Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Dr. Molnár Béla: A Dél-Alföld pleisztocén feltöltődésénak ritmusai és vízföldtani jelentőségük

Dr. Molnár B.: A Dél-Alföld, pleisztocén feltöltődése Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. 551 lus alján levő, durvább üledék mollusca faunájának különösen nagy egyed és fajszáma is iga­zolhatja. Az elmondottakból adó­dik, hogy az Alföld folyóvíz­hálózatában a Mindel-Riss, il­letve a Riss idején lényeges vál­tozás történt, amelyet a szentesi és a makói szelvényekben a lehordási terület változása je­lez. Kemecsén pedig csak ettől kezdve jelenik meg a folyóvízi üledék, amelynek ásványos összetétele azonos a mai tisza­vízvidéki hordalékkal. A földrajzi és részben a földtani kutatók által oly sokat vitatott felfogásbeli különbség, a Duna átlós folyásának idő­beni kérdéséről szintén köze­lebb kerülhet egymáshoz (Scherf 1935, Sümeghy 1944, Miháltz 1953, Pécsi 1959, Erdélyi 1960, Rónai 1961, Molnár 1962, ür­hancsek 1963). A Duna ezek szerint a Min­del-Riss interglaciálisban vagy a Riss glaciális elején folyt volna utoljára átlós irányban a Duna— Tisza közén. Ez nem zárná ki azt a lehetőséget sem, hogy a Duna—Tisza köze déli részén, ahol a pleisztocén üledék is vékonyabb, esetleg idősebb lö­szök is települjenek, és azt«em, hogy az eolikus összlet vastag­sága a Duna—Tisza köze keleti részén elérje a korábban ki­mutatott 130 m-es vastagságot is. A szentesi fúrásban is, még 176 m mélységben is talál­tunk futóhomokot. A Duna valamelyik ága pedig már előbb is a Duna mai helyére kerülhe­tett. É két ág között kialakul­hatott egy víznemjárta lösszel, és a nyugati Duna-ág árteréről kifújt futóhomokkal borított térszín, mint pl. Kecskemét, Kiskunfélegyháza vagy Felső­szentiván környékén. A prob­léma megnyugtató magyaráza­tához azonban még igen sok vizsgálatra van szükség. Vízföldtani következtetések A Dél-Alföldön is az ár­tézi vizek legnagyobb részét a pleisztocén üledékekből nyer­jük. A pleisztocénen belüli négy felhalmozódási ciklus felisme­rése, és kifejlődési törvénysze­rűségeinek ismerete megköny­r iir l SZENTES MAKÓ [mA.f][m] [m][mA] 83,5 0_ 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 ,, . . 113 4 5 6 o 82 50 50 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350 -400 150 201 250 000 350 400 450 t-tV Felhalmozódási ciklusok a> •• | Durvább szemcseösszetételű rétegsor b, • Finomabb szemcseösszetéfelű rétegsor 14. ábra. szentesi és a makói fúrások üledékkifejlődése alapján értékelhető kéreg mozgás-intenzitás változások és felhalmozódási ciklusok Abb. 14. Aufgrund der Sedimentausbildung der Bohrungen bei Szentes und Makó ausweribare Ánderungen der Krustenbewegungsintensitat und die Lagerungs­zyklen I—IV. Lagerungszyklen: a) Strecke mit gröberer Kornzusammensetzung, b) Strecke mit feiner er Kornzusammensetzung

Next

/
Thumbnails
Contents