbe ütközik azon jelenségek elméleti előrejelzése, amelyek a műtárgy kihasználása fo­lyamán felléphetnek. A vízépítési műtárgyakban végbemenő folyamatok helyes becslésére csak in situ végzett megfigyelések jöhetnek számításba. A vízépítési műtárgyakban fellépő szivárgási folyamatok és az ilyen műtárgyakat körülvevő ta­lajok áteresztőképességének vizsgálata során alkal­mazott módszerek közül a radiometrikus módszer sokat igérő eljárásnak mutatkozik. A radiometrikus szivárgásellenőrzés alapelvei A talajban végbemenő szivárgás vizsgálatának radiometrikus módszere megfelelő radioizotópot tartalmazó vízoldatnak a műtárgy egy bizonyos pontján, a vízfolyásba való befecskendezésen ala­pul. Az átfolyó vízzel azonos fizikai-vegyi tulajdon­ságokkal rendelkező befecskendezett radioaktív oldat kúpalakban terjed tova és szöge a szemcsék­től és a talajtömörségtől függ. Az oldat terjedési útjának vagy kiáramlási helyének meghatározásá­val egyidejűleg a műtárgyon vagy környezetében lejátszódó szivárgási folyamatot is meghatározzuk és az ismeretes porozitási érték, valamint szivár­gási sebesség meghatározható. Befecskendezési pontként a gyanús helyeket választjuk, mint pl. televíziós kamerákkal vagy * Vízépítési Intézet, Gdansk. Ampulla izotoppat könnyű búvárok által a duzzasztómedence fenekén és testén észlelt roskadásokat vagy réseket, a nö­vekvő szivárgás vagy a hidraulikus talajtörés irá­nyában levő mély piezométereket. Ha nincsenek ilyen helyek, akkor a fokozott szivárgás feltétele­zett irányában több elemből összecsavarozott 3/ 4 coll átmérőjű, mozgatható hegyű acélcsövet verünk be a befecskendezés előtt (1. ábra). A helyi adottságoknak és a várható sebesség­nek megfelelően végezhetünk pontinjektálást, ami­koris egy radioaktív oldattal megtöltött edényt az injektáló szonda fenekén széttörünk, vagy pedig tér injektálást, amikor kéziszivattyú segítségével állandó töménységű radioaktív oldatból meghatá­rozott mennyiséget az injektálás helyének környe­zetében injektálunk. Ha a vízalatti bukógáton vagy más, a vízben alapozott szerkezetnél üregek vannak, akkor az ezeken a szerkezeteken átfolyó víz megállapítására, a befecskendezéseket úgy vé­gezzük el, hogy az ismert fajlagos aktivitású radio­aktív oldatot adagonként vagy folyamatosan, bi­zonyos időközökben és injektáló szonda különböző behatolási mélységei mellett szivattyúval bepré­seljük. A radioaktív oldat mozgásának követését, vagy az oldat kifolyási helyének megkeresését olyan vízhatlan mérőszondákkal végezzük, ame­lyeket állandó, vagy változó ellenőrzési pontokon helyezzük el. Ezek a pontok vizsgáló csövekben he­lyezhetők el, amelyek a műtárgy testében, vagy al­talajában látható hidraulikai talajtörések helyén, vagy pedig a szivárgás más helyein, az alvíz felőli oldalon, egv fordított szűrőből álló kifolyás helyén A csavarmenetet védő anya Har g védőberendezés felemelésére 20kg-tömegű kézi verő . Sárgaréz gyűrű Két félből álló kúpos gyűrű 3 cm acélgyűrű 1. ábra. Injektáló szonda vége mozgatható heggyel 2. ábra. Rögzített heggyel ellátott acélcső

Next

/
Thumbnails
Contents