Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
4. szám - Abos Brunó: A Budapesti Vízművek új, napi 200.000 m3 felszíni vizet tisztító ivóvíztermelő telepe
Abos B.: Felszíni ivóvíztermelő tele-p Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. 167 csökkenő sebességgel lefelé áramlik. A derítőpelyhek növekedés közben a vízben lebegő szennyező anyagokat felületükön megkötik és tömörülésük közben mintegy beépítik kolloid pehelyvázukba. A vasbetonharang alsó peremén az áramlási irány megfordul és a víz a tulajdonképpeni derítőtérbe kerül. A derítőreaktorok fala és a harang közötti, felfelé fokozatosan bővülő, gyűrű alakú derítőtérben a víz már felfelé áramlik fokozatosan csökkenő sebességgel. A víz tulajdonképpeni derítése és a derítőpelyhek ülepedése ebben a térben valósul meg. A derítőtér alsó felében alakul ki a lebegő, kontakt iszapszűrőréteg. A harang alól érkező vízben levő apróbb pelyhek a lebegő iszapszűrő rétegben találkoznak és ütköznek a fajsúlyukban megnövekedett, nagyobb, jobban ülepedő, a vízben már lefelé haladó pelyhekkel. A frissebb és öregebb pelyhek a rétegben közel kerülve egymáshoz találkoznak, összetapadnak és nagyobb pehelvcsoportokat képezve sűrűsödik a lebegőréteg iszaptartalma. A lehulló és újraképződő pelyhek a lebegő iszapréteg zagykoncentrációját dinamikus egyensúlyban tartják. E sűrű, lebegő iszaprétegen átáramló víz a szennyező hordaléktól gyakorlatilag megszabadul, és nagyrészt megtisztulva kerül a derítőreaktor felső részébe. A lebegő kontakt iszapréteg tisztítóhatásának eredménye, hogy a függőleges áramlású derítőreaktorok jobb hatásfokkal üzemeltethetők mint a vízszintes áramlású derítők. A derített vizet a lebegő iszapréteg felett kb. 3 m-re sugárirányban elhelyezett gyűjtővályúk segítségével fölözzük és összegyűjtve 1200 mm átmérőjű acélcsövön át folyik a derített víz a szűrőkre. A téli befagyás ellen a derítőreaktorokat előregyártott ablaknyílásos oldalfallal és erre helyezett szintén előregyártott elemekből készült kupolával borították. A kupola acélhuzalos utánfeszítéssel és erre felhordott vasbeton gyűrűvel van összefogva. 3 m átmérőjű laternás kiképzésű felülvilágító biztosítja a derítő belső terének jobb megvilágítását és a kupola esztétikus kialakítását. A derítőreaktorok fenekén összegyűlő iszap folyamatos összekotrását a harang belső falára felerősített körpálvás sínen mozgó felfüggesztett, könnyű kotrószerkezet végzi. A két óránként egyszer körbeforgó kotrókat a vasbeton kezelőhídon elhelyezett villamosmotorral meghajtott áttételi fogaskerékművek és két vertikális lenyúló tengelyre ékelt fogaskerekek mozgatják. A kotrók az iszapot a derítőreaktorok közéjitengelyében a fenék legmélyebb pontján kialakított körgyűrűs iszapgyűjtő zsompba terelik, ahonnan az iszap időautomaták segítségével szakaszosan leüríthető. A víztisztítási technológiában használatos derítőreaktorokra jellemzők a következők: egy-egy egység 1375 m 3/óra víz derítésére alkalmas. Ez esetben a felületi terhelés 0,68 mm/sec. A derítőreaktor koagulációs terének (harang alatti rész) térfogata 310—420 m 3 között változtatható, a harang palástjának felvagy lefelé történő állításával. Ennek megfelelően az átáramló víz 18—25 percig