Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

11. szám - Vas Károly: Szélviszonyok vizsgálata különös tekintettel az esőszerű öntözésre

520 Hidrológiai Közlöny 1967. 11. sz. Vas K.: Szélviszonyok vizsgálata 3. Egyéb szempontok mérlegelése A vizsgálatainkban nem foglalkoztunk a napi széljárás alakulásával. Az erre mutató vizsgálatok kimutatták, hogy ha a napi 24 órás üzemi időt vesszük figyelembe, a széljárás napi maximumai miatt 10—11 órától 17—18 óráig válhat szükségessé az öntözés korlátozása [3]. Az éjszakai üzemelés, mint legszélmentesebb időszak kihasználása a párolgási veszteség szempontjából is kedvező. Szilirangok gyakorisága f———i 1 n 10 töt 4. ábra. Tiszaörsi szélirányok gyakorisága Abb. 4. Haufigkeit der Windrichtungen in Tiszaörs Puc. 4. UoemopneMOcmb HanpaenenuH eempa e OKpecmHOcmu e. Tucaspui Tervezési szempontból felmerülhetne, a szél irányának (4. ábra) a tervezésre gyakorolt hatása. Bacsó N. vizsgálatai [4] szerint az uralkodó szélirány gyenge szelek esetében alig vehető figyelembe. A gyenge szelek ugyanis még kis időhatárok között is rendkívül változóak. A viharokat és frontátvonulásokat kísérő erős szelek, viszont rendszerint az uralkodó szél irányból várhatók. Ezek hatása, mivel a frontátvonulásokat rendszerint csapadék kíséri, alig jelent időkiesést. Az említett vizsgálatok alapján igazoltnak tekinthető az a tény, hogy tervezés szempontjából az uralkodó szélirány általában nem vehető figyelembe. Az üzemelése közben fennálló kissebességű szelek még egy szárnyvezetékátállás ideje alatt (6—8 óra) is rendkívül változnak, tehát a szélhatást kiegyenlítő kötésváltoztatásra emiatt sem lenne lehetőség. Összefoglalás A szélviszonyokra vonatkozó eddigi vizsgálatok alapján a következő megállapítások, illetőleg javaslatok tehetők: A Meteorológiai Intézet rendelkezésre álló adatcsoportosítását, valamint a szélhatások sebesség négyzetével összefüggő alakulását figyelembevéve a javasolt sebesség tartományok a következők: 0—0,50; 0,51—1,50; 1,51—2,50; 2,51—3,50; 3,51—4,50; és 4,51 m/s felett. A Nagyalföldön (az eddigi vizsgálatok csak erre a területre vonatkoznak) a júniustól—augusztusig terjedő időszak mintegy 80%-ában nem haladja meg a 3,50 m/s-t. A 2,51—3,50 m/s-ig terjedő átmeneti tartomány kis szórófejek esetében további vizsgálatot igényel, mert a 3,51—4,50 m/s-ig terjedő tartománnyal együtt történő kezelése indokolatlannak látszik. Az esőztető szórófejek 24 mX24 m-es kötését nem kell az enyhén szeles időszak figyelembevételével tervezni. A szórófejek kötésének változtatása az öntözési üzemben nemcsak megoldhatatlan hanem a szélirányok gyakori változása miatt indokolatlan is. A Kisalföld és az egyes dombvidékek szélviszonyai az uralkodó szélirány tekintetében sokkal jellegzetesebbek, mint a Nagyalföldé. Vizsgálatuk az előzőek ellenőrzése végett is szükséges lenne. IRODALOM 1] Oroszlány 7.—Szalay Gy.: A szél zavaró hatása eső szerű öntözésnél. Vízügyi Közlemények, 1964/3. [2] Dobos A.—Fekete A.: Alumínium csővezetékek alkalmazási lehetősége, különös tekintettel a hordozható esőztető berendezésekre. 1966. [3] Szalay Gy.: Az esőztető öntözőberendezések kihasználását befolyásoló szélviszonyok a Magyar Alföldön, A. T. E. Doktori értekezés 1962. Kézirat. Gödöllő. [4] Bacsó N.: Magyarország éghajlata. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1959. H3yieHMe BeTpoBbix ycjiOBHií, c ocoSeHHbiM BHHMEHHCM Ha opomemie flowaeBaHHeiw Batu, K. PaBHOMepHYIO HHTeHCHBHOCTb paŐOTbl OŐOpy^OBaHHÍÍ, npeflHa3HaqeHHbix AJIH opouieHHH AOWAEBAHHE.W U 6ojibuioií Mepe onpe/ieJifleT, Kpo.we KOHCTpyi<THBHbix <j)ai<TOpOB, BJlHHHHe BeTpOBblX YCJ10BHH. B xone nacToninero H3JI0)KeHHH CTpeMHMCJ! flaTb OTBeT Ha TOT BOnpOC, HTO IOK MOHCHO Y^ECTB BJIHHHIIE ROCNOFLCTBYIOMERO BeTpa BO BPEMÁ npoeKTHpoBaHiiii, BepHee, HTO 3KcruiyaTaTopbi Moryr JIH H36e>KaTb BJiHHHHH BpeflHbix CKopocTeií BeTpa. Bbuio Hawii uccireflOBaHO, HTO Kai<a>i CBA3b wweeTCH Me>K.ny CKOpocTbio BeTpa n ocaaKaMH. flpoBefleHHbie nccjre;iOBaHHji öbiJin CAejiaHbi Ha ycjioBIIH Eojibiaoii BeHiepcKOÜ HH3M6HHOCTH. MccjiejjoBajui paa jiaHHbix 3a 8, TO ecTb 10 jieT Ha OKpecTHOCTb rr. TIIcaaprn n KenKeMeT, i<ai< nan6ojiee xapaicTepHbix Ha Eojibrnyio BeHrepcKyio Hn3MeHH0CTb CTammtt. flojiyieHHbie flauHbie ÖUJIII HaMii rpynnupoBaHbi ao 0—5 M/ceK B HHTepBajie w/ceK. CKOPOCTH BeTpa B pa3.Mepe 5 M/ceK II Sojibuie B3flJiH paBHbiMH eanH006pa3H0 Kan 5 M/ceK CKOPOCTH, IOK TaKOBbie, npn KOTOpbIX BeCTH opouieHHSI HeB03M0>KH0. Mewfly CKopocTbio BeTpa H ocaaKawi-i Hejib3*i BHÜBHTb TeCHIOIO CB5I3b. 3T0 BHflHO H Ha pUC. 1, KOTOpblíí noi<a3biBaeT CKOPOCTH BeTpa IIIOHA 1958 r. (W M/cei<) H jiaHHbie oca^KOB (h MM). Ha puc. 2 noKa3biBaeTCH pacnpe^ejieHHe MecflHHbix CKopocTetí BeTpa MecaneB HioHb-aBrycT B oKpecTHoc™ Tiicaapui B %-ax OT BETPOBBIX aHeií (S

