Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
11. szám - Hegedűs Miklós–dr. Szesztay Károly: Adalékok a hótakaró vízegyenértékének nyilvántartásához
Hegedűs M.—Szesztay K.: A hótakaró vízegyenértéke Hidrológiai Közlöny 1967. 11. sz. 485 10 K. N 32 km' , 90 mA.; f. Ny'20 N&r - >4. >•> o > "^óer® 1 1 1 50 A mérési pontok viszonylagos száma, n h =100N h-.N v [%] 7. ábra. A mintavételi pontok viszonylagos számának hatása a területi nyilvántartás pontosságára (Mirhógyolcs, 1963—64) Puc. 7. BjiunHue omnocumeAbnozo HUCAÜ nymcmoe e3Htnua npoö na moiHOcmb yiema Ha meppumopuu (Mupxodé'Abi, 1963—64 z.) Abb. 7. Einfluss der verhaltnismassigen Anzahl der Probe• entnahme-Punkte auf die Genauigkeit der Gebiets-Evidenzführung (Mirhógyolcs, 1963—64) jelentékenyebb és a vizsgált kérdés megválaszolásához a Ah = í(n h,v) (7) kapcsolatból célszerű kiindulni. A 6. ábra adatai azt mutatják, hogy a vizsgált állomás esetében — az 5 cm-nél kisebb hótakaró-vastagságokat figyelmen kívül hagyva — a pontosság általában csak 2—3%-kal csökken, ha mintavétel az összes mérési pontnak csak 20—40%ában történik. Két kiegyenlítő görbéhez (15 cm és 50 cm vastagság esetében) megadtuk a szerkesztés alapjául szolgáló adatokat ábrázoló pontokat is. Az 5—10 eset átlagaiból számított pontoknak a kiegyenlítő görbék körüli szóródása arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgált kapcsolat tulajdonképpen a 4. ábránál tárgyalt törvényszerűségek szerint az időben folyamatosan változik és kedvezőtlen esetben a 6. ábráról leolvashatónál mintegy háromszorta nagyobb eltérések is előfordulnak. A 7. ábra a területi nyilvántartásból vett példát mutat be az (5) szerinti kapcsolat vizsgálatára. Az ország sík vidékeire jellemző mirhógyolcsi kísérleti területnek egy 32 km 2 kiterjedésű részén az ábrán megjelölt időszakban részletes területi felmérés történt egymástól átlagosan 1,2 km-nyire kijelölt mérőhelyekkel. A hótakaró vízegyenértékének viszonyítási alapul elfogadott területi átlagát (h 0) a 20 mérőhely adataiból szerkesztett izometrikus vonalak térképe alapján határoztuk meg. Ezután az i=17, 14, 11...2, 1 esetekre a (6) képlettel kiszámított hi területi átlagok és a (4) szerinti viszonylagos eltérések alapján megszerkesztettük az egyes mérési sorozatokra jellemző Ah — í(rih) kapcsolatot. A 7. ábra két esetet hasonlít össze, amelyekben a h 0 érték közelítően azonos (32 mm és 29 mm) és a tömörödési folyamatot kísérő változások okoznak számottevő eltérést az (5) szerinti kapcsolat alakulásában. Amint az ábra adatai mutatják a vizsgált körülmények között a térfogatsúly adatokat szolgáltató mérőhelyek száli I >8 S> Hi Jp 3 § «=> n 2010 1 4,f(L) '3 cm — 1$ is^ / . / / i »135 142 •21 ,57 / i m< 7 ^•143 A csopo - száma ' 91 rtban lén adatok -1 Alsóéi ia -— -( i i i i yCS /\ 1 1 oporthati i i i i r i i i i 1 1 1 1 1 1 1 10 "ti TÍ Ö N § ö 2010 At=f (L) t 0 - 0,21 gr/'cm 3 reisój jarfjíit' / ( /O H3%M lag •91 r-VZf Alsbj u a rfili8__ t i i i i -Ür i i i i i i i ' i ' 10 A pontok egymástól/ távolsága, L [km] A pontok egymástéli távolsága, L [Am] 8. ábra. Példa a térfogatsúly és a vastagság területi változékonyságának vizsgálatára (Mirhógyolcs, 1964. I. 4.) Puc. 8. npuMep na u3yteHue u3Mepenun oöbeMHozo eeca u moAuiumi chcokhozo noKpoea na meppumopuu (MupxodéAbt, 4. 1. 1964 e.) Abb. 8. Beispiel für die Untersuchung der Gebietsveránderlichkeit des Kaumgewichts und der Dicke (Mirhógyolcs, 1964. 1. 4.)