tartózkodik a flokkulációs és koagulációs térben. A derítőreaktorban a víz tartózkodási ideje max. terhelésnél 2 óra. A vertikális tengelyű flokkulációs szivattyúk fordulatszáma 6—20 ford./perc között változtatható. Gyorsszűrők Az északi rész különálló szűrőházában két szárnyra különítve, középfolyosós megoldással 20—20 db szűrő van két sorban. Mindkét oldalszárnyban háromszintű folyosó található a szűrősorok között a szűrők kezelésére. A legfelső szinten vannak beépítve a szűrők vezérlésére szolgáló automaták, valamint az öblítéshez szükséges villamos távirányító berendezés és az ellenőrző műszerek. A középső szinten levő folyosóban kétoldalt a szűrők olajnyomással működő záró és szabályozó szerkezetei találhatók. A legalsó szint a tulajdonképpeni csőfolyosó. Egy-egy szűrő medence 7,07 m hosszú és 3,85 m széles vízterű, vagyis a szűrőfelület 27 m-. Az alkalmazott szűrőtípus kis vízmélységű (0,6 m) nyitott, vákuum gyorsszűrő 1,1 m vastag 0,8 mm átlagos szemcsenagyságú kvarchomok töltettel. A szűrőmedence feneke felett 0,6 m-re vasbetongerendákon nyugszik az azbesztcement vízvezetéki nyomócsövekből készült szűrőfenék. Az azbesztcement csövekre helyezve található a különböző szemcsenagyságú kavicsból kialakított támréteg és az erre helyezett szűrőhomok. A szűrőréteg ellenáramú vízzel és levegővel öblíthető. A levegőnek a szűrőréteg alatti elosztását a szűrőfeneket képző alul perforált azbesztcementcsövek biztosítják. A csöveken alul, két sorban 10 cm-es távolságra fúrt lyukak képezik a levegőjáratokat. A légkompresszorok által az egyes azbesztcementcsövekbe táplált levegő öblítéskor a lyuksorokon egyenletesen szétosztva áramlik a szűrőfenék alá. Az öblítéshez használt tisztavíz a szűrőfenék alá nyomva az azbesztcementcsövek közötti 1 mm-es résen át az öblítőlevegővel keveredve a kavicstámrétegbe jut, ahol egyenletesen szétosztódva öblíti a támréteg feletti szűrőhomokot. Egy-egy szűrő vegyesöblítéssel 15—20 perc alatt kiöblíthető 2—3% öblítővíz felhasználással. A szűrők összfelülete 1080 m 2, a max. szűrősebesség 4 m/óra. A szűrőház épülete 101 m hosszú és 28 m széles. Megvilágítását kétoldali ablaksor és a lépcsőházak üvegfalain átszűrődő fény biztosítja. Az egész épület a korra jellemző ipari építészeti formaterv szerint épült, nagy külső zöld üvegből készült ablakfelületekkel, előregyártott dongaelem lefedéssel és mezőtúri barna téglával esztétikusan burkolva. A déli üzemrész berendezései A később épült déli üzemrész derítőreaktorai és szűrői némileg eltérő kivitelezéssel készültek. Az 1200 mm átmérőjű acélcsövön át érkező víz 4 db derítőreaktor közé ékelt nagyobb méretű vízelosztó épületbe érkezik és 700 mm átmérőjű csöveken osztódik szét az egyes derítőreaktorokba. Az északi üzemrész üzemeltetésével 3 éven keresztül szerzett tapasztalatok alapján célszerűnek látszott csökkenteni a derítőreaktorok felületi terhelését és ennek megfelelően növelni a tartózkodási időt. Különösen télen és tavasszal, amikor a Dunavíz közel 0°C hőmérsékletű, nagyobb a víz viszkozitása, a derítőanyag kémiai reakciói lassúbbak és a fémhidroxid pelyhek koagulációja kevésbé intenzív, a derítőreaktorban kialakult lebegő iszaprétegeket 0,67 mm/sec felületi terheléssel nehéz a meg-