Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Dr. Kernács Sándor: A vízminőségvédelem közgazdasági vonatkozásai

566 Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. Dr. Kernács S.: Közgazdasági vonatkozások A víz szennyezettségének kritériumát a bizottság az 1961. évi genovai konferencia definíciója szerint fogalmazza meg, amely szerint: „Valamely folyó szennyezettnek tekintendő, ha a benne levő víz — emberi működés közvetlen, vagy közvetett hatására — összetételében vagy halmazállapotában olyan mértékben változik meg, hogy kevéssé, vagy egyáltalában nem alkalmas azokra a célokra, amelyekre természetes állapotában alkalmas lett volna." A nemzetközi együttműködés elősegítése érdekében a vízszennyeződést előidéző tényezőket eredetük szerint a következő főcsoportokba sorolja: — mechanikai szennyezés — kémiai szennyezés — növényvédő szerek által okozott szennyezés — organikus eredetű szennyezés — hőokozta szennyezés — szintetikus tisztítószerek okozta szenynyezés — radioaktív szennyezés — összetett szennyezés. A vizek minőségének rontását, mint látjuk, igen sokféle tényező okozhatja. Mivel a társadalom-gazdaság tevékenységének valamennyi területén vizet, illetve különböző technikai eszközöket és vegyianyagokat használ, ugyanilyen széles területen lehet a vizek szennyezésének előidézője. A vizek szennyeződésének gazdasági következményei, akár mint a használat folytán keletkezett szennyezett vizek elvezetésének és a víz fogadókba való bocsátás előtti tisztításuknak, akár a szennyezett vizek felhasználás előtti tisztításának költségei, akár pedig mint a fejlődő társadalmi termelés vízigényének időszakosan, vagy folyamatosan meghiusuló kielégítése miatt elmaradó nemzeti jövedelem kiesése, az egész társadalmat terhelik. A vizek tisztaságát ezért ma már valamennyi — a társadalmi fejlődés haladottabb fokán álló — országban törvények védik, ezek betartásáról és a vízminőségvédelem aktív teendőinek ellátásáról igen nagy létszámú, különlegesen képzett műszaki személyzet gondoskodik áldozatos munkával és nagy értéket képviselő berendezések segítségével. A vizek szennyozésének a társadalomra kiható veszélyeit az emberiség már régen felismerte. Korunkat megelőző történelmi időszakban élő kultúrközösségek közül már nem egy igen fejlett víz- és csatornahálózattal rendelkezett. A vizek minőségét védő törvények eredete is régi korokba nyúlik vissza. Angliában pl. már egy ötszáz évvel ezelőtt hozott törvény büntetendő cselekménynek minősített minden, a Themze ártalmára elkövetett tevékenységet és a folyónak szemét bedobásával való szennyezését. Az európai országok jogalkotása szinte kivétel nélkül — így hazánkban is — törvényes intézkedésekkel védi a vizek tisztaságát. Tiltja a befogadó vizeknek bizonyos meghatározott mértéket meghaladó szennyezettségű vizek visszabocsátásával való fertőzését. E tilalmak megszegőit pénzbírság vagy más büntetések kiszabásával sújtja. Egyes országokban, így Franciaországban a törvény megengedi, hogy bizonyos meghatározott szennyező anyagokkal fertőzött vizeket, a szennyezés mennyiségétől, illetve a befogadó vizek időszakos vízhozamától függően, differenciált és progresszív díjak lerovása ellenében, az élővizekbe viszszavezessék. A vizek minőségvédelmére hozott törvényes intézkedések azonban, tartalmukat és időszerűségüket tekintve, a legtöbb országban nem követik kielégítően a technikai fejlődésből adódó szenynyezés növekedésének ütemét, ezért valamint a szükséges anyagi fedezet hiánya miatt, a vízkészletek további szennyeződését megakadályozni nem tudják. A vízszennyezés gazdasági következményei A vizek szennyeződése miatt napról napra igen jelentős értékű gazdasági károk keletkeznek. Teljes értékük számszerű meghatározása — a társadalmi termelés valamennyi szintjén — rendkívül szerteágazó és közvetett kihatásai miattszinte lehetetlen. A víz szennyeződós hatására bekövetkező társadalmi károkat közgazdaságilag a következőképpen lehetne csoportosítani: a) A szennyvizek hatására az anyagi javak termelésében keletkezett károk. Ide sorolható a mezőgazdasági és az ipari termékek kiesése, vagy minőségi romlása, a halállomány pusztulása, a talajok termőképességének romlása és más az anyagi termelés körébe tartozó károsodás stb. b) A társadalom általános egészségügyi és kulturális színvonalát érintő károk. Ide sorolható a közegészségügyet érintő károk, járványok leküzdése, üdülőhelyek és fürdők szennyvíz okozta károsodásai, az idegenforgalom elmaradása stb. c) A víz szennyeződés elleni védekezés társadalmi költségei. Ide sorolható minden olyan tevékenység költsége, amely akár a szennyvizek elvezetésének és tisztításának, akár a szennyezett vizek felhasználás előtti tisztításának céljait szolgálja, tekintet nélkül arra, hogy azt az állam, a termelő üzemek, vagy magános személyek viselik. Az első csoportba sorolható gazdasági károk értéke számszerűsíthető. Országonként egyedileg keletkeznek, nagyságuk és időbeni megjelenésük igen eltérő. A második csoportba sorolt, nagyobbrészt a társadalom-gazdaság általános kulturális színvonalát érintő károk értéke, a legtöbb esetben nem számszerűsíthető. A harmadik csoportba sorolt, a víz szennyeződés elleni védekezés költségeiből adódó, a társadalmat terhelő anyagi károsodás értéke meghatározható. A vízigények kielégítése és a természet vízkészleteinek a technikai fejlődés által előidézett szennyeződésektől való megvédése, világszerte növekvő mennyiségű társadalmi erőforrás felhasználását teszi szükségessé. Az iparilag fejlett országok többségében ma már — a vizek minőségének megóvása érdekében — drámai küzdelmet folytatnak, melynek méreteit, továbbá a víz szennyeződés társadalom-gazdasági jelentőségét és veszélyét igen erőteljesen kifejezi ezekben az országokban ilyen célokra felhasználásra kerülő társadalmi kiadások nagysága. Példáik t anulságul szolgálhatnak az iparj fejlődés útján megindult országok számára, a törvényszerűen bekövetkező — vízgazdálkodásukat fenyegető —- veszélyek megelőzésére.