Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
2. szám - Doromby László: Mezőgazdasági szennyvizek hasznosításának jelentősége és lehetőségei
Doromby L.: Mezőgazdasági szennyvizek Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. 77 Tápanyagtartalmuk csekély, ilyen szempontból mezőgazdasági felhasználásuk kisebb jelentőségű. Ha mint víznek a hasznosítása helyi szempontból növények vízellátására kívánatos, akkor a felhasználás előtt hordalék- és homokfogón kell átvezetni. Semmi olyan anyagot nem tartalmaznak, ami akár egészségügyi, akár növénybiológiai okokból hasznosításukat korlátozná. Vágóhidak, húsfeldolgozók szennyvizei Hazánkban — az esetlegesen előforduló koncentrált fertőző anyagtartalmuk miatt — elvileg mezőgazdasági hasznosításra nem kerülhetnek. Amennyiben a gyakorlatban fertőtlenítésük olyan módszerrel, vagy anyagokkal megoldható lenne, hogy utána a szennyvíz ne legyen káros a növényekre, akkor felhasználásuk helyi szempontból nagy jelentőségű lehet, mert tápanyagtartalmuk igen magas. Egyes külföldi országokban megoldották a problémát, mert mezőgazdasági hasznosításra felhasználják. Ezért röviden foglalkozunk itt is a kérdéssel. Vágóhidak, húsfeldolgozók szennyvize sok belsőségi hulladékot, húsrészeket, csontrészeket, vért, zsírt, szőröket stb. tartalmaz. Nagyon könnyen bomlik, erősen rothadóképes. Mechanikai előkezelése hordalék, homok és zsírfogón feltétlenül szükséges. Hűtéséről a rothadási folyamat lassítása miatt gondoskodni kell. A fertőtlenítés alapvető követelményéről már előbb szóltunk. Összetétele nagyon hullámzó, a mosóvíz felhasználás függvénye. Egy vágáshoz 300—2000 1 vizet használnak fel. Gyorsan el kell távolítani az ember környezetéből és haladéktalanul fel kell használni. Ülepítés után zárt csatornában vezethető a hasznosítási területre. Tárolása erős bűzterjesztése és a légyveszély miatt, nem jöhet szóba. Mezőgazdasági hasznosítás esetén szükséges lehet más szennyvizekkel hígítani, mert a bőrök sózását végző üzemrészben keletkezett szennyvíz igen magas nátriumklorid tartalmú és ha nem hígul fel eléggé, a mezőgazdasági talajokra káros Szeszfőzdék szennyvizei Mezőgazdasági hasznosításra alkalmasak. Öszszetevődnek a feldolgozásra kerülő termékek mosóvizéből, belső vizéből (nedvességtartalmából), valamint a hűtővizekből. Sok darabos hulladékot tartalmaznak, ezért hordalék- és homokfogón kell átvezetni. (A kiszűrt hordalék takarmányozására felhasználható). Konzisztenciájuk vízszerű, kémiailag kissé savanyú jellegű, összetételük a mosóvíz következtében igen változó. Mielőbb el kell távolítani és felhasználni, mert bűzössé válik és fellép a légyveszély. Talajra, növényekre nem káros. Egészségügyi, növényi- vagy talajbiológiai kötöttségek nincsenek. Mennyisége a feldolgozott nyersanyag mennyiségének kb. 30-szorosára tehető. * Miután rövid áttekintést adtunk a mezőgazdasági eredetű szennyvizekről, összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az álattartási telepek szennyvizének mezőgazdasági hasznosítása higiéniai okokból, valamint tápanyagtartalmuk felhasználása érdekében országos viszonylatban is nagy jelentőségű. Meg