Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Dr. Rónai András: Mélységi vízfigyelő kutak telepítésének földtani feltételei medenceterületeken

20 Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. Rónai A.: Mélységi vízfigyelö kutak dos, komplex vizsgálattal tudjuk csak a figyelő kutak kiépítésénél szükséges rétegazonosítást el­végezni s ezzel az egyes vízadó rétegek egymáshoz való helyzetét, a vízmozgás lehető útjait megha­tározni. E vizsgálatok előfeltétele néhány kulcs­helyen a folyamatos magfúrás. Csak ez ad lehető­séget a kőzettani, paleontológiái, hidrodinamikai és geokémiai viszonyok és a földtani fejlődéstörténet menetének megismeréséhez és mércét arra, hogy a szakaszosan vizsgált fúrások adatait összehason­lítások alapján megítélhessük. Ezért az Alföldön rétegvízfigyelő kutat csak gondos magfúrással le­mélyített fúrólyukban lehet kiépíteni. A kúttelepítés elvi feltételeihez tartozik, hogy a felszínközeli sűrűn rétegzett üledéksorban egy­azon helyen több egymás alatt elhelyezkedő jelen­tősebb vízadó réteg dinamikai viszonyait kell meg­figyelni. Tehát egy helyen több kút építendő kü­lönböző mélységű, de ismert földtani helyzetű rétegekre. Kívánatos, hogy az észlelő kutak olyan helyen telepíttessenek, ahol egy-egy nagyobb földtani, vízföldtani tájat képviselnek s így nagyobb terü­letek vízföldtani viszonyaira való következtetésre adnak módot. A földtani tájak kijelölése első me­netben az eddigi kutatásokon alapulhat, de a fi­gyelő hálózat telepítése érdekében végzett földtani kutatásnak és végeredményben az észlelő hálózat első eredményeinek egyik feladata éppen a sajátos vízföldtani tájak kinyomozása és jellemzőik meg­állapítása. Elvi alapon kellene az észlelő kutak egymástól való kívánatos távolságát is meghatározni, a kü­lönböző mélységre telepített kutaknál. Világos azonban, hogy a hálózat kiépítését nem lehet elmé­letileg optimális sűrűségben megindítani, hanem adott gazdasági és kutatási feladatokhoz kapcso­lódva a gyakorlatilag adódó lehetőségek szerint. A kívánatos besűrítés későbbi feladat. 4. Kísérleti kúttelepítés Szolnok körzetében Egy átfogó rétegvízfigyelő hálózat terve már az első artézi kútkataszter felvétele után, 1960­ban megszületett. Mindenki tisztában volt azzal, hogy ez a terv csak lépésről lépésre valósítható meg és a földtani és vízügyi szervek közös erőfe­szítései nyomán. 1961-ben a Magyar Tudományos Akadémia hidrogeológiai albizottsága elé került egy vázlatos terv, amely első lépésként 10 helyen 24 kút, majd második lépcsőben további 7 helyen 14 kút, összesen 38 kút telepítését javasolta az Alföldön 40—500 m mélységű negyedkori és felső pannóniai víztartókra [1]*. Megvalósítására azon­ban nem az általános tervek szerint került sor, ha­nem adott gazdasági és kutatási feladatok megol­dása nyomán. így a Mátra és a Bükk alján a kül­színi szénbányászat előkészítése során vált szüksé­gessé mélységi vízfigyelő kutak létesítése a bányá­szat által várható vízszínsüllyedés hatásainak ki­puhatolására. A Kisalföldön a dunai vízlépcsők tervezéséhez kellett a szivárgási viszonyok megíté­* [] ] Rónai A.: Javaslat az alföldi artézi kutak víz­szolgáltatási viszonyainak rendszeres mérésére. Hidr. Tájékoztató 1962. IV. 9—10. léséhez rétegvizekre telepített figyelő kutakat épí­teni. Szolnok térségében pedig a Magyar Állami Földtani Intézet részletes Alföldkutatása nyomán nyílott alkalom a földtani feltárás érdekében léte­sített fúrásoknak, ill. azok egy részének mélységi vízfigyelő kutakká való kiépítésére. 1965. és 1966. években 14 kút készült el az Alföld közepén, Szolnok-Szarvas-Csongrád közti térségben. A cél felülről lefelé haladva először a ne­gyedkori víztartók viszonyainak megfigyelése volt. így épült a száz méternél kisebb mélységű legjobb víztartókra 9 kút (1. ábra). Beszűrőzött mélység, m Szolnok IV. sz. fúrás 24,0—30,0 Besenyszög VI. sz. fúrás 84,0—96,0 Óballa/Tiszapiispöki (X) a f 75,0—85,0 Törökszentmiklós XVII. sz. f 75,0—87,0 Tószeg XV/a sz. fúrás 57,0—73,0 Kengyel XX/a sz. fúrás 52,5—61,0 Öcsöd X/a sz. fúrás 59,9—66,6 Cserkeszöllő IV/a sz. f 69,6—79,6 Cserebökény XX/a sz. f 73,0—88,0 Kívánatosnak mutatkozott az alföldi sűrűn ismétlődő vízvezető és vízzáró rétegsorokban egy függély mentén több vízadó réteg figyelése, hogy így a különböző mélységben lebonyolódó dinamikai jelenségek összehasonlíthatóvá váljanak s azok kapcsolatára is fény derüljön. Ilyen meggondolás­ból készült Óballán, Tószegen és Öcsödön további egy-egy kút a 100—300 m közötti mélységben el­l. ábra. Rétegvizekre telepített MÁFI észlelő kutak helye az Alföldön Puc. 1 Mecmo pacnojioweHUH HaójiwdamejibHbix KOAOdqee na BemepcKOü Hu3MeHHocmu, cjiymamux Oah uiynenun njiacmoeux eod Abb. 1. Lage der Schie.htenwasser-Beobachtungs­brunnen des Ungarischen Staatlichen Geologischen Instituts

Next

/
Thumbnails
Contents