Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

10. szám - Dr. Vámos Rezső: Kénhidrogén okozta tömeges halpusztulás utólagos kimutatása

Vámos R.: Kénhidrogén okozta halpusztulás Hidrológiai Közlöny 1967. 10. sz. 479 Ismeretlen viszont a károsodás eme formája a Duna meszes hordalékában vágott holtágakban, s ez a helyzet a Dráva esetében is. A kénhidrogén azonban a vizekben hamarosan oxidálódik és eltűnik. Ezért a vízből rendszerint már kimutatni nem tudjuk, sőt gyakran az iszap­ban sem. A vízben található kénbaktériumok je­lenléte viszont arra utal, hogy kénhidrogén volt je­len. Ugyanis ezek a bakrériumok anvagcsréjükhöz a szükséges energiát a H 2S oxidációja révén bizto­sítják. A kénbaktériumok tömege a víz felszínén szabad szemmel is megfigyelhető, de ez nem nyújt kellő bizonyítékot, mert ezek a baktériumok nagy­részben minden poshadó vízben jelen vannak. A már lezajlott kénhidrogén okozta halpusz­tulás utólagos megállapításához egy másik mód­szer mutatkozott alkalmasnak, amelyről az aláb­biakban számolunk be. A módszer leírása A begyűjtött növényi vizsgálati anyagot 70 °C­on megszárítjuk, majd felaprítjuk. 0,2 g-ot dörzs­csészében, kvarchomok és 4 ml 40%-os etanol hoz­záadásával szétdörzsölünk, majd további 8 ml eta­nolt adunk hozzá, utána centrifugáljuk. A letisztult oldatot beszárítjuk, majd 2 ml ugyancsak 40%-os etanolban feloldjuk és ezt a sablon szerint kivágott kromatogrampapíron butanol, jégecet és víz 4:1:1 arányú keverékében futtatjuk. Ezután a megszá­rított kromatogramot 0,05%-os ninhvdrin acetonos oldatába mártjuk, majd szárítószekrényben 15 per­cig 90°C-on szárítjuk. Végül ezt követően réznitrátos etanollal történő permetezéssel fixáljuk. A piros színű aminosavak között levő „kék folt" szembe­tűnően jelentkezik. A módszer alkalmazása A Hidrológiai Közlöny 1963. évi 6. számában megjelent közleményünkben már ismertettük a rizs barnulásos betegsége és a tömeges halpusztulás tényezői közötti párhuzamot és a dolgozatban mind a két betegség közvetlen okozójának a kén­hidrogént jelöltük meg (Vámos, Zsolt, ésBibiánszky 1963). A barnulásos rizsbetegség, a kénhidrogén ál­tal okozott fiziológiai zavarok vizsgálata során pa­pírkromatográfiás eljárással összehasonlítottuk a rizsnövények szabad aminosavkészletét. Ugyanez­zel a módszerrel egyrészt az egészséges, másrészt a H 2S-től károsított fák és cserjék juhar, orgona, fűz, hóbogyó stb. aminosav-kromatogramját is elkészí­tettük. A Schkopau-i Buna Művek közelében levő fák leveleit az üzemből kiáramló kénhidrogéngáz állan­dóan károsítja. Ezek a károsított növények külse­jükben is magukon viselték a kénhidrogén mérgező hatását. Az itt gyűjtött leveleket szintén felhasz­náltuk a vizsgálatokhoz. A vizsgálatok során meg­állapítottuk, hogy valamennyi kénhidrogén hatá­sának kitett növény aminosav-kromatogramján a valin és a y aminovajsav között minden esetben egy jellemző kék folt volt látható, amelynek Rf ér­téke 0,66—0,70 (2. és 3. kép). Ezt a foltot Pálfi (1964) ismertette és a növény nitrogén anyagcsere zavarával hozta vonatkozásba. Vizsgálataink sze­1 2 \ • i ^IP 2) 3) 2. kép. 1 = egészséges, 2 = gyökérpusztulásos rizsnövény, 3 = egészséges kakaslábfű szabad aminosav kromatogramja Bild 2. Freies Aminosáuren-Chromatogram der 1 — gesunden Reisplanze, 2 = der Reispflanze mit Wurzelver­fall, 3 = der gesunden Hühnerhirse III. 2. Free amino-aeid chromatograms for l = sound; 2 = root-disease affected rice plánt; 3 = sound rattlepot 3. kép. 1 = egészséges rizsnövény, 2 = H 2S-től károsított rizsnövény, 3 = H^S-től károsított cserje (hóbogyó) levelé­nek szabad aminosav kromatogramja Bild 3. Freies Aminosaure-Chromatogramm 1 = der gesun­den Reispflanze, 2 = der durch H 2S beschadigten Reis­pflanze, 3 = der durch H 2S beschadigeten Blatter der Gestráuche (Schneebeere) III. 3. Free amino-acid chromatogram for 1 — sound rice plánt; 2 = rice plánt damaged by H„S; 3 = brush (snow­berry) leaves damaged by H 20 rint egészséges növényekben ez a folt eddig még egy esetben sem jelentkezett, tehát anyagának képző­dése ebben az esetben nyilván a kénhidrogén által okozott fiziológiai zavarokkal függ össze. Miután a kénhidrogén közismert légzésmé^eg feltehető, hogy a kék foltot adó vegyület képződését más légzés­gátló is megindítja. Antibiotikus hatása nincsen. Ez a módszer, vagyis a papírkromatogramon jelentkező kék folt kimutatása alkalmasnak lát­szott a tavakból távozó kénhidrogén kimutatásához, ha a tó partját fák és cserjék szegélyezik. A további vizsgálatokhoz azonban újabb halpusztulás fellé­pésére volt szükség, ahol a kénhidrogén mint káro­sító szóba jöhetett, és ahol vizsgálati anyagot gyűjt hettünk. A Kurca-i halpusztulás Megfelelő vizsgálati anyagot adott a kísérletek folytatásához az 1966. augusztus elején Szentesen lezajlott Kurca-i halpusztulás, ahol rövid idő alatt 40 q hal ment veszendőbe. A pusztulási sorrend itt sem változott: keszeg, a ragadozó harcsa és csuka, majd a ponty, kárász és végül a törpeharcsa. A szemtanúk elmondása szerint a halak fenékre me­rülését ugyanaz a nyugtalan „haláltánc" előzte meg, amelyet mesterséges kénhidrogén- és ammo­niamérgezések alkalmával minden esetben megfi­gyeltünk. Az esetről későn értesültünk. A helyszíni be­járásra és mintavételre 4 hét múltán került sor, azonban azonnal feltűnt a víztükör fölé hajló akác­levelek károsodása. A kép hasonló volt a-Schko-

Next

/
Thumbnails
Contents