Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és műszaki hírek
78 Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. Doromby L.: Mezőgazdasági szennyvizek Bedeuluiiir und Möglichkeiten der landwirtschaftlichen A b tv assernutzung Doromby, L. Die Nutzung der landwirtschaftlichen Abwásser ist für die Pflanzenzucht sowohl vom Gesichtspunkt der Náhrstoffversorgung als auch der Wasserversorgung von grosser Bedeutnng. Besonders wichtig sind die Abwásser (Diinger) der Viehzuchtfarmen. Bei Viehzucht-Grossbetrieben stellen die wirtschaftlichen Gesiehtspunkte die hydraulische Diingerbeseitigung (Schwemrnverfahren) immer mehr in den Vordergrund. Die herkömmliche Düngerbehandlung ist für die Behandlung und entspreehende Nutzung des mit Wasser, Jauche vermengten breiigen flüssigen Düngers nicht geeignet. Die ganze Abhandlung setzte zum Ziel, die Verfahren der hydraulischen Diingerbeseitigung und Beförderung, die technischen Anlagen und die Verwendungsmöglichkeiten des flüssigen Düngers zu besprechen, mit besonderer Rücksicht auf die Nutzung bei Bewásserun8 e nDer vorliegende erste Teil gibt einen Überblick über die Menge der verschiedenen landwirtschaftlichen Abwásser, über ihre physikalische Zusammensetzung, Beförderungs- und Behandlungsmöglichkeiten. Er bespricht eingehend die in den Viehzüchtereien und innerhalb dieser in den einzelnen Viehstallungen entstehenden Abwásser (bzw. Dünger). Behandelt werden auch die Abwásser der Bedienungsgebáude, sowie die Entstehung von Abwássern in den an die Gártnereien und an landwirtschaftliche Anlagen eventuell unmittelbar anschliessenden kleinen Schláchtereien, Fleischaufarbeitungsbetriebe und Alkohol-Brennereien. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1966. nov. 9-én „ADélnyugat-Magyarországi erdőtalajok javítása" tárgykörben előadó ülést, rendezett. Előadások: dr. Szekrényi Béla: „A mechanikai talajjavítás módjai", dr. Szabó László: ,,Drénezett és mélylazított területek vízháztartása." Az első előadó az őrség— Hetés—Göcsej vidékének éghajlati és talajtani jellemzését adta, majd ismertette a meliorációs munkák célkitűzéseit. Szólott a komplex talajjavítási módszerről és az egyes javítási fázisok egymáshoz való kapcsolódásáról, valamint a kiviteli munkák eszközeiről és problémáiról. A második előadó bemutatta az égetett agyagcsővel drénezett, továbbá a mélylazított és drénezett, valamint a mélylazítás és drénezés nélküli szántóföldi parcellákon végzett összehasonlító víznyelési, vízáteresztési, vízháztartási és gazdaságossági vizsgálatok eredményeit. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály november 11 -i előadó ülésén Nagy Géza a gépi mészelőkészítés nagy lágyítóknál történő alkalmazásáról, Sátorhelyi Tamás ós Veres Pál pedig a zárt, nyomás alatti dobszűrőkről tartott előadást. Az első előadás a különféle meszes vízlágyítási módszerek, valamint a rendelkezésre álló mészfajták tulajdonságainak ismertetése után foglalkozott a szállítás, tárolás, előkészítés, oltás és adagolás kérdéseivel. A második előadás a mechanikai szűrés jelentőségével, felhasználási területével, elméleti alapjaival, a dobszűrők kialakítási lehetőségeivel, a nyílt ós zárt dobszűrők összehasonlításával, ós a már üzemben levő dobszűrők tapasztalatainak ismertetésével foglalkozott. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1966. november 15-i előadó ülésen a Balaton-vidék regionális vízellátásának kérdésével foglalkozott. Előadók voltak: Gerhardt József, dr. Léczfalvy Sándor és Szákváry Jenő. A balatoni települések vízműveit az északi parton ma többnyire források, a déli parton pedig fúrott kutak ós felszíni vízművek táplálják. Az üdülés nagy mértékű növekedése következtében több vízműnél vízbeszerzési nehézségek jelentkeztek. A közművesítés a közeljövőben az összes települést érinteni fogja, ez szükségessé teszi az egységes vízmű kiépítési lehetőségeinek vizsgálatát. Tapolcától északra a nyirádi bauxit-bánya művelése miatt nagy vízmennyiség kerül kitermelésre, amiből a vízhiány fedezhető. Az elhangzott előadások ismertették a Balatonkörüli felszín alatti vízkészleteket, a nyirádi bauxitbánya művelésének várható kihatásait ezekre a területekre, majd a helyszínen felhasználható felszínalatti és felszíni vizek, továbbá a bauxit-bányából kiemelésre kerülő karsztvíz szétosztására szolgáló, a VIZITERV-ben készült különböző vízellátási regionális terveket. A Magyar Hidrológiai Társaság ós a VITUKI Vízügyi Műszaki Tájékoztató Iroda 1966. november 16-án ós november 17-ón diafilm-bemutatót rendezett. Bemutatásra kerültek a következő középfokú oktatási célú diafilmek : Dr. Kovács György—Nagy László: A munkagödrök víztelenítése, talajvízszint süllyesztés. Dr. Balogh János—Hajdú László: Kismólységfí csőkutak építése. Dr. Wisnovszky Iván: A föld, mint építőanyag. Dr. Wisnovszky Iván: Korszerű medertisztítás. Almássy Endre—Gerencsér Árpád: Szivattyúk a vízgazdálkodásban. Dr. Kovács György—Nagy László—Krempels Tibor: Tározók. A Szennyvíz Szakosztály 1966. november 24-i vitaülésén Hock Béla a Tisza vízminőségi és szennyvízterhelési viszonyairól tartott előadást. Előadásában szólott a mértékadó vízminőségi hossz-szelvény készítésének céljáról, módjáról és a Tisza vízminőségi hosszszelvényéről. Bemutatta a Tisza szennyvízterhelési tervét és a szennyvízterhelés alakulását az 1960. és az 1980. évek között. Végezetül foglalkozott a kutatás további célkitűzéseivel ós ezzel kapcsolatosan a mederben hagyandó minimális vízhozam vízminőségi szempontjaival. A Magyar Hidrológiai Társaság és a Gépipari Tudományos Egyesület 1966. november 22-ón kiállítást rendezett az Építésügyi Minisztérium ós az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös kiírásában meghirdetett „Kutakra telepített vízművek automatizálása" c. tervpályázat díjazott és megvételben részesített pályamunkáiról. A Szegedi Csoport 1966. november 9-i előadó ülésén dr. Bálint Tamás a vízjog építésügyi és útügyi vonatkozásairól tartott előadást. Az előadó megállapította, hogy szocialista jogrendszerünk kiépítésének jelentős szakasza zárult le az elmúlt négy évben az utakról, az építésügyről ós a vízügyről szóló törvény megalkotásával. Ennek megfelelően foglalkozott a háromféle törvény hatálya alá tartozó tevékenységekkel és létesítményekkel, illetve ezek találkozásával. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, az Építőipari Tudományos Egyesület, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportjai 1966. november 10-én közös rendezésben lefolyt előadó ülésén Árvái JózseJ, Szeged mj. Város Tanácsának VB. elnökhelyettese a geotermikus energia felhasználásánál nyert szegedi tapasztalatokról tartott előadást. ( Folytatás a 89. oldalon)
