Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

10. szám - Hock Béla: A Kapos vízminősége és szennyvízterhelése

Hocfc B.: A Kapós vízminősége Hidrológiai Közlöny 1967. 10. sz. 469 nvei, így elsősorban a Kaposvári Cukorgyár időszakosan, lökésszerűen befolyó szennyvizeinek hatását. A jellemző oxigénfogyasztási értékek tehát ezeket nem tartalmazzák. Az így kapott kajicsolatok segítségével két jellemző vízhozamhoz (Qss% aug. és KÖQ) kiszámítottuk az oxigénfogyasztás jellemző értékeit. A kapott eredményeket az 1. táblázat tartalmazza. A táblázat adatait a 2. ábrán grafikusan is szemléltettük. Az így kapott görbét nevezzük vízminőségi hossz-szelvénynek. 1. táblázat Jellemző oxigénfogyasztási értékek a Kapós folyón Mintavétel Oxigénfogyasztás [mg/l] sorszáma helyei ^85%aug. esetén KÖQ esetén sorszáma helyei várható érték 1. Kaposmórőnél 9,1 5,4 4. Kaposvárnál 175,0 18,0 (Szennyvíztisztító telepnél) 7. Dombóvárnál 26,4 10,5 (Baranya csatorna beöm26,4 10,5 lóse felett) 8. Dombóvárnál 30,2 11,9 (Baranya csatorna beömlése alatt) 12. Koppány betorkolás felett 20,9 8,6 13. Koppány betorkolás alatt 19,5 8,5 14. Tolnanémedinél 19,6 8,6 (Sióba torkolás előtt) 8,6 Jól látható az ábrából, hogy (?85%-os vízhozamnál az oxigénfogyasztás várhatólag Kaposvárig 10 mg/l alatt marad (I. osztály). Kaposvártól kb. Kurdig 25 mg/l-nél nagyobb (IV. osztály), míg innen a torkolatig 20—25 mg/l értékű (III. osztály). Az eredményeket a következő megjegyzésekkel egészítjük ki: 1. 1964 és 1965 az átlagosnál csapadékosabb évek voltak, ezért vizsgálataink nem tartalmazzák a kisvízi tartományt. Így pl. a 4. mintavételi helyen vizsgálataink időpontjában a vízhozam-viszonyok az alábbiak voltak: Qmin =0,41 m

3/sec <2max = 4,17 m

3/sec Qátl =l,16m

3/sec, ugyanakkor 085% = 0,08 m

3/sec KÖQ = 0,92 m

3/sec. A kisvízre jellemző oxigónfogyasztási értékek meghatározásához tehát a mérési eredmények tekintélyes mérvű extrapolálására volt szükség. Az ebből származó hibát illetően a 3. fejezetre utalunk. 2. A 2. ábrán feltüntetett görbék közül a 2. jelű a KÖQ-hoz tartozó értéket, míg az 1. jelű a $85%-ra extrapolált oxigénfogyasztási értékeket szemlélteti. Látható az ábrából, hogy az extrapolálás legfeljebb a 4. mintavételi helyen tartalmazhat számottevő hibát. Az extrapolálásból származó hiba mértékét illetően lásd még a 3. fejezetet. 3. A számított értékek közé eső értékeket interpolációval határoztuk meg, feltételezve, hogy az oxigénfogyasztás csökkenése a folyó mentén exponenciális. 4. Feltüntettük még a 2. ábrán a Kapós $85%-ra és KÖQ-ra vonatkozó hidrológiai hosszelvényét is. 3. Szennyvízviszonyok értékelése Kaposvárnál a befogadó szempontjából A Kaposvölgy két legnépesebb városa Kaposvár és Dombóvár szolgáltatja a Kapóst terhelő szennyvízmennyiség csaknem 100%-át. A 2. és 3. táblázatban e két város legfontosabb szennyvizeinek néhány jellemző adatát közöljük. Továbbiakban