Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Szabó Gyula: Az 1965. évi dunai árvíz hatása a talajvízre a fővárosban

556 Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. Szabó Gy.: Az 1965. évi dunai árvíz hatása elhelyezkedése Abb. 5. Anordnung der ausgebauten Kaimauern und grösserer Einlassiverke Fig. 5. Loeation of major intake works and massive retaining walls hullám még a 100,0 m-es szintig sem tudta a kút körzetében a vízszintet megemelni. Az Alkotmány u. 29. sz. alatti kútban — mely a Dunától távolabb, a Bajcsy-Zs. út közelében van — a vízszint már csak 98,3 m-ig emelkedett fel. A kerület déli részében, a Váci utca környékén számos épület pincéjében tört fel talajvíz. A pincevízszintek túlnyomó többségükben 100—101 m A. f.-i szint körül jelezték a max. vízszintet, és csak néhány pincében volt 101—101,5 m-es vízállás. Addig amíg 1954-ben a pincevízszintek 101,0 m-es szint alatt maradtak, az 1965. évi árvíz idején 101,5 m A. f.-i szintig emelkedtek. A parttól távolodva azonban a vízállás ez évben is rohamosan csökkent. A kerület északi részében a Vízművek kútjai, ettől délre pedig a 6. ábra szerint épült — szádfallal is ellátott — emeletes rakpart jó vízzárást biztosít [3], A IX. kerületben pincevizeket a Bakáts tér környékéről jelentettek. A max. vízszint itt is 101,0 méter körüli értékig emelkedett fel. A kerületben bemért kutak közül három kútban rendszeresen, egész éven át mértük a talajvízszintjét (7. ábra). A Dimitrov tér 12. alatti kút a Dunától mindössze 70 m távolságra van. A Szamuely u. 29. alatti kút 190 m-re, a Ráday u. 28 alatti pedig 450 m-re van a Dunától. A vízállás változást bemutató grafikonon látható, hogy a talajvizet a dunai árvíz befolyásolja ugyan, azonban az is szembeötlő kell legyen, hogy a parttól 70 m-re levő Dimitrov téri kútban 104,1 m-en tetőzött árhullám a kút vízszintjét 101,0 m-ig sem tudta megemelni. A távolabbi, Ráday utcai kútban 100,4 m-en, a Szamuely utcai kútban pedig 100,7 m-en jelentkezett csak az árvíz hatása. A Bakáts tér 10-ben 100,0 m, a Knézits utca 17-ben 100,3 m-en mértük a talajvíz megemelkedett szintjét. A kutakban végzett vízszintmérések is azt bizonyítják, hogy a nagy dunai árvizek mögött a talajvíz emelkedése jelentékenyen elmarad, amit tervezéseinknél feltétlenül ki kell használni. Meg kell még jegyezni, hogy a Bakáts tér környékén levő pincevizek bemondott max. szintje 40—50 cm-rel magasabban volt a környéki kútvíz szinteknél. A Boráros téri hídtól délre eső területről megbízható vízszintadatok csak nagyon szórványosan, vagy egyáltalán nem álltak rendelkezésre. A Szabadság hídtól délre, egészen a KvassayZsilipig kiépített dunai magaspart, illetve annak alapozása jelentékenyen akadályozza a Duna-víznek a talajba való áramlását (8. ábra). Az összekötő vasúti híd közelében a Húsipari Vállalat tart üzemben víznyerő kutat (5. ábra), mely hatással lehet a talajvízre. A Kvassay-Zsiliptől délre a Soroksári Duna-ág—viszonylag állandónak feltételezhető —- vízszintje a talajvízre nincs emelő hatással, kivétel lehet egy elemi katasztrófa, mikor a Dunaágban is az árvízszint alakul ki. 6. ábra. Emeletes rakpart a pesti oldalon a Beloiannisz utcától délre Abb. 6. Mehrtösclciger Kai an der Pester Seite südlich von der Beloianniszgasse Fig. 6. Two-level quaywall on the left-hand bank, to the south of Beloiannis Street