Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
11. szám - Almássy Bálint: A körvezetékes hálózatok számítása fiktív gyűrűk alkalmazásával
490 Hidrológiai Közlöny 1967. 11. sz. Almássy B.: A körvezetékes hálózatok 2. Mélytározóról üzemeltetett szivattyú + hálózat + + 2 tározó Vizsgáljuk meg a 6. ábrán sematikusan feltüntetett hálózat üzemi viszonyait. A vizsgált község két településcentrummal rendelkezik, melyek mindegyike külön magastározóval (víztoronnyal) van ellátva; a vízellátás alapját a községtől délre fekvő völgyben telepített kútsor biztosítja. A kutak vize búvárszivattyús üzemmel mélytározóba kerül, ahonnan egy üzemelő centrifugáiszivattyú dolgozik a hálózatra. A 600 és 250 m 3-es tárolók vízszintje közti különbség 50—50%-os teltség esetén 5,00 m. A számítást egyszerűség kedvéért csak az egyes településcentrumok vezetékhálózatának főköreit bevonva végeztük el, a többi vezetékszakaszok és ágak terhelését becslés alapján osztva szét a csomópontok között. A számítás során két fiktív gyűrűt képeztünk: az egyik (I. gyűrű) a két tározót kapcsolja össze [0—1—2—3—4—5—6—7—8—9 tényleges ág és a tározók közti fiktív ág) a másik (V. gyűrű) a 600 m 3-es tározót és a szivattyút köti össze (a tározó és a szivattyú munkapontja közti fiktív ág, a szivattyútelep és a P csomópont közötti tápvezetékszakasz, valamint a 7—8—9 tényleges ág]. Mindkét településrész mezőgazdasági jellegű, iparral nem rendelkezik. A fogyasztási jelleggörbéket irodalmi adatokból vettük, közelítő ellenőrzésére— meglevő hálózat felülvizsgálatáról lévén szó — üzemi naplók alapján mód nyílt. Az üzem ténylegesen 24 órás. A számítás kezdetén tételezzük fel, hogy mindkét tározó 50%-os teltségű, a szivattyú pedig a teljes település napi vízszükségletének átlagát szállítja. A munkapont abszolút magasságát a szivattyú jelleggörbéjén ezen vízhozamértéknek megfelelően kapjuk meg. A tározók abszolút szintjének megfelelően tehát rendelkezésünkre áll az I. sz. fiktív gyűrűben a két medence közti fiktív nyomásesés, példánkban — 5,00 m.. A szokásos módon elvégezzük ezután a „crossolást", a 0—1 óra közti fogyasztási állapotnak megfelelő vízkivételek figyelembe vételével, a gyűrűk beszámozásának megfelelő sorrendben. Az V. sz. —tehát a 600 m 3-es medence vízszintje és a szivattyú munkapontjai közötti fiktív ágat tartalmazó fiktív gyűrű — esetében nem számítjuk ki a Cross-féle javításképletbőla vízhozamjavítást, hanem a tény leges ágak nyomáseséseinek előjelhelyes összegét a 600 m 3-es medence vízszintjéhez adva, megkapjuk a módosított munkapont magasságát, melyhez a felvett vízhozamtól eltérő vízszállítás tartozik. A kettő közötti AQ érték adja az ezen fiktív gyűrűben figyelembe veendő javítást. A számítást ezután a szokásos módon a kívánt pontosság eléréséig folytatjuk, melynek befejeztével most már birtokunkban van az egyes tározókba befolyó (vagy onnan távozó), valamint a szivattyú felől érkező vízmennyiség. Ezután meghatározzuk az első óra után kialakult medencevízszinteket, majd a számítást a következő órának megfelelő fogyasztási állapotra újra elvégezzük. A fogyasztási integrálgörbe mellé folyamatosan felraktuk a szivattyúk által a 250 m 3-es, ill. a 600 m 3-es medence felé szállított vízmennyiségek integrálgörbéit. A görbékből megállapítható, hogy a medence mikor ürül le. A leürülés időpillanatától a számítást úgy végezzük, mintha a leürült medence egyáltalán nem is létezne; a számítás eredményeként természetesen megkapjuk az egyidejűleg hirtelen lecsökkent nyomásértékeket is. A számítást értelemszerűen elvégezve, újabb szivattyúzási integrálgörbéket kapunk, s megkapjuk továbbá, hogy az egyes medencékben milyen vízállás következik be. A teljes számítást most már ezekkel az adatokkal, mint alapértékekkel, ismét elvégezzük, ill. mindaddig ismételjük, míg a tényleges szivattyúzási görbe szintén a fogyasztási integrálgörbe P végpontjába fut be, vagy mind a két tározó esetén, vagy amíg az egyiknél a P végpontba fut be, a másiknál pedig attól balra, vagyis a medence túlfolyik. Példánkban ez a helyzet következett be. Természetesen elvileg az is bekövetkezhet, hogy az adott elrendezés és szivattyú mellett egyáltalán nem biztosítható a szükséges vízmennyiség, még lecsökkent nyomásviszonyok mellett sem; a munkapont a fokozatos közelítések során már nem „fér rá" a szivattyú jelleggörbéjére, ill. a labilis szakaszra kerül. 0 2 4 6 8 10 12 ft ff 18 20 22 Ufóra] Fogyasztás integrálmala Szivattyúzás integrálvonala, e/só közelítés Szivattyúzás integrtlvonala, kiéggentitás ofán X, 250m*-es medence leürült állapotban r, 600rri-es medence túlfolyik 7. ábra. A 2. számpélda eredményeként kapott szivattyúzási integrálgörbék Puc. 7. HwneepaAbHbie Kpuebie nepeKa^KU, nojiywHHue e pe3yjibmamc pacnemHoeo npuMepa 2 ^466. 7. Die als Besultat des 2. Zahlenbeispiels erhaltenen Pump-Integralkurven