Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
2. szám - Gáspár János: A tározók létesítésének államigazgatási előkészítése
90 Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. Beszámoló VÍZGAZDÁLKODÁS A tározók létesítésének államigazgatási előkészítése* D R. GÁSPÁR JÁNOS" Tervszerű vizkészletgazdálkodásunk céltudatos kibontakozásának eredményeként a tározógazdálkodás intézményes megvalósítása a népgazdaság s benne a Vízügyi Szolgálat fontos, időszerű feladatává vált. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben előirányzott nagyarányú tározóépítési program keretében az ország különböző részeiben évről-évre épülnek kisebb-nagyobb tározók. (Az 191)4. évi Vízkószletgazdálkodási Évkönyv nyilvántartása szerint 1964-ben az ország területén kereken 150, egyenként 20 ezer m 3-nél nagyobb hasznos tározóterű vízhasznosítási célú tározó volt.) A vízhasználatok fejlesztésének, illetve általában a vízkészletekkel való gazdálkodás — a Kerettervben előirányzott — egyre intenzívebbé válásának következményeként a közeljövőben a tározólétesítós ütemének további fokozódása várható. Egy-egy tározó létesítését nemcsak gazdaságilag és műszakilag kell előkészíteni: a létesítés elengedhetetlen feltétele az államigazgatási — tehát közigazgatási és vízjogi — előkészítés is. Az utóbbit a tározók létesítését előkészítő vízügyi szakemberek a tapasztalatok szerint, elsősorban tájékozatlanság miatt, sokszor elhanyagolják, ill. elnagyolják. Pedig a megfelelő államigazgatási előkészítés nélkül a beruházás vagy egyáltalában nem vagy pedig — amint ez a gyakorlatban legtöbbször történni szokott —, csak sok nehézség leküzdése árán, sok-sok egyébként elkerülhető munkával és késedelmesen hozható tető alá. E tanulmányban — éppen az említett hiányosságok csökkentése érdekében s a tározók műszaki-tudományos előkészítését részletező, máris gazdag irodalom kiegészítéseképpen — általában a beruházások államigazgatási előkészítésének lebonyolítási rendjét ismertetjük különös figyelemmel a víztározók létesítésére. Ismertetésünket a tározókkal kapcsolatos eljárások Során szerzett gyakorlati tapasztalatokkal is kiegészítjük. Az ismertetés vezérfonalai rendeletek, utasítások. Ezért célszerűnek látszott a hivatkozások jelölésének a jogi irodalomban szokásos rendszerét követni, még ha ez a mód műszaki folyóirat hasábjain újszerűnek is tűnhet. A hivatkozások ilyen jelölése a tanulmány tömörségének fokozása mellett a kérdésben a tanulmány nyomán elmélyedni kívánók munkáját is megkönnyíti. 1. Bevezetés Szocialista társadalmi berendezésünk megvalósítása felé haladó úton egységes szempontok szerint irányított tervszerű gazdálkodást kell folytatnunk. Ennek egyik követelménye a termelőeszközök termelése és fejlesztése, tehát népgazdasági állóeszközállományunk növelése, megóvása és fejlesztése terén, az arányos fejlődés érdekében, a beruházások népgazdasági összhangjának biztosítása. * A Magyar Hidrológiai Társaság Közópdunántúli Csoportjának tározási ankétján 1965. november 23-án elhangzott előadás. ** Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár. E fontos feladat eredményes ellátását szolgálják — egyebek között — azok a jogszabályok, amelyek a beruházások és felújítások rendjéről a 45/1961. (XII. 9.) Korín, szám alatt kiadott rendeletben (alábbiakban: R.), valamint ennek végrehajtása tárgyában az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter ós az építésügyi miniszter által kiadott 1/1961. (XII. 9.) OT.-PM.-ÉM. számú együttes rendeletben (alábbiakban: Vhr.) és az ezekhez kapcsolódó egyéb törvényes rendelkezésekben — törvényekben, törvényerejű-, kormány-, minisztertanácsi rendeletekben, valamint országos hatáskörű szervek utasításaiban — foglaltatnak. E jogszabályok nagy száma, a könnyebb áttekinthetőség céljából szükségessé tette, hogy a beruházások ós felújítások érdekeltjeinek, továbbá az irányító szerveknek és vállalatoknak, valamint a beruházások előkészítésében, megvalósításában és ellenőrzésében közreműködő szervek dolgozóinak rendelkezésére álljon ezeknek a jogszabályoknak olyan áttekinthető gyűjteménye, amely megkönnyíti az egyes esetekre alkalmas jogszabályok megkeresését, eligazít a jogszabályok összefüggóSeibefn, és ismerteti azokat az összefüggő kérdéseket, amelyek a jogszabályok alkalmazása Során felmerülnek. Ebből a célból bocsátotta közre a beruházások és felújítások rendjéért elsősorban felelős három főhatóság: az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium ós az. Építésügyi Minisztérium a vonatkozó jogszabályok egységes rendszerbe foglalt gyűjteményét, ellátva azt e főhatóságok hiteles értelmezésével is. E gyűjtemény a fícruházási Kódex. A víztározók, mint a termelés érdekét szolgáló létesítmények ugyancsak népgazdaságunk állóeszközei közé számítanak. Az ezek létesítésével, növelésével, megóvásával és fejlesztésével járó feladat a Kódex értelmében beruházási, illetve felújítási tevékenység, amelynek ellátása — így tehát a létesítésük előkészítésében álló feladat ellátása is —, szintén a Beruházási Kódex szabályai szerint történhet. A vízgazdálkodás állóeszközeinek termelésében, növelésében és fejlesztésében álló feladatok előkészítő szakaszában, a beruházási feladatok ellátására vonatkozó jogszabályok rendelkezésein felül, figyelemmel kell lennünk a vízgazdálkodás feladatainak s egyben a vízügyi államigazgatási feladatoknak ellátását szabályozó vízügyi jogszabályok rendelkezéseire is, amint ezt a Vízügyről szóló 1964. évi IV. tv. 3. és 4. §-ának rendelkezése kötelezően elő is írja. Tanulmányunk egyik vezérfonala ezért a Beruházási Kódex, másik vezérfonala pedig a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény (alábbiakban: Vt.) és ennek végrehajtása tárgyában kelt 34/1964. Korm. számú rendelet (alábbiakban: Vt. Vhr). 2. Alapfogalmak 2.1 Beruházás és felújítás A beruházás, illetve felújítás népgazdasági állóeszközeink termelése, növelése, illetőleg azok megóvása és fejlesztése.
