Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

10. szám - Hock Béla: A Kapos vízminősége és szennyvízterhelése

Hidrológiai Közlöny 1967. 10. sz. 468 A Kapós vízminősége és szennyvízterhelése HOCK BJÍXA* 1. Bevezetés A Kapós vízminőségével kapcsolatban a vízfelhasználók részéről már az ötvenes évek elején súlyos kifogások merültek fel. Ezek nyomán az első átfogó vizsgálatra 1954-ben került sor a Haltenyésztési Kutató Intézet részéről. A vizsgálat eredményeit és a vízminőség javítása érdekében szükségesnek tartott legfontosabb intézkedéseket Donászy foglalta össze [2], Az OKI vizsgálatai értékeléséből kapott eredményeket Papp hozta nyilvánosságra [4]. Anélkül, hogy fentebb jelzett irodalmak részletes elemzésébe belemennénk, megállapítható azokból, hogy a Kapós elszennyeződése — elsősorban Kaposvár és Dombóvár tisztítatlan, vagy rosszul tisztított szennyvizei következtében — már 10—15 évvel ezelőtt is súlyos méreteket öltött. Az azóta bekövetkezett ipari fejlődés csak tovább rontotta a helyzetet. Ez a tény szükségessé tette a Kaposvölgy vízminőségi viszonyainak tüzetesebb feltárását, melyet a VITUKI' 1964—1965-ben hajtott végre. A vizsgálatok felszíni vizekre és szennyvizekre vonatkoztak. A felszínivíz vizsgálatok mintavételi helyeit az 1. ábrán tüntettük fel. A vízmintákat 1964. április és 1965. augusztus között 16 alkalommal-vettük. Mindenegyes vízmintánál 27 kémiai komponenst, valamint vízhozamot határoztunk meg. A szenny vízvizsgálatok során 14 fontosabb üzem szennyvizeit vizsgáltuk meg mind minőségi, mind mennyiségi szempontból [5]. * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. 7j ábra. Mintavételi helyek Fig. 1. Sampling points Ez a tanulmány fenti vizsgálatok eredményeiből a Kapós szennyvízterhelési viszonyaira vonatkozó részt tartalmazza. 2. Vízminőségi hossz-szelvény szerkesztése A mérési eredmények közül tüzetesebben megvizsgáljuk a vízminőség egyik legfontosabb jellemzőjének, a KMn0

4-os oxigénfogyasztásnak a Kapós folyó mentén bekövetkező változását. Megjegyezzük, hogy választásunk azért esett a permanganátos oxigénfogyasztásra, mert a Kapóst terhelő szennyvizek túlnyomóan szervesanvagtartalmúak és így ez a komponens a szennyezettség jellemző paraméterének tekinthető. Ennek kapcsán megkíséreltük jellemző vízhozamokhoz (Qs5% aug., KÖQ) tartozó jellemző oxigénfogyasztási értékek kiszámítását. Ezekre az értékekre a terhelhetőség, illetve a túlterheltség számszerű megállapításánál lesz szükségünk. Egy-egy méréssorozat hossz-szél vényszerű ábrázolása a jellemző értékek szempontjából nem sokat mond, ezért a mérési eredményeket statisztikus elemzésnek vetettük alá. Először is kiválasztottunk hót olyan mintavételi helyet, ahol elsősorban szükséges a jellemző értékek meghatározása. Ezek 1. Kaposmérő, 4. Kaposvár (szennyvíztisztító telep) , 7. Dombóvár (Baranva csatorna beömlése felett), 8. Dombóvár (Baranya csatorna beömlése alatt), 12. Koppány betorkolás felett, 13. Koppány betorkolás alatt, 14. Tolnanémedi (Sióba torkolás előtt). Az 1. és 4. mintavételi helyek egybevetése Kaposvár szennyvizeinek hatását tükrözi, ugyanakkor a 7. és 8. mintavételi helyek eredményeinek különbségéből a Baranya csatorna hatására, a 12. és 13. mintavételi helyek esetében a Koppány hatására következtethetünk. A 14. mintavételi hely a torkolati vízminőségre jellemző. Ezután a fenti mintavételi helyeken összefüggést kerestünk a vízhozam és az oxigénfogyasztási adatok között. Az adatok grafikus ábrázolása igazolta régebbi eredményeinket [3, 6, 7], miszerint a vízminőségi komponensek és a vízhozam reciproka között lineáris kapcsolat áll fenn. Ennek megfelelően az összefüggéseket korrelációszámítás segítségével C = a + ^ (1) alakban határoztuk meg, ahol C az oxigénfogyasztás [mg/l]. Q a vízhozam [m

3/sec] a, b számítással meghatározható állandók. Az értékelésből kirekesztettük azokat az adatokat, melyek csak időszakos szennyezés eredmé-