Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Szabó Gyula: Az 1965. évi dunai árvíz hatása a talajvízre a fővárosban

Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. 553 Az 1965. évi dunai árvíz hatása a talajvízre a fővárosban SZABÓ GYULA* A Dunán levonuló árvizek tanulmányozásával elsősorban az árvízvédelmi szervek foglalkoznak. Ez nem jelenti azt, hogy az árvízvédekezésen túlmenően — más műszaki vonatkozású területeken — a kérdésnek nincs jelentősége. Mint ismeretes, a Duna menti területeken a talajvíz szintjét a Duna mindenkori vízálMsa szabályozza. Mivel pedig épületeink költségeit az alapozási és szigetelési megoldások jelentékenyen befolyásolják, nem lehet közömbös, hogy a partmenti területsávban levő települések pincéinek, kazánházainak és egyéb földalatti létesítményeinek tervezésénél és kivitelezésénél milyen talajvízszinttel kell számolni. Az alapozás módját és az alapozási sík megválasztását elsősorban a talajviszonyok döntik el, de az alapozás költségét már a talajvíz helyzete is jelentékenyen befolyásolja. Könnyen belátható, hogy mind a várható építési vízszint helyes meghatározását, mind a szigetelés szempontjából számításba veendő mértékadó vízszint helyes megállapítását a gazdaságosság érdekében nem lehet figyelmen kívül hagyni. A kérdés vizsgálata, a talaj vízmozgások jellegzetességeinek megbízható megismerése különösen a sűrű építkezéseknél (pl. lakótelepek építésénél, ipartelepek létesítésénél) lehet különösen nagy fontosságú. A tanulmány az 1965. évi dunai árvíz talaj vízszintemelkedést kifejtő hatását vizsgálja. Ez a hatás a Duna partmenti sávjában lövő településeket érinti csak. Hazánkban a főváros viszonylatában van a kérdésnek legnagyobb jelentősége. Jelen vizsgálat is csak a Duna-parti sáv fővárost érintő területére korlátozódik. A Duna vízjárásának talajvízszabályozó hatása a partmenti területeken más-más szélességű sávban érvényesül. A folyópartok közvetlen közelében ez a hatás erős, majd a parttól távolodva rohamosan csökken, és találunk egy olyan mezőt, ahol már a folyó hatása csak tartósan alacsony, illetve tartósan magas folyóvízállás esetén mutatható ki, egyébként csak az éghajlati viszonyok szabályozzák a talajvíz szintjét. Az 1. ábrán bemutatott margitszigeti kútban a talajvíz hűen követi a Duna mindenkori vízállását, de a Dunától távolodva a PX. jelű kút (2. ábra) vízszintingadozása és a Duna vízállása között is szemmellátható a kapcsolat. Kavics altalaj esetén még 3,5 — 4,0 km távolságban is érzékelhető a Duna hatása, de a folyóvíz és a talajvíz között a kapcsolat számítással már nemigen mutatható ki. Távolodva a parttól a nagy amplitúdójú dunai árhullám hatása mind nagyobb időeltolódással jelentkezik a kútban egy-egy ellaposodó talajvíz árhullám formájájában. A Duna vízállásváltozása és a kutak vízingadozása közötti kapcsolatnál a korrelációszámítás bizonyos megszorításokkal jól alkalmazható [2]. A dunavíznek a főváros altalajába való benyomulásáról legmegbízhatóbb képet az árvizek idején való tényleges talajvízszint mérések alapján kaphatunk. Ezt a célt szolgálták az 1965. évi árvíz idején végzett talajvízszint mérések is. Az 1965. évi dunai árhullám — az észlelt maximális vízszintben, és az árvíz levonulásának elhúzódásában, vagyis a magas vízállás tartósságában — több mint egy évszázada a legnagyobb árvíznek tekinthető (1830 óta vannak rendszeres vízállás feljegyzések). Tehát az akkor végzett talajvízszint mérések adatai — a maximális talajvízszintet illetően — megbízható adatokat adnak a terepszint alatti létesítmények szigetelésénél a felső szigetelési szint meghatározásához. * ÉM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. 1. ábra. Margitsziget, Nagyszálló melletti két kút és a Duna vízszintingadozása Abb. 1. Wasserspiegelschwankung der Donau und der zwei Brunnen neben dem Grand-Hotel Margitsziget Fig. 1. Margarete Island, level fluctuations in two wells near Grand Hotel and Danube stages vízszint o Duna régi 0pont* 96,59 mA. felett mét

erben értendő 1955 \ 1956 i 1957

][évek] 2. ábra. Duna havi középvíz és a IX. Knézits u. 17. alatti PX kút havi vízállásának változása Abb. 2. Monatlicher Donau-Mittelwasserstand und monatliche Wasserspiegelanderung des unter dem Gebaude im IX. Bezirk, Knézitsgasse Nr. 17 befindlichen PX Brunnens Fig. 2. Mean monthly Danube stages and variations of the monthly waterlevel in well PX under IX. Knézits Street 17 Az 1965. évi nyári árvíz idején a fővárosban végzett számos vízmérési adat világosan rámutatott arra, hogy a parthoz egész közel levő területeken a dunai árvízszintnél lényegesen alacsonyabb talajvízzel kell csak egyes területeken számolni annak ellenére, hogy a talajban jó vízvezető vastag kavicsrétegek is vannak. A továbbiakban az erre vonatkozóan végzett adatgyűjtő és értékelő munkát kívánom bemutatni. I. Adatgyűjtés, helyszíni mérések Az értékeléshez a vízszintadatokat a vizsgált területen levő ásott kutak bemérése, a pincékben észlelt vízszintek adatainak összegyűjtése és feldolgozása szolgáltatta. A vízadatoknál, ahol erre lehetőség volt, a korábbi évek adatai is feldolgozásra kerültek [2]. A pesti oldalon a feldolgozáshoz az alapot a 64/173 törzsszámú FTI munka szolgáltatta. Az ott nyilvántartásba vett kutak közül azokat, amelyek a Duna menti területre esnek, ismételten bemértük. A Fővárosi Tanács VB. Kerületi Házkezelési Igazgatóságaihoz szétküldött kérdőívek visszaérkezése