Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Dr. Rónai András: Mélységi vízfigyelő kutak telepítésének földtani feltételei medenceterületeken

20 Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. Rónai A.: Mélységi vízfigyelö kutak dos, komplex vizsgálattal tudjuk csak a figyelő kutak kiépítésénél szükséges rétegazonosítást elvégezni s ezzel az egyes vízadó rétegek egymáshoz való helyzetét, a vízmozgás lehető útjait meghatározni. E vizsgálatok előfeltétele néhány kulcshelyen a folyamatos magfúrás. Csak ez ad lehetőséget a kőzettani, paleontológiái, hidrodinamikai és geokémiai viszonyok és a földtani fejlődéstörténet menetének megismeréséhez és mércét arra, hogy a szakaszosan vizsgált fúrások adatait összehasonlítások alapján megítélhessük. Ezért az Alföldön rétegvízfigyelő kutat csak gondos magfúrással lemélyített fúrólyukban lehet kiépíteni. A kúttelepítés elvi feltételeihez tartozik, hogy a felszínközeli sűrűn rétegzett üledéksorban egyazon helyen több egymás alatt elhelyezkedő jelentősebb vízadó réteg dinamikai viszonyait kell megfigyelni. Tehát egy helyen több kút építendő különböző mélységű, de ismert földtani helyzetű rétegekre. Kívánatos, hogy az észlelő kutak olyan helyen telepíttessenek, ahol egy-egy nagyobb földtani, vízföldtani tájat képviselnek s így nagyobb területek vízföldtani viszonyaira való következtetésre adnak módot. A földtani tájak kijelölése első menetben az eddigi kutatásokon alapulhat, de a figyelő hálózat telepítése érdekében végzett földtani kutatásnak és végeredményben az észlelő hálózat első eredményeinek egyik feladata éppen a sajátos vízföldtani tájak kinyomozása és jellemzőik megállapítása. Elvi alapon kellene az észlelő kutak egymástól való kívánatos távolságát is meghatározni, a különböző mélységre telepített kutaknál. Világos azonban, hogy a hálózat kiépítését nem lehet elméletileg optimális sűrűségben megindítani, hanem adott gazdasági és kutatási feladatokhoz kapcsolódva a gyakorlatilag adódó lehetőségek szerint. A kívánatos besűrítés későbbi feladat. 4. Kísérleti kúttelepítés Szolnok körzetében Egy átfogó rétegvízfigyelő hálózat terve már az első artézi kútkataszter felvétele után, 1960ban megszületett. Mindenki tisztában volt azzal, hogy ez a terv csak lépésről lépésre valósítható meg és a földtani és vízügyi szervek közös erőfeszítései nyomán. 1961-ben a Magyar Tudományos Akadémia hidrogeológiai albizottsága elé került egy vázlatos terv, amely első lépésként 10 helyen 24 kút, majd második lépcsőben további 7 helyen 14 kút, összesen 38 kút telepítését javasolta az Alföldön 40—500 m mélységű negyedkori és felső pannóniai víztartókra [1]*. Megvalósítására azonban nem az általános tervek szerint került sor, hanem adott gazdasági és kutatási feladatok megoldása nyomán. így a Mátra és a Bükk alján a külszíni szénbányászat előkészítése során vált szükségessé mélységi vízfigyelő kutak létesítése a bányászat által várható vízszínsüllyedés hatásainak kipuhatolására. A Kisalföldön a dunai vízlépcsők tervezéséhez kellett a szivárgási viszonyok megíté* [] ] Rónai A.: Javaslat az alföldi artézi kutak vízszolgáltatási viszonyainak rendszeres mérésére. Hidr. Tájékoztató 1962. IV. 9—10. léséhez rétegvizekre telepített figyelő kutakat építeni. Szolnok térségében pedig a Magyar Állami Földtani Intézet részletes Alföldkutatása nyomán nyílott alkalom a földtani feltárás érdekében létesített fúrásoknak, ill. azok egy részének mélységi vízfigyelő kutakká való kiépítésére. 1965. és 1966. években 14 kút készült el az Alföld közepén, Szolnok-Szarvas-Csongrád közti térségben. A cél felülről lefelé haladva először a negyedkori víztartók viszonyainak megfigyelése volt. így épült a száz méternél kisebb mélységű legjobb víztartókra 9 kút (1. ábra). Beszűrőzött mélység, m Szolnok IV. sz. fúrás 24,0—30,0 Besenyszög VI. sz. fúrás 84,0—96,0 Óballa/Tiszapiispöki (X) a f 75,0—85,0 Törökszentmiklós XVII. sz. f 75,0—87,0 Tószeg XV/a sz. fúrás 57,0—73,0 Kengyel XX/a sz. fúrás 52,5—61,0 Öcsöd X/a sz. fúrás 59,9—66,6 Cserkeszöllő IV/a sz. f 69,6—79,6 Cserebökény XX/a sz. f 73,0—88,0 Kívánatosnak mutatkozott az alföldi sűrűn ismétlődő vízvezető és vízzáró rétegsorokban egy függély mentén több vízadó réteg figyelése, hogy így a különböző mélységben lebonyolódó dinamikai jelenségek összehasonlíthatóvá váljanak s azok kapcsolatára is fény derüljön. Ilyen meggondolásból készült Óballán, Tószegen és Öcsödön további egy-egy kút a 100—300 m közötti mélységben ell. ábra. Rétegvizekre telepített MÁFI észlelő kutak helye az Alföldön Puc. 1 Mecmo pacnojioweHUH HaójiwdamejibHbix KOAOdqee na BemepcKOü Hu3MeHHocmu, cjiymamux Oah uiynenun njiacmoeux eod Abb. 1. Lage der Schie.htenwasser-Beobachtungsbrunnen des Ungarischen Staatlichen Geologischen Instituts