Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

4. szám - Abos Brunó: A Budapesti Vízművek új, napi 200.000 m3 felszíni vizet tisztító ivóvíztermelő telepe

168 Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. Abos B.: Felszíni ivóvíztermelő telep 1. Mintavevő csaptelep; l. Csőátvezetés a derítőreaktorból; 3. Távvezérlési csapzár; 4. Elosztócső; 5. Leürítő szivattyú; 6. 1200 mm átmérőjű nyers vízcső; 7. Uritőcső; 8. Iszapoló csővezeték; 9. Vízmennyiségmérö műszer; 10. Derítő vi'zgyűltővályúk; 11. Iszapvíz viszszavezető csővezeték; 12. Kotró meghajtótengely; 13. Támsebesség-szabályozó rudazat: 14. Kotrómeghajtómű; 15. Flokulációs szivattyú; 16. Kotró; 17. Támsebesség-szabályozó; 18. Flokulációs henger; 19. Derített vízgyűjtő középvályú: 20. Támsebesség-szabályozómű adott szinten tartani. Ilyen derítési sebességek mellett az iszapszűrőréteg gyakran feltör és a pelyhek nagy számmal átúsznak a derített vízzel a szűrőkre. Az iszapszűrőréteg feltörésének elkerülésére és a teljes víztisztítómű tervezett kapacitásának minden időben való biztosítása céljából a derítőreaktorok számát a második részben eggyel növeltük. Ilyen módon napi 200 000 m

3 max. vízmennyiség derítésénél sem lesz nagyobb az összes derítők felületi terhelése 0,57 mm/sec-nál. A déli rész 4 db derítőreaktorának mérete és kialakítása egyezik az északi üzemrészben találhatókkal. Eltérés csak annyi, hogy a vasbeton harang alsó peremének helyzete üzemközben is állítható, vagyis a koagulációs tér nagysága a szükségnek megfelelően növelhető vagy csökkenthető (6. ábra). Természetesen a harangperem helyzetének változtatásával a lebegő iszapfüggönyre ható támsebesség is változik. A derített vizet fölöző vályúk kialakítása is eltér némileg, mivel a központi főgyűjtővályú a sugárbosszúság felében körvályúként helyezkedikel. (7. ábra). E körvályúba sugárirányban torkollnak az egyes gyűjtővályúk. A derítő víztér téli átfagyásának csökkentése céljából a derítőreaktorok gyepesített földfeltöltéssel vannak körülvéve. A déli üzemrész szűrőházának külső és belső (8. ábra) kialakítása már lényegesebben eltér, mivel az északi üzemrész szűrőivel elért hároméves üzemi tapasztalat változtatásra ösztönözte a tervezőket. Bebizonyosodott, hogy a 27 rn

2 felületű szűrők öblítésénél a tisztavíz medencékből elszívott vízmennyiség lényegesen nem befolyásolja a víztermelést, és a szűrők visszaöblítésére beépített szivattyúk és kompresszorok kétszeres felületű szűrők öblítésére alkalmas teljesítménnyel rendelkeznek. Ezért a déli üzemrész szűrőinek felületét 56 m

2-re növelve csak 10—10 szűrő került beépítésre a második szűrőház két szárnyába. A nagyobb felületű szűrőknél a monolit vasbeton szűrőfenék és a nagyméretű szűrőgyertyák, kavics támréteg nélküli, alkalmazása olcsóbbnak bizonyult. A szűrőkezelő háromszintű csőfolyosót az épület északi frontja zárja le, nagvablakú falfelületekkel, melynek révén jó megvilágítást kap. A szűrők szabályozása új típusú villamosvezérlésű hidroelektrotolózárakkal történik. A beépített összes tolózár és szelep a ke6. ábra. A derítőreaktor kialakítása Puc. 6. Co3danue omcmoüHUKa-peaKmopa Abb. 6. Durchbildung des Klarreaktors