Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

11. szám - Herédy Sándor: A textilipari szennyvíztisztítás egyedi és típustervezése Csehszlovákiában

Herédy S.: A textilipari szennyvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1967. 11. sz. 515 12. ábra. Kémiai tisztítóberendezés működési vázlata 1: Előtisztítás. 2: Kezelő épület. 3: Behatási medencék. 4: Iszapsűrítő medencék. K: Iszapprés v. Szállítókocsi. A: Szennyvíz bevezetés. B: Folyós iszap. C: Sűrített iszap. D: víztelenített iszap. E: Tisztított szennyvíz elvezetés. F: Sűrített levegő vezeték Abb. 12. Funktionsschema der chemischen Reinigun gsanla ge 1: Vorklarung. 2: Bedienungsgebaude. 3: Einwirkungsbecken. 4: Schlammverdichterbecken. K: Schlammpresse oder Förderwagen. A: Abwasser-Einleitung. B: Fliess-Schlamm. C: Verdichteter Schlamm. D: Entwasserter Schlamm. E: Abieitung des gereinigten Abwassers. F: Druckluftleitung Fig. 12. Flow diagram of chemical wastes treatment plánt 1: Primary treatment. 2: Control building. 3: Process basins. 4: Sludge concentrating basins. K: Filter press, or transport truck. A: Inlet of raw waste. IS: Liquid sludge. C: Concentrated sludge. D: Unwatered sludge. E: Effluent discharge. F: Compressed air line emelik, a tiszta víz pedig a befogadóba leengedhető. Az iszap további kezelése (szűrőprésen való sűrítés és szállítás) a K és F-vel jelzett épületrészben történik. A típusterv adaptálásához az alábbi adatok beszerzése és értékelése szükséges: a) Az előtisztításhoz meghatározandók a szennyvíz durva szennyezettsége, csúcsmennyisége és a csatornázási magassági viszonyok (gravitációs vagy átemeléses elvezetés). b) Az ülepítő-derítő medencék részére megállapítandó a szennyvíz teljes mennyisége és a lefolyás időtartama. c) A besűrítő medencék részére kiszámítandó a napi iszapmennyiség. d) Az üzemi épület részére meghatározandó a szükséges alapterület. Az előtisztító berendezés két változatban tervezhető: gravitációs átfolyással, vagy szivattyúzással. A berendezés kézi erővel kezelt gerebből és szitából áll, függőleges homokfogóval és esetleg szivattyúzás esetén szívóaknával lehet kiegészíteni. A jövőben a gereb és szita kézi tisztítása helyett gépi tisztítást fognak tervezni. A derítőmedencéket, négyszögletes alakban monolit vasbeton szerkezetből alakítják ki. Mindegyik el van látva beömlő folyókákkal, a sűrített levegő részére szolgáló csövekkel, a vegyszeroldatok részére szolgáló vezetékekkel, az iszap és víz elvezetésére szolgáló szívócsövekkel. Az ülepített, tisztított vizet tömlőn keresztül, úszós szabályozással dekántálással vezetik el. A besűrítő medencék építése és felszerelése hasonló. Az üzemi épület részére kétféle típusterv áll rendelkezésre: az egyik két, a másik három szűrőprés részére. Mindegyik még további két változatban készülhet: gravitációval vagy szivattyús átemeléssel. Az épület mindig három szintes. A pinceszinten foglal helyet a gépterem és a vegyszertároló. A szűrőpréseket és az adagoló tartályokat mindig az első emeleten helyezik el. A kiszolgáló helyiségek és esetleg a gépterem egy része a földszinten és az első emelet egy részén kap helyet. A tisztító berendezés tervezése elvileg hasonló, mint a keverő medencéké. Az egyes elemek kiválasztására szolgáló paraméterek a technológiai tervekből adódnak. Az építészeti megoldás az egyes szerkezeti részek összeállítása után, illetve a helyi adottságoknak megfelelő terepviszonyok szerint a szigetelések, be- és elmenő csatornák és más kiegészítő szempontok alapján adódik ki. 7. Alkalmazás A típustervezés bevált, azok alkalmazása által a tervezés minőségileg jobb és gyorsabb lett. A tervezőnek könnyebbséget jelent, mert nem kell sokat tervezési részletmegoldással foglalkoznia, több fáradságot fordíthat a megoldás lényegére és a gazdasági szempontok kidolgozására. Ez a módszer azonban nem szabad, hogy a tervezés megmerevedéséhez vezessen. Az elgondolásokat fejleszteni kell, szükség esetén az elavult eljárások helyett újakat kell kidolgozni. A szakembereknek figyelemmel kell kísérniök az iparág világszerte rohamosan növekvő fejlődését, kísérleti és egyedi, prototípus tervezéseken nyert tapasztalatok után újabb típus terveket kell kidolgozniok. Individuelle und Typenplanung der TexülindustrieAbwasserreinigung in der Tschechoslowakei Herédy, S. Der Artikel befasst sich mit dem richtigen Projektierungsgang und den Fragen der Prototypen- und Tvpenplanung. In dieser Abhandlung wurden — mit Zustimmung des Vortragenden — einige Abschnitte des Vortrags aufgearbeitet, welchen Dipl. Ing. Stanislav Hegmon (Tschechoslowakei) an der stattgefundenen Tagung des Wissenschaftliches Vereins für Textilindustrie und der Ungarischen Hydrologischen Gesellschaft im Rahmen des MTESZ gehalten hat. Die einzelnen Kláranlagen der Textilindustrie wurden mit mechanischen (Rechen, Sandfang, Absetzer), ehemischen (Neutralisierung, Reduktion, Oxydierung) und biologischen Systemen errichtet. In der Tschechoslowakei habén sich die gestaffelten, mit mehreren Bekken versehenen ehemischen Reinigungsanlagen am besten bewáhrt. Als Nachklárung können physiko-chemische Methoden oder die Klárung in Seen angewendet werden. Die Errichtung der biologischen Reinigungsanlagen befindet sich heute noch im Stadiuin der Laboratoriumsversuche. Die Richtlinien der Typenplanung können in drei Gruppén geteilt werden: a) Spezielle Abwasserreinigungsanlagen der Textilindustrie mit Rückgewinnung von wertvollen Stoffen für einige Veredelungsverfahren. b) Auch an sonstigen Gebieten der Abwasserreinigung verwendbare und auch mit der Erzeugungs-