Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

4. szám - Műszaki hírek

Abos B.: Felszíni ivóvíztermelő tele-p Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. 171 JKGHO B 3ejieH0M napKe, MTO Bbi30BeT npHHraoe BireqaTjiemie H B RIIRHEHHHECKOÍI TOMKH 3PEHH5I. OrpoHTejibHbie 3aTpan>i no B03BeaeHiiio OHHCTHOH CT3HUHH COCTaBHJlII 240 MJ1H <j)0pHHT0B. Das nouo Donauschöpíwerk mit Trinkwasseraufbereitung für 200 000 m

3 Tagesleistung der Wasserwerkc Budapest Abos, B. Zwecks Befriedigung der steigenden Wasserbedarfe von Budapest wurde in den Jahren 1959—67 im Norden der Hauptstadt eine Trinkwasser-Aufbereitungsanlage für táglieh 200 000 rn

:

1 Donauwasser errichtet. Aus der Donau fördern die 8 vert ikalachsigen Pumpensátze das Wasser über zwei je 1200 mm weite Stahlrohre zur Wasseraufbereitungsanlage. Die Rohre führen über Donaubett und Ausuferungsgebiet als selbsttragende Rohrbrücke in 260 m Lángé und sind nur an der vom Hoehwasser geschützten Seite unterirdisch verlegt. Feststoffe und Fisehe werden durch Trommelfilter ferngehalten. Sodann gelangt das Wasser in 4 Sandfangbecken, in denen der Sandgehalt des Wassers sedimentiert wird. Noch vor den Klárreaktoren wird dem Rohwasser als Klármittel Aluminiumsulfat und zur Entkeimung Chlor beigemengt. Zwecks Beseitigung der zeitweilig dem Wasser unangenehmen Gesehmack und Geruch verschuldenden Spurverbindungen wird Kaliumpermanganat und Aktivkohle in Pulverform zugegeben. Das Wasser wird in 7 je 27 m breiten kreisrunden monolitischen Klárreaktoren, aus Stahlbeton — senkrecht durchströmt, mit schwebendem Schlammfilter — geklárt, die durch Stahlbetonkuppeln aus Fertigteilen abgedeckt sind. Die Reaktoren kláren bei Höchstlast das Wasser mit einer Oberfláchenbelastung von 0,57 mm/ sec. Im Nordteil befinden sich 3, im Südteil 4 Klárreaktoren. Im Filterhaus Nord wird das Wasser durch 40 kleinere offene Vakuum-Schnellfilter (je 27 m

2 Filterflache), im Filterhaus Síid hingegen durch 20 grössere gleichartige Filter (je 56 m

2 Filterflache) bei einer Filtergeschwindigkeit von von 4 m/Stunde gefütert. Die Filter sind mit Quarzsand von 0,8 mm durehschnittlicher Korngrösse ausgefüllt. Die Riickspülung erfolgt mit Luft und Wasser, wozu die Spülpumpen im Kellergeschoss des Zentralgebáudes und in einem besonderen Gebáude angeordnete Kompressoren dienen. Das gefilterte Reinwasser fliesst nacli Nachchlorung in das 1000 m

3 fassende Zweikammer-Sammelbecken. Dieses Becken speichert lediglich die zur Rückspülung erforderliche Wassermenge. Das übrige Wasser durchfliesst das Becken und gelangt über Stahlbetonkanále in die an der Westseite der Landstrasse verlegte Gravitationsleitungen, die das Brunnenwasser fördern. Somit werden die Verbraucher mit einem Gemisch von Brunnenwasser und aufbereitetem Donauwasser versorgt. Der Betrieb der Aufbereitungsanlage wird aus dem Zentralgebáude gesteuert und die Wassergüte ebendort überprüft. Die Anlage wird durch Dampfkesseln mit Erdgasfeuerung geheizt. Die Aluminiumsulfat-Ausfállstoffe sind in unterirdischen Becken in Form von Lösungen gespeichert. Die Vorchlorung erfolgt mit Solvay-Geráten, die Nachchlorung mit Dosiergeráten Bauart Dr. Orenstein. Die Aufbereitungsanlage ist zweiteilig, den einzelnen Phasen der Technologie entsprechend in besonderen Gebáuden angeordnet. Baustufe 1 ist mit 100 000 m

