Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

11. szám - Könyvismertetés

516 Hidrológiai Közlöny 1967. 11. sz. Herédy S.: A textilipari szennyvíztisztítás technologie zusammenhángende Einrichtimgen (Absetz-Mischer). c ) Kompiette Reinigungsanlagen in einem bestimmten Industriezweig mit einer für lángere Zeitdauer bestimmten Reinigungstechnologie. Am Schluss des Artikels wird der Inhalt der tschechoslowakisehen Tvpenpláne, die Entwurfsrichtlinien und zuletzt das Wissenswerte zur Adaptierung der Tvpen besprochen. Partieular and Standard Designs for Wastes Treatment Plants in the Textilé Industry in Czechoslovakia By Herédy, S. The efficient procedure of planning and designing, problems related to the preparation of particular, prototype and standard designs are discussed in the paper, in which selected chapters of the lecture delivered by Mr. Stanislav Hegman Civ., Engr. (Czechoslovakia) before the joint Symposium of the Textile Industry Sicentific Society and the Hungárián Hydrological Society in the Association for Engineering and Natural Sciences on the . .th 19. . Individual wastes treatment plants in the textilt! industry involved mechanical treatment (sreening, sand traps, settling), chemical treatment (neutralization, reduction and oxydization), as well as biologieal treatment. Installations operating periodically by chemical treatment in several basins proved most successful in Czechoslovakia. Physical-chemieal methods, or storage in ponds may be used for secondary treatment. The development of biologieal wastes treatment plants has not progressed yet beyond the stage of laboratory experimentation. Trends in standard planning may be classified into three groups: a) Special installations for the treatment of textile-industry wastes with the reclamation of materials for use in certain phases of the finishing process, b) installations for use in other fields of wastes treatment and related to the production technology (settling-mixing basin), c) complete wastes treatment plants for a certain branch of industry, with the treatment process defined for an extended period (e. g. chemical treatment). In conclusion the scope and basic principles followed in the preparation of standard designs in Czechoslovakia are described togeher with design eriteria necessary before a standard design can be adapted to particular conditions. KÖNYVISMERTETÉS Az „Öntözéses Gazdálkodás" 1966. évi számai Az ,,Öntözéses Gazdálkodás" 1966. évi számai — az előző évieken is túlmenően — több olyan dolgozatot tartalmaznak, melyek a Hidrológiai Közlöny olvasói körében is érdeklődésre tarthatnak számot. Az 1966. évii.szám (VOL. IV. N° 1.) közli Hartyányi László tanulmányát a Kondorosvölgyi mintavízgyűjtő területén végzett lefolyás-vizsgálatokról. A szerző bemutatja a terület mezőgazdasági szerkezetének átalakulását, a belvíz szempontjából fontos néhány talajjellemzőt, az 1 955—66. évek hidrometeorológiai adatait és a mintavízgyűjtőn kialakult belvízárhullámokat. Az adatok alapján feltárja a mezőgazdaság nagyarányú fejlődésének az öblözet vízháztartására gyakorolt hatásait. Sági Károly a lefolyásra ható tényezőket vizsgálja öntözött parcellákon beállított kísérletek alapján. Összefüggést állapít meg az esőintenzitás, az esőmennyiség, valamint a talajnedvesség adatai és a lefolyási tényező között. Megállapítja a lefolyásra ható főbb tényezők súlyát is. Marjai Gyula a Szarvas—Kákái öntözőrendszer területén folytatott hatásfok-vizsgálatokról számol be. Ismerteti az 1962—1965. évi mérések adatai alapján meghatározott hatásfokok (8 féle) értékeit. Az eredményeket értékelve rámutat néhány szempontra, amelyek elhanyagolása a hatásfokot jelentősen csökkentheti. Pálfai Imre a dél-tiszántúli csőkutas öntözések élterjedését és fejlődését mutatja be; a vizsgált terület sajátságait kiemelve ismerteti a csőkutak kialakítását, az öntözőtelepek berendezését, a beruházási költségeket és a további fejlesztés szempontjait. Kozák Imre a talaj termőrétegének vízháztartási vizsgálatáról sfcámol be szabadföldi kísérletek alapján. Az öntözés minőségi követelményekónt az előre meghatározott rétegmélységig történő beáztatást látja célszerűnek megadni. A felsoroltakon kívül a kukorica és uborka öntözésével, valamint evapotranspirációs vizsgálatokkal kapcsolatos tanulmányok találhatók a kötetben. A tanulmányúti beszámolók során Fekete István Izrael öntözéses gazdálkodásáról szerzett tapasztalatait foglalja össze, Lajtos János romániai, Tóth Sándor pedig koreai útjáról számol be, ahol elsősorban a rizstermesztés kérdéseit tanulmányozták. Az 1966. évi 2. szám (VOL. IV. 2.) főként ökonómiai tárgykörű dolgozatokat tartalmaz. Gergely István öntözésfejlesztésünk főbb kérdéseivel foglalkozik. A lehetőségek vázolása után a fejlesztés fontosabb feltóteleit veszi sorra, majd az öntözésfejlesztési beruházások népgazdasági és üzemi kihatásait vizsgálja. Tóth Mihály ós Tőzsér János az MA-típusú esőztető berendezések jellemző öntözési költségeit mutatják be különböző vízkivételi megoldások esetére, és részletesen foglalkoznak az öntözési költséget befolyásoló tényezőkkel is. Czabala László, Kereszturszki János ós Szőke Molnár Lajos néhány hazai és külföldi esőztető berendezés munkaszükségletének vizsgálatával kapcsolatos legújabb eredményekről számolnak be. Kádár Béla az öntözés eredményességét vizsgálja a Tiszántúl különböző adottságok közt gazdálkodó nagyüzemeiben. Elsősorban az öntözött terület vetésszerkezetének hatását elemzi. Kiss Károly a cukorrépa területi eloszlásával és öntözésének kérdésével foglalkozik. Szalóczy Bálint az esőztető berendezések szárnyvezetékeinek áthelyezésével kapcsolatban a lejtő, a növénymagasság és telepítési módszer hatását vizsgálja. Megállapítja, hogy a felsorolt tényezők milyen mórtékben befolyásolják az áttelepítés idejét, munkaerőszükségletót. Kereszturszki János a barázdás és a sávos csörgedeztető öntözés munkaszervezési kérdéseivel foglalkozik. Összefüggéseket állapít meg a kezelt vízsugár és a területi teljesítmény, illetve a vízborítás között. Járányi György a rizstermesz tós üzemi eredményességét befolyásoló tényezőket elemzi és rámutat az eredményesebb termelés érdekében szükséges teendőkre. Czabala László az öntözési munkák díjazásáról, Hanyecz Vincze a lineáris programozás öntözésben való alkalmazásának lehetőségeiről, Harmati István a Duna-völgyi réti talajon végzett gyepkísórletek eddigi eredményeiről és az eljárások gazdaságosságáról ír tanulmányában. A tanulmányúti beszámolók között Tőzsér János Bulgáriában, Kiss Károly pedig a Szovjetunióban szerzett tapasztalatait ismerteti. Elsősorban az öntözés gazdaságossági kérdéseire térnek ki. Pálfai Imre