Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
3. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Felülről vezérelt öntözőcsatorna rendszerek üzemének programozása
Szígyártó Z.: Öntöző csatornarendszerek Hidrológiai Közlöny 1968. 3. sz. 113 /ÍJI vízkivétel [c] a főcsatorna..O.tüOO..szelvényében [a] 5 1966 .ji/niüS....M [r] nap.MM Oon"ínön aú-uí t/1 t-n " "07 — Km í t/1 r —r fC 1KI u -l/sk — — 1KI u -l/sk — 2516 0'— i 1 1 O 1 £ a* \ rl £ — oi l £ Nj t0 M79 / / e a a a s \g\ — Víz vesztesén iiiir H — 6. ábra. Minta egy elsőrendű vezénylőmű vezérlési programjának a meghatározására Puc. 6. Ilpuuep <)ASI onpedeAenuH npozpaMMU ynpaeAenun nepeocmeneHHoeo coopyxcenun ynpaeAenun l'a] K IV Bofloaaöop, [6] ceieHHe MarHCTpanbHoro KaHajia O+OOO, jcj H>oHb 1966 r., [d] 30-oe HHCJIO, [e] ^ac, [/] ceMeHue, [gJ BoflOOTflaMa, [A] noTepn BOflbi Fig. 6. Example for determining the control program of a first-order control structure [aj: K. IV diversion. [6]: in section 0 + 000 of the main canal, [cj: June, 1960, [d]\ 30 th, [«]: hours, [/]: section, [p]: water delivered, [/)]: water loss sokat lehetőleg egy, esetleg kettő, de háromnál semmi körülmények között sem több lépcsőben célszerű végrehajtani. Mindezt a módosítást pedig természetesen úgy kell elvégezni, hogy a végleges vezérlési ábra és az időtengely közötti terület inkább nagyobb, mint kisebb legyen, mint az egyes, szaggatott függőleges vonalakkal határolt négyszögek összterülete. Emellett törekedni kell arra, hogy a nyitások és zárások tényleges időpontja minél közelebb kerüljön a számított időpontokhoz, de ugyanakkor a nyitásokat inkább valamivel előbb, a zárásokat pedig inkább valamivel később végezzék el a kelleténél. Ilyen meggondolások figyelembevételével készült el tehát a példaképpen bemutatott, s a 5. ábrán vastag vonalakkal kihúzott vezérlési ábra is, amelyek töréspontjaihoz a munka befejezéseként, s a vezérlési program könnyebb áttekinthetősége érdekében még felírtuk a vízhozamváltoztatások szükséges időpontját, s az azoktól kezdve adagolandó, megváltozott vízhozamokat is. Az elsőrendű vezénylőművek üzemének programozása A „másodrendű" és „elsőrendű vezénylőművek" a közölt fogalommeghatározás értelmében abban különböznek egymástól, hogy a másodrendűek alatti vízadagolók mind végadagolók, vagyis azok már mind közvetlenül az öntözött táblára irányítják a vizet, míg az elsőrendű vezénylő műtárgyakon átfolyt víz még további vezénylőműveken is áthalad. így az elsőrendű vezénylőműveknél a vízzel ellátandó adagolók vízigényét feltüntető ábrák egy része már nem egyszerű téglalap, hanem maguk is összetett vezérlési ábrák. Éppen ezért a jobb áttekinthetőség biztosítása érdekében itt a szerkesztésnek — az előzőekben ismertetett eljárással elvileg különben teljesen azonos — menetét célszerű két részre bontani, s egy ábra helyett kettőt szerkeszteni. Az elsőre kerülnek a csatornából közvetlenül kiágazó végadagolóknak az üzemére vonatkozó adatok, illetve a csatornán levő másodrendű vezénylő művek eredeti vezérlési programjai (most már egymástól kissé széthúzva). Itt tüntetjük fel a vízigénylő lap nyilvántartási számát, illetve a másodrendű vezénylő művek nevét, továbbá a megfelelő szelvényszámokat. Ugyancsak ezen szerkesztjük meg a Q o n és Q„ z értékét is, s itt tüntetjük fel számmal, illetve szaggatott vonalakkal a vezérlési segédlet segítségével meghatározott időelőnyöket, mindezt úgy, ahogy az a 4. és 5. ábrán bemutatott példák eredményeit felhasználó 6. ábra felső részén látható. Az így kidolgozott részleteken alapul aztán a következő, összesítő ábra (6. ábra alsó részén a vékony folytonos vonal), amelynek az előzőekben máirészletezett elvek szerinti kiigazításával megkapjuk a keresett végeredményt, a vezénylőmű végleges vezérlési ábráját (6. ábra alsó részén a vastag folytonos vonal), illetve ennek töréspontjai alapján magát a vezérlési programot. összefoglalás A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1963 óta végez átfogó vizsgálatokat a K. IV. öntözőfürt területén. Ezek célja egyrészt az, hogy meghatározzák az adott öntözőcsatorna-rendszer üzemi színvonalának emelése érdekében szükséges műszaki és üzemszervezési módosításokat [1]; másrészt pedig, hogy kidolgozzák azokat az általános alapelveket, amelyeket az öntözőcsatorna rendszerek tervezésénél és üzemének megszervezésénél figyelembe kell venni [4]. így részletes vizsgálatok folytak azoknak a törvényszerűségeknek a feltárására, amelyek alapján a felülről vezérelt öntözőcsatorna rendszerek csatornáinál az azokat vízzel ellátó fővízkivételek üzemét programozni lehet; vagyis amelyek alapján meg lehet határozni azt az időelőnyt, amennyivel előbb kell a fő vízkivételt a csatornából vizet kiadó vízadagolók üzemkezdetéhez, illetve üzemidejének a végéhez viszonyítva nyitni, illetve zárni.