n)• H3 piicyHKa BHFLHO, HTO CKopocTb rocno/icTByiomero BeTpa HAXOFLIITCH OKOJIO 2 M/ceK. TaKoe >Ke caMoe onpeaejieHne MoweM caejiaTb npn pa3pa6oTKe AaHHbix 0TH0CHTejibH0 oi<pec™ocTn r. KeiKeMeT. Ilp0fl0ji>KHTejibH0CTb cKopocTeií BeTpa (Snt) nona3biBaeTCH Ha puc. 3. Ha ocHOBaHim piicyHKa nojiyneHHbie aaHHbie OTHOCHTejibHO r. Tucaapui C0,nep>KaTCíi B maőAutfe 1., aaHHbie OTHOCHTejibHO r. KenKeMeT co^ep>KaTca B maÖAUtfe 2. Ha ocHOBaHim pncyHKOB, a TaK»ce Taöjmu MO>KHO ycTaHOBHTb, HTO rocnoflCTByiomne BeTpu HMeioT CKopocTb W—1,5—2,5 M/ceK. ECJIH npeanoJioraeM, HTO pacnojiojKeHHe MajioiiHTeHCiiBHbix Haca^OK nowneBanbHbix annapaTOB no 24 X24 M He HVWHO H3MeHHTb, STO 03Ha>iaeT, HTO He Hy>KHo npoBec™ H3MeHeniie pacnojio>KeHHH B 82%-ax BeTpoBbix AHeü fljiH OKpecTHOCTH r. KeiKeMeT h B 85%-ax BeTpoBbix flHeii B oKpecTHoc™ r. Tncaapui.