Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

2. szám - Berczik Árpád–v. Kozma Erzsébet–Molnár Miklós: Hidrobiológiai vizsgálatok a Hámori-tavon

88 Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. Bérezik A.—V. Kozma E.—Molnár M.: Hidrobiológiái vizsgálat A tározó hőmérsékleti viszonyainak ismertetésében már utaltunk arra, hogy a mélységi viszonyok és a Garadna-patak beömlő hidegebb vizének áramlása miatt a fenéken viszonylag igen kis mértékű a felmelegedés. Ezt kívánja érzékeltetni az üledékhőmérséklet, a vízhőmérséklet és a vízmélység adatainak felhasználásával szerkesztett három oszlopdiagram (20. ábra). Mint láthatjuk, a három vizsgálat alkalmával egyaránt kitűnt a patak hatása az I. gyűjtőhelyen. A két júniusi vizsgálatból jól látszik, hogy a vízfelszín hőmérséklete a zsilip felé haladva növekszik, ugyanakkor a fenéküledék hőmérséklete — részben a növekvő mélység hatására -— csökken. A szeptemberi adatok már a nagyfokú őszi kiegyenlítettséget tükrözik. Mindebből kitűnik, hogy a Hámori-tó fenéküledékének hőmérséklete az év folyamán nem éri el a 13°C-ot. Mélyebben fekvő részei (III. és IV. vizsgálati hely) az évnek mintegy 10 hónapjában 10°C alatt maradnak. (összehasonlításul megemlítjük, hogy hazai, nagykiterjedésű, sekély tavainkban, 2 m körüli mélységben az üledék hőmérséklete a nyár folyamán 20—25°C-ot ér el [3].) A Hámori-tavi üledékhőmérsékleti viszonyok a benthos szempontjából azért különösen figyelemreméltóak, mert a fauna főtömegét képviselő Chiromidák évi generációjának számát — vagyis részben a benthos produkciójának mértékét — elsősorban a hőmérséklet szabályozza. A Chironomus plumosusn&k a mi klimatikai adottságaink mellett, sekély tavakban 3 generációja van évente [4], nem valószínű azonban, hogy a Hámori-tóban i generációnál több fejlődnék. Ezt támasztja alá az is, hogy egyetlen vizsgálat alkalmával sem találtam korai stádiumokba tartozó lárvákat; az állomány júniusi és szeptemberi vizsgálatok idején kizárólag utolsó stádiumbeli lárvákból állott. A végzett benthos-vizsgálatok tanulsága végül az egyes gyűjtőhelyek faunisztikai viszonyainak nagyfokú állandósága, mind az egyes pontok egyedsűrűségi értékeinek egymáshoz való arányában, mind pedig a makrofauna alkotóelemeinek egymáshoz való viszonyát illetően. (A Tubifex sp., és a Chaoborus 1—1 kiugróan nagy értéke nem zavaró e tekintetben.) A viszonyok állandósága a tározó kiegyensúlyozottságának egyik jele. Összefoglalás A Hámori-tó hidrológiai viszonyait a tározó hőháztartása alapvetően befolyásolja. A tározó morfológiai adottságai következtében az alsóbb vízrétegek és a fenéküledék az év folyamán nem képes 12—14°C-nál jobban felmelegedni.(22. ábra) Ez viszont megszabja az itt lejátszódó életfolyamatok intenzitását. Limnológiai tekintetben /9-limno kalcium-hidrogén-karbonát típusú eutróf víz. Ennek felel meg az asszimiláció-disszimiláció folyamatának megállapított napi menete is. A benthos faji összetétele és mennyiségi viszonyai is egyértelműen az eutróf jellegre utalnak. A bakteriológiai vizsgálatok a Garadna-patak vizével bekerülő kis mértékű szennyezést állapítottak meg, amely a tó hosszában (a zsilip felé haladva) és a felszíntől a fenék felé csökken. Ősszel a víz egészében kevésbé volt szennyezett, mint nyáron. A két, illetve három alkalommal végzett napszakos kémiai és bakteriológiai valamint a zoológiai vizsgálat megmutatta, hogy a Hámori-tó hidrobiológiái tekintetben kiegyensúlyozott állapotban levő tározó. IRODALOM [1] Ábrahám A.