Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

2. szám - Gáspár János: A tározók létesítésének államigazgatási előkészítése

Gáspár J.: A tározók létesítése Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. 99 26—32. §-ainak rendelkezései alapján egyszerűsítve, saját hatáskörében szabályozhassa. — A R. 14. §-ának (1) bekezdés utolsó mondata szerint: „Ha a program egyeztetésében érdekelt szerv a programtárgyaláson megjelenve észrevételt nem tesz, vagy az őt megillető jogok érvényesítése érdekében írásban, az erre nyitva álló határidő alatt nem nyilatkozik, az utólag közölt észrevétel következtében felmerülő költség a mulasztó szervet terheli." AR. 14. § alapján engedélyezett beruházásokról az irányító hatóság a R. 13. számú mellékletének megfelelő engedélyokmányt, arra a beruházásra pedig, amely a R. 11. §-ának 2. bekezdése értelmében nem kötelező a beruházási program kidolgozása, a R. 14. mellékletének megfelelő engedélylapot állít ki. 3.4 Területfelhasználási engedély A területigénnyel járó beruházások előkészítése során az építésügyi hatóságtól a beruházási program kidolgozásához előzetes területfelhasználási hozzájárulást kell kérni. A már jóváhagyott beruházási program (engedélylap) alapján pedig területfelhasználási engedélyt kell szerezni (R. 19. §). Előzetes területfelhasználási hozzájárulást — a Vhr. 66. §-ának (3) bekezdésében említett esetek kivételével — csak olyan területigénnyel járó beruházásra kell kérni, amelyre beruházási programot is kell kidolgozni. Területfelhasználási engedélyt — a Vhr. 66. § (4) bekezdésében említett esetek kivételével minden területigénnyel járó beruházásra kérni kell. (A kivételek többek között az ipari, a közlekedési jellegű nyomvonalas, valamint a mezőgazdasági üzemek meglevő telephelyén kapun belüli bővítést célzó beruházások —, amelykre területfelhasználási engedély nem kell.) A területfelhasználási engedély iránti kérelmet a beruházási program jóváhagyását követően — az előzetes területfelhasználási hozzájárulás érvényességének ideje alatt, ha pedig beruházási program készítése nem kötelező, az engedélvlap kiállítását követően — kell az illetékes elsőfokú építésügyi hatósághoz benyújtani a Vhr. 69. §-ában meghatározott mellékletekkel felszerelten. A területfelhasználási engedély az illetékes államigazgatási szerv döntése, amely megengedi, hogv a határozatban pontosan megjelölt és körülhatárolt területet a beruházási programban ugyancsak pontosan meghatározott célra, — az egyéb törvényes rendelkezések előírásának betartása mellett — felhasználják. Ez az engedély azonban, miként azt a Vhr. 71. §-a kimondja, nem mentesít az építési és egyéb hatósági — köztük a vízjogi — engedélvek megszerzésének kötelezettsége alól és nem ad jogot a ki jelölt terület feletti rendelkezésre. A beruházó a jogerős területfelhasználási engedély birtokában tehát nem veheti használatba a kijelölt területet: a terület feletti rendelkezési (tulajdon-, kezelési-, illetőleg használati) jogot a rendelkezésre jogosulttól külön eljárásban (jogügvlettel, vagy kisajátítás esetleg kezelésbe adás útján) kell megszerezni és ezen felül, ha a kijelölt terület mezőgazdasági művelés alatt áll, annak e művelés alól való kivonási engedélyét is meg kell szereznie, mielőtt az ingatlant birtokba venné és azt a mezőgazdasági művelés alól kivonná. Ez azonban már szorosan összefügg a beruházás vízjogi előkészítésével. 3.5 A tervdokumentáció elkészítése Miután a beruházó a beruházási engedélyt megkapta, a R. 20. §-a értelmében köteles gondoskodni arról, hogy a beruházás egészében és összefüggéseiben gazdaságosan és határidőre megvalósuljon. Nemcsak az idézett rendelkezés, hanem a dolog természete szerint is nyilvánvaló, hogy az engedélyezett beruházás megvalósulása felé az első két lépés a kivitelezési (és esetleg az engedélyezési) tervek elkészítése, valamint azoknak a hatósági engedélyeknek — tározók esetében a vízjogi létesítési engedélynek — a beszerzése, amelynek alapján a beruházás megvalósítható. A tervezéssel, egyes kivételektől eltekintve, tervezőt kell megbízni. Felmerül tehát az a kérdés, hogy mely szervekkel köthető tervezési szerződés ? A R. 1. §-a értelmében a rendelet hatálya alá tartozó minisztériumok és egyéb országos hatáskörű szervek, valamint megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanácsok, egyéb tanácsok és mindezek felügyelete alá tartozó vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, társadalmi szervezetek, költségvetési szervek beruházásait csak a Vhr. 82. § (1) bekezdésének a—j. pontjaiban meghatározott, tervezői tevékenységet végző azok az állami tervező irodák, intézetek, vállalatok, részlegek, csoportok, továbbá tervező, építőipari, illetőleg vegyipari szövetkezetek tervezhetik, amelyeknek a szóban levő tervezői munka a feladatkörüket képezi. A Kódex B mellékletéből egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a tározók tervének elkészítésével kizárólag az Országos Vízügyi Főigazgatóság felügyelete alá tartozó tervező szervek bízhatók meg. Említést érdemel azonban, hogy a R. 35. ós Vhr. 220. §-a, illetve a Kódex B mellékletének E fejezete szerint kivételesen a beruházó saját vállalkozásban is végezhet olyan tervezési munkát, amelyet az állományába tartozó, vagy állományon kívüli béralapja terhére alkalmazott dolgozójával végeztet. Természetesen azonban, hogy a szakképzettségre vonatkozó előírásokat ez esetben is alkalmazni kell. Ez a jogszabály és ezzel kapcsolatosan napvilágot látott jogmagyarázatok — ugyan nem tározó tavakkal, de más vízgazdálkodási létesítményekkel kapcsolatos tervezéseknél — az utóbbi időben sok vitára adtak okot. 3.6 A vízjogi engedélyezés előkészítése A Beruházási Kódex, amely a tervezői szerződés alapján együttműködő szerződő felek jogait és kötelezettségeit eléggé részletesen szabályozza, érinti azokat a kérdéseket is, amelyek szabályozása a vízimunka vízjogi előkészítésének előmozdítására felhasználható lenne. — A Vhr. 93. § (3) bekezdés b. pontja szerint ugyanis: „a megrendelő felelős a hatósági és egyéb engedélyek időben történő szolgáltatásáért''. A (3) bekezdés a. pontja pedig lehetővé teszi, hogy a tervező a szerződés megkötésénél biztosítsa, hogy a, megrendelő (a beruházó) azokat az adatokat, okmányokat is szolgáltassa, amelyek