:! Tagesleistung im Jahre 1962 in Betrieb getreten. Die zweite Stufe arbeitet seit Sommer 1967. Erwáhnenswert ist die ansprechende baukünstlerische Gestaltung der Gesamtanlage. Aussengange und Rohrstollen verbinden die einzelnen Gebaude. Die gepflegten Grünanlagen erwecken auch in hygiensicher Sicht einen guten Eindruck. Die Baukosten der Wasseraufbereit.ungsanlage beliefen sich auf 240 Millionen Forint. Nyomáslengések rögzüése mágnesszalagon A csőhálózatban fellépő lengésjelenségek vizsgálata, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból jelentős probléma. A Fővárosi Vízművek Műszaki Fejlesztési Osztályán, olyan készüléket alakítottak ki, mely a gyors, 1 sec-on belül lejátszódó nyomáslengés jelenségeket is pontosan regisztrálja ós alkalmas 6—8 óra üzemi viszonyainak regisztrálására. Több egymástól néhány kilométerre elhelyezett készülék időbeli együttfutása is 0,1 sec-on belül biztosítható. A nyomás érzékelésére egy laprugós manométerből kialakított induktív érzékelő szolgál. A membrán elmozdulás 0—10 att nyomásra 1,8 mm. A membrán egy tranzisztoros oszcillátor hangoló vasmagját mozdítja el. Különleges tekercskiképzés biztosítja, hogy az elhangolódás mértéke a nyomásváltozással egyenesen arányos. Az oszcillátor frekvenciája 0 att-ra 12 kHz, 10 att-ra 10 kHz. Az oszcillátor jelét egy 12 kHz, frekvenciájú alaposzcillátor jelével összekeverve a 0—2 kHz frekvenciájú kimenő jel, amelynél a nyomásérték közvetlenül a frekvenciával arányos. A nyomásérzékelő változó frekvenciájú kimenő jelét egy frekvencia feszültség átalakító cgyenfeszültsóggó alakítja. Az egyenfeszültség értéke megfelel a nyomásnak. A változó frekvenciájú, pillanatnyi nyomásértéknek megfelelő jel rögzítése magnetofon segítségével történik. A magnetofonszalagon kapott regisztrátum bármikor visszajátszható, és az érdekes jelenséget nyomásviszonyai katódsugár oszcilloszkóp segítségével megjeleníthetők ós fényképezhetők. Az alkalmazott magnetofon BRG gyártmányú M 4-es típusú négysávos háromsebességű. Adatrögzítésnél a 2,4 cm/sec szalagsebessóg kerül felhasználásra. Maximális üzemidő BASF LGS 26 típusú szalaggal 8 óra. Megfordítva a szalagot, újabb 8 órai regisztrátum felvétele lehetséges. A regisztrátumot visszajátszásnál kívánság szerint gyorsítani és lassítani lehet. Amennyiben a mérés alatt érdemleges esemény nem történik, a szalag azonnal újra felhasználható. Más esetben a kiértékelés után kerülhet újra felhasználásra. A négysávos magnetofon másik rendelkezésére álló sávján az időjelek, gépek leállási vagy indulási időpontja kerül regisztrálásra. Több készülék szinkron üzeme URH rádiólánc segítségével biztosítható. A Budapesti Műszaki Egyetem Műszer és Finommechanika technológia tanszékének segítségével olyan vízsebesség érzékelő is készült, mely miniatűr Wolltman szárny segítségével minimális tehetetlenséggel mér. A sebességmérő szárnyhoz kapcsolódó elektronika olyan kialakítású, hogy lehetővé teszi a csőben áramló víz sebességének, a nyomásértékkel egyidejű mágnesszalagos rögzítését. A nyomásmérővel végzett legértékesebb mérés a főtelep 5 gépének áramkimaradásra történő leállásánál fellépő nyomásváltozás. Mérőhely a Marx téri 1200-as elágazás. A felvett diagram egyértelműen bizonyítja, hogy az alapnyomást meghaladó, vagy megközelítő longésamplitúdó a vezeték ezen szakaszán nem lép fel ilyen extrém üzemi viszonyok fellépésénél sem. Érdekes megfigyelés a TV műsor befejezésénél, vagy az egyes érdekesebb műsorszámok végén jelentkező nyomásesés (TV csúes). Ebből nemcsak a hidraulikusok, de még a TV műsorszerkesztői is figyelembe veendő következtetéseket vonhatnának le. Pálos László