—Biezók F.—Megyeri J.: Hydrobiologische Untersuchungen am östlichen Teile des Bükk-Gebirges. Aeta Biol. Szeged., 3, 1957, p. 55—79. [2] Bálint P.: Klinikai laboratóriumi diagnosztika. Budapest, 1962, p. 1—1327. [3] Bérezik Á.: Einige Beobachtungen bezüglich der horizontalen Verteilung das Makrobenthos seichter „pannonischer" Seen. Aeta Zool. Hung., 7, 1961, p. 49—72. [4] Bérezik Á.: Zur Populationsdynamik des Zoobenthos eines seichten Sees. Aeta Zool. Hung., 12, 1966, p. 235—249. [5] Biró Gy.: Enteriális bakteriophagok vízből történő kimutatásának módszere. Kísérletes Orvostud., 12, 1960, p. 624—627. [6] Csajághy G.—Tolnay V.: A víz összes keménységének, valamint kalcium- és magnéziumtartalmának helyszíni meghatározása. Hidrol. Közi., 32, 1952, p. 438—441. [7] Dudich E.: „Élettér", élőhely, életközösség. Természettud. Közi. Pótf., 71, 1939, p. 49—64. [8] Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I—II. Budapest, 1965, pp. 468 + 383. (OVF kézirat) [9] Hortobágyi T.: Adatok Magyarország moszataihoz III. EgriPed. Föisk. Évk., 5, 1959, p. 531—551. [10] Jaczó I.—Mann H.: Hydrobiologische Untersuchungen am Belső-tó in Tihany im Jahr 1938—39. Annál. Biol. Tihany, 12, 1940,* p- 170—203. [11] Kocourova E.— Zelinka M.: Vysledky bakteriologickych rozboru vod udolnich nádrzi v povodi Moravy. Ceskosl. Hygiéna, 3, 1958, p. 355. [12] Kováts B. : A vízminőségi követelmények biztosítása völgyzárógátas tározással történő ivóvízbeszerzésnél. Hidrol. Közi., 42, 1962, p. 121—128. [13] Maucha 11.: A fényintenzitás mint hydrológiai tényező. Hidrol. Közi., 7-8, 1927—28, p. 1—30. [14] Maucha R.: Hydrochemische Methoden in der Limnologie. Binnengewásser 12, Stuttgart, 1932, p. 1—173. [15] Maucha R.: Graphische Darstellung von Wasseranalysen. Hidrol. Közi., 12, 1933, p. 118—124. [16] Maucha R.: Hydrochemische Halbmikro Feldmethoden. Arch.f. Hydrobiol., 41, 1947, p. 352—391. [17] Maucha R.: Ujabb szempontok a vizek termelőképességének megállapítására. Magyar Kém. Lapja, 1947, p. 293—297, 324—329, 350—354, [18] Maucha R. : Einige Gedanken zur Frage des Nahrstoffhaushalts der Gewásser. Hydrobiologie, 1, 1949, p. 225—237. [19Ormay L.: Az orvosi laboratóriumi asszisztensek kézikönyve II. Budapest, 1962, p. 1—583. [20] Sebestyén O.: Bevezetés a limnológiába. Budapest, 1963, p. 1—235. [21] Schiefner K.—Gregács M.: A borsodi ivóvíztározás higiénés vizsgálata. Borsodi Műsz. Élet, 8, 1963, p. 1—13. [22] Schiefner K.—Gregács M.: Ujabb adatok a ivóvíztározás problémájához. Egészségtudomány, 8, 1964, p. 275—280. [23] Schiefner K.—Gregács M.—Mahunka S.: Ivóvíztározó tervezésével kapcsolatos komplex vízhigiénés vizsgálatok. Egészségtudomány, 7, 1963, p. 137—147. [24] Schiefner K.—Gregács M.—Mahunka S.: Ivóvíztározással kapcsolatos vízvizsgálatok. Hidrol. Közi., 44, 1966. p. 67—72.