Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
11. szám - Herédy Sándor: A textilipari szennyvíztisztítás egyedi és típustervezése Csehszlovákiában
Herédy S.: A textilipari szennyvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1967. 11. sz. 509 szennyvizeket összegyűjtik és alaposan átkeverik. A keverő és kiegyenlítő (ülepítő) medence méretezésénél tehát nemcsak a szennyvízmennyiség, hanem a leeresztések ideje és gyakorisága is döntő tényező. A fehérítőben például célszerű a klóros és savas fürdőt a főzőüst leeresztő vizével reagáltatni. A festődében ugyanez áll a festő és fixáló fürdőkre. A technológiai folyamattól függően 4—12 órás kiegyenlítő medence létesítése szükséges, hogy az egymással jól reagáltatható szennyvizek között a reakció (minőségi kiegyenlítődés) hatékonyan végbemenjen. Az irodalomban sok helyen utalnak arra, hogy textilgyárak szennyvizeit célszerű egy napos tározásnak alávetni. A fenti szemszögből nézve e túlságos kiegyenlítés nem szükséges. Ilyen megoldás csak akkor indokolt, ha a befogadó speciális viszonyai miatt a mechanikai tisztítás utáni szennyvíz leeresztést időben is korlátozni, vagv szabályozni kell. 2. Kémiai tisztítás A kémiai tisztítás célja az, hogy — amennyire csak lehetséges — a szennyvízben levő káros vegyszereket eltávolítsa, ill. hatástalanítása. Kémiai tisztításnak a textilüzemekben elsősorban a festödei és nyomóüzemi szennyvizeket kell alávetni. A szennyeződésektől függően az alábbi kezelések lehetségesek: Semlegesítés; Oxidálás; Redukálás. A kémiai kezelés során olyan technológiát, olyan vegyszereket kell alkalmazni, amelyek egyszerre több kémiai folyamat végrehajtását teszik lehetővé. A kémiai kezelés alkalmával felhasznált vegyszerek tetemes költséget okozhatnak, ezért csak az olcsó vegyszerek alkalmazására kerülhet sor. Csehszlovákiában az egyes feladatokhoz az alábbi vegyszereket használják fel: Lúg gyanánt mindig meszet használnak, ha nem áll rendelkezésre olcsó lúg (mercerizálási hulladékanyag). Savazás céljára gazdaságossági okokból legtöbbször savasan reagáló sót célszerű használni. A vas-, alumínium- és magnéziumsók e célra igen megfelelőek, mert vízben (bizonyos pH-érték mellett) hidrolizálnak, bomlanak, úgyhogy a savanyúan reagáló H-ionok mellett fémhidroxyd-pelyhek keletkeznek, amelyek viszont könnyen kiülepíthetők. Oxidálószerül klórt csak a legritkább esetekben használnak, mert drága. Inkább levegőztető berendezéseket alkalmaznak. Redukcióra a gyártás során rendelkezésre álló hulladék redukálóanyagokat, vagy szennyvizeket, illetve a két vegyértékű vas sóit alkalmazzák. Pelyhesítő szerként elsősorban vasszulfátot (FeS0 4X7H 20) használnak fel, amelyeket pácoló üzemekből mint hulladékot nyernek. A vázolt áttekintés azt mutatja, hogy olcsó hatékony vegyszerek állnak rendelkezésre amelyekkel a kémiai kezelést meg lehet oldani. Néhány vegyszernek az eredeti rendeltetésén túlmenően másodlagos, de igen fontos tulajdonsága is van. Ilyenek például a fémsók, amelyekből hidrolízis útján fémhidroxidok keletkeznek olyan magas adsorptív tulajdonsággal, hogy a szennyvizet majdnem 100%-ig színteleníteni tudják. Az egyes vegyszerek tárolására, kellő százalékra való hígítására gondot kell fordítani. Legmegfelelőbb 5—15%-os oldat adagolása, amelyet megfelelő korrózióálló tartályokban kell tárolni és saválló csővezetékkel kell a medencébe vezetni. Az egyes vegyszerek különböző koncentrációkban más-más agresszivitással rendelkeznek, így a korrózió védelem esetenként választandó meg. A kémiai kezelés gyakorlati végrehajtásánál kétféle szennyvíztisztítási rendszert lehet alkalmazni: szakaszos és folyamatos rendszert. 2.1 Szakaszos kezelés. A kémiai tisztítás legegyszerűbb formája igen kis üzemekben már régen is az volt, hogy a szennyvizeket az egész munkaterületről központi gyűjtőmedencékbe vezették. A kémiai tisztításhoz szükséges vegyszerek hozzáadása, alapos átkeverése és pelyhesítése után a pelyheket ülepedni hagyták. A tisztított szennyvizet az ülepedés után leengedték és az iszapot szükség szerint eltávolították. Ma a nagyobb üzemek két medencével dolgoznak, amelyeket felváltva üzemeltetnek. Az 1. ábra szakaszos tisztítás folyamatát mutatja. Az egész gyár területéről összegyűjtött szennyvizet előbb gereben, majd homokfogón vezetik át, amely után az iker elrendezésű szakaszos kiegyenlítő ülepítő és egyúttal behatási medence következik. E medencéket felváltva üzemeltetik, amíg az egyik telik, a másikban a kezelés folyik. A műtárgyban az összegyűjtött szennyvizet sűrített levegővel összekeverik, minőség és hőmérséklet szempontjából kiegyenlítik, majd vegyszerek hozzáadásával még káros hatásukat semlegesítik, a kipelyhesedő anyagokat pedig leülepítik. A beren7 8 10 11 1. ábra. Szakaszos kémiai szennyvíztisztító berendezés 1: Szennyvíz bevezetés. 2: Gereb. 3: Homokfogó. Í.-Behatási és ülepítő medencék. 5: Dekantáló vezeték. 6: Vegyszer adagoló tartályok. 7: Sűrített levegő vezeték. 8: Iszapszikkasztó ágy. 9: Iszapvezeték. 10: Tisztított vízelvezetés. 11: Befogadó. Abb. 1. Gestaffelte chemische Abwasserreinigungsanlage 1: Abwassereinleítung 2: Rechen. 3: Sandfang. 4: Einwirkungs- und Absetzbecken. 5: Dekantierleltung. 6: Chemikalien-Dosiorbehiilter. 7: Druckluftleitung. 8: Schlammtrockenbett. 9: Schlammleitung. 10: Reínwasserableitung. 11: Vorfluter Fig. 1. Chemical wastes treatment plánt with periodical operation 1: Inlet. 2: Screen. 3: Sand trap. 4: Process and settling basins. 5: Overflow flume. 6: Chemical feed tanks. 7: Compressed air line. 8: Sludge drying beds. 9: Sludge conduit. 10: Effluent drain. 11: Recipient