kell találni tehát a leggazdaságosabb szállítási és hasznosítási módot, melyekkel ezek a szennyvizek gyorsan, minimális munkaerő felhasználással keletkezési helyükről eltávolíthatók és hasznosítási helyükre eljuttathatók. Az ember és állathigiéniai követelmények mellett azokat a szállítási és hasznosítási módszereket kell előnyben részesíteni, melyek nem terhelik az üzem termelési szervezetét. Röviden szólva az a szennyvízeltávolítás és hasznosítás a legelőnyösebb, melynél különösebb üzemszervezési problémák megoldása nélkül, a legkevesebb munkaerő felhasználással, az időjárástól, évszakoktól függetlenül szinte észrevétlenül jutnak vissza a tápanyagok és a víz a természetes körforgásba, hogy kifejthessék a termőtalajt értékesebbé tevő, szerkezetét javító és a terméshozamokat növelő hatásukat. Az ideális megoldásokat azonban megvalósíthatóság szempontjából felül kell bírálni, mert ha a mezőgazdasági üzem szervezete, a mezőgazdasági üzem termelési színvonala bizonyos szintet el nem ér, akkor a legjobb egészségügyi, műszaki megoldás, a legelőnyösebb, leggazdaságosabb agronomiai hasznosítás sem tudja kifejteni hatását és felszínes, téves végkövetkeztetések levonására adva lehetőséget a jövő fejlődés gátjává lehet. A mezőgazdasági szennyvizek hasznosítására szolgáló bármely berendezést ezért mindig a mezőgazdasági üzem adottságainak és lehetőségeinek megfelelően kell kialakítani, hogy valóban a fejlődés célját szolgálja. Nem közömbös a helyi mezőgazdasági szakemberek egyéni „hozzáállása" sem. A legmodernebb, a legideálisabb berendezés is csak akkor tudja maximális hatását kifejteni, ha üzemeltetése az elérendő cél jelentőségét átérző, az előforduló nehézségeket leküzdeni akaró elhatározottsággal történik. 3HAQEHNE H BO3MO>KHOCTH HCIIO JIB30BHHMH CejlbCK0X03flHCTBeHHbIX OpOCHTejIbHblX CTOHHblX BOfl JJOpOMÖU, JI. Hen0JIb30BaHHe CeJIbCK0X03HHCTBeHHbIX CTOHHblX BO« HMEET Sojibmoro 3HAHEHHH H C TOWH 3PEHHH oSecneEHHH nnTaTeJibHbix BeujecTB B paccTeHweBOflCTBe H C TOHKH 3peHHH B0fl0CHa6>KeHHH. OcoSeHHo öojibiuoe 3HaieHHe HMeeT CTOHHHH Bo/ia JKHBOTHOBOflMeCKHX (j)epM (3aB03bl). B KpynH03aB0flCKHx x03flíícTBax npHHunnaMH SKOHOMHMHOCTH Bee 6ojiee npoflBHraeTCH Bnepe« Bonpoc y^ajieHHji 3aB03a rHnpaBJiimecKHM cnocoöo.vi. OSbiMHbie oöpaöoTKH 3aB03a He npuro^Hbie AJIH oöpaweHHH c wHWHM 3aB030M, nepeiwemeHHbiM c Bofloíí H jyiji cooTBeTCTByiomero iicn0Jib30BaHHH. CraTbji 3aHHMaeTCH c H3Jio>KeHHeM e03M03icH0cmeü zudpaeAutecKoeo ydaAenusi 3aeo3a, Memodoe mpamnopma u mexHmecKüx oöopydoeanuü, a mattytce e03M0ncH0cmu ucnoAb3oeanuH oKHÖKOZO 3aeo3a, c ocoöenHbiM enuManueM na ucn0Ab30eanue nymeM opouienun. riepBafl iiacTb cTaTbH aacT o63op o KanecTBe pa3»bix CeJlbCK0X03HHCTBeHHbIX CTOHHblX BO«, 0 HX (|)H3HMeCK0M COCTaBe, B03M0>KH0CTeH TpaHCnOpTHpOBKH H yxofla C HHMH. nOflpOÖHO paCCMaTpHBaiOTCH CTOMHbie BOflbl (3aB03bl) >KHBOTHOBOflHeCKHX $epM H OTflejlbHblX OÖ-beKTOB BHyTpM (fepMbi. CTaTbH 3aHHMaeTCH CTOMHHMH BoaaMH o6cjiy>i<nBaiomnx 3flaHHi"i. H3JiaraioTCH CTOHHbie BOÁM oropoflHbix X03HHCTB, HenOCpeflCTBeHHO CBÍI3aHHbIX HeÖOJIbUIHX ÖOHH, MHCOKOMÖHHaTOB, CriHpTOBblX 3aB0fl0B.