Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Szabó Gyula: Az 1965. évi dunai árvíz hatása a talajvízre a fővárosban

Szabó Gy.: Az 1965. évi dunai árvíz hatása Hi drológiai Közlöny 1967. 12. sz. 555 Tartósság [nap] 4. ábra. Dunai árvizek leiionulásának tartóssága Abb. 4. Abjlussdauer der Donauhochwasser Fig. 1. Duration of Danube highwaters A budai oldalon a III. kerületnek vizsgált része túlnyomórészt közel síknak tekinthető. Az átlagos terepfelszín 104—105 m A. f. található. A terület alapkőzete itt is a kiscelli agyag, melyre a Duna rakta le idők folyamán hordalékát. A Duna-hordalékkal felépített terület felszínét — mely egyes területen lápos, vizenyős maradt (Kaszás-dűlő, Mocsáros-dűlő stb. elnevezések is erre utalnak) :— feltöltéssel emelték ki, és tették alkalmassá településre. A közel sík területhez nyugatról dombos-hegyes vidék csatlakozik. E csatlakozó sávban az alapkőzet fölött nemcsak a Duna hordalékát, hanem a vízfolyások által a hegyekről leerodált kőzettörmeléket, kavicsos agyagot stb. is megtaláljuk. A II. és I. kerületben a Rózsadomb, a Várhegy, a Gellérthegy dombvonulata a partmenti terület sávját egészen leszűkíti, a Dunának szorítja, így csak a Duna-parttal párhuzamos egy-kétutcátér inthet a vizsgálat. A XI. kerületben a Műegyetem környékén és attól délre elterülő lapályos területen — melyek csak a legutóbbi időkben kerültek feltöltésre — már szélesebb sávban van a Dunának talajvízszabályozó hatása (3. ábra). III. Talajvízviszonyok vizsgálata Az 1965. évi nyári dunai árvíz a fővárosnál június 17-én tetőzött. A Vigadó téri vízmércén 104,10 méter A. f.-i vízszintet mértek ekkor (95,65 + 8,45 méter). Északon, az Óbudai Gázgyár környékén kereken 70 cm-rel magasabb (104,8 m), délre, a Kvassay-Zsilip körzetében kb. 0,5 m-rel alacsonyabb (103,6 m) vízállást mértek ugyanebben az időben. A teljesség érdekében megemlítendő, hogy az 1954. évi nyári árvíz idején 103,7 m A. f. volt a vízállás a Vigadó téri mércén. Az 1965. évi árvizet — azonkívül, hogy a századunk eddigi legmagasabb vízállását mérték ez évben — még az is jellemezte, hogy az árvíz, a magas vízállás rendkívül hosszú ideig tartott . Kereken 60 napon át volt a vízszint a 102,0 m A. f.-i szint felett, és ebből mintegy 25 napon át a vízállás a 103,0 m A. f.-i szintet is meghaladta (4. ábra). Ez az ábra — mivel nemcsak az 1965. évi, hanem az 1954. és az 1926. évi árvíz levonulásának tartóssági görbéjét is feltünteti — szemléletesen mutatja az 1965. évi árvíz úgyszólván egyedülállóan magas szintjét és hosszantartósságát. Vizsgálataink során, mint a címből is kitűnik, csak azt a területet vizsgáljuk, ahol a talajvíz szintjét a Duna-vízállás befolyásolja. Ezeken a területeken tehát alacsony vízállás idején a Duna leszívó hatása következtében a talajvízszint lassan csökken, míg magas vízállás idején ellenáramlás indul meg, mely a talajvíznívót emelni igyekszik. Ennek a vízjátéknak megfelelően a talajvízszintek a következő módon alakultak ki: /. Pesti oldal talajvízviszonyai Az 1965. évi júniusi árhullám, mely a jan.„ febr. havi 98,0 m átlagos dunai vízszintet kereken 6 m-rel emelte meg, az 1954. évi árvíz idején észlelt adatoknál átlagosan 15—25 cm-rel magasabb vízszinteket eredményezett. A IV. kerületben (Újpest) csak a Váci útnak az Árpád út—Rákóczi út közötti szakaszáról, és a Fóti úttól délre fekvő kisebb területrész épületeinél jelentettek pincevizeket. A Váci út környékén a pincevizek átlagosan 104,0 m A. f. szinten jelentkeztek, a Fóti út mellett pedig 102,5—103,0 m A. f.-i szintig emelkedett fel a pincékben a talajvíz, A Dunától kelet felé távolodva a talajvíz megemelkedésének határvonalát további adatok hiányában megadni nem lehetett. Kútvízszintmérések sem voltak e területen az árvíz idején. A XIII. kerület északi felének szomszédságában az árvíz kb. 104,8 m A. f.-i szinten tetőzött, ugyanakkor csak egy pincében (Váci út 190.) mértünk 103,0 m-nél magasabb vízszintet. A Váci út vonalában a Róbert K. krt-tól északra, a mérések szerint 102,5 m körül volt a talajvíz megemelkedett szintje. A kerület déli részén csak közvetlen a Dunaparton (a Pozsonyi út 38. sz. alatt) észleltünk 102,0 méternél magasabb vízszintet. A kerület déli részében a talajvízszint erősen lecsökken, egy mélytalaj vizű terület alakult itt ki. A talajvíz szintje a Vízművek által üzemeltetett, s több mint 500 m hosszú Sziget utcai galériából történő vízkivétel következtében nem képes magasabbra emelkedni. A Vízművek Duna-parti vízkivételi műveinek vázlatos elhelyezkedését az 5. ábra szemlélteti. Az V. kerület egész területén a talajvíz szintjét a dunai vízállás szabályozza, bár ez a hatás a kerület egyes részein már nem számottevő. A kerület Szabadság tértől északnyugatra eső területein észlelhető rendkívül alacsony vízállás a Vízművek Margithídtól délre telepített víznyerő galériájának tudható be (5. ábra). A Szabadság tér 9. sz. alatti kút átlagos vízállása 98,0—98,5 m körül mozog. Ugyanakkor az 1954. évi árvíz idején a kútban 99,40 m-es, 1965-ben pedig 99,80 m A. f.-i vízszint volt csak észlelhető. Tehát a 104,1 m-es dunai ár-