Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Szabó Gyula: Az 1965. évi dunai árvíz hatása a talajvízre a fővárosban

554 Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. Szabó Gy.: Az 1965. évi dunai árvíz hatása után a pincevízkárokról kaptunk jelentést, aminek birtokában a maximális vízszint kialakulására vonatkozóan további adatokat kaptunk, amikor ezen pincék magassági bemérése is megtörtént. A tervtárban fellelhető 1954. évi vízmérési adatok is, a lehetőséghez képest felhasználásra kerültek. A pesti oldalon a XIII. kerületben 10 kút és 11 pincevíz adatát gyűjtöttük össze. Az V. kerületben 10 kutat mértünk be, és 53 vizes pincét találtunk. A IX. kerületre vonatkozó értékelés a régi adatokon felül 10 kút és 8 pincevíz bemérését tartalmazza. A IV. kerületről csak szórványosan lehetett adatot beszerezni, így az értékelés csak részleges lehetett. A budai oldalon a III. kerületben már kiterjedt kúthálózat állt rendelkezésre. Ezek közül 87 kút bemérésével, nagyrészük többszöri észlelésével, viszonylag jó vízszintértékelés vált lehetővé. A Korvin Ottó u., Lajos u. és Laktanya u. mentén keletkezett pincevizek ugyancsak jól mutatták a talajvíz megemelkedésének mértékét. A II. kerületből a Házkezelési Igazgatóság pincevízbejelentést nem küldött, ezért csak az 1954. évi régi adatokból kiindulva lehetett a helyszíni adatgyűjtést elvégezni. A kerületben 18 pincevíz bemérése történt meg. Az I. kerület Duna-parti része 41 pincevízzel szerepel a nyilvántartásban. A XI. kerületből 7 kút és 25 pincevíz adata állt rendelkezésre. A Duna vízszintjére vonatkozó mérési adatok, továbbá egy budai és három pesti kút egész éven át rendszeresen mért vízállásváltozásának adatai az értékelés fontos eszközei voltak. A térképvázlat (3. ábra) az észlelési pontok (kutak és pincevizek) helyét is feltünteti. A fővárosi dunai vízmércék helyét, továbbá ezek maximális vízszintadatát a térkép ugyancsak bemutatja. Az árvíz levonulásának időbeni kialakulását a bemutatott tartóssági görbe szemlélteti (4. ábra). II. Geológiai áttekintés A vizsgált partmenti sáv a pesti oldalon a Duna egykori áradásos területének volt a része. Az alapkőzetet a kiscelli agyag (középső oligocén) képezi [1]. Ezen vízzáró alapkőzet felszíne kisebb hullámokkal, völgyvonulatokkal és kiemelkedő dombokkal tarkított. Ezeket a völgyecskéket az egykori Duna-ágak mélyítették ki maguknak. Az Ösduna romboló munkáját a későbbiek folyamán az építőmunka követte, és az alapkőzetbe vájt medrek vastag kavics-, ill. homokos kavicsrétegekkel töltődtek fel. A Duna fokozatos visszahúzódása, majd időszakos áradása révén visszamaradt holtmedrekben pedig finomszemcséjű homok és iszaprétegek rakódtak le a holocén korban. Az így — természetes úton — kialakult terepfelszín a legújabbkori mesterséges feltöltések révén kapta mai alakját. 3. ábra. Duna menti területek talajvízszintje az 1965. évi árvíz idején a fővárosban Abb. 3. Grundwasserspiegel der Gebiete langs der Donau zur Zeit des Hochwassers 1965 in der Hauptstadt Budapest Fig. 3. Groundwater levels along the Danube in the Capital area during the Danube jlood, 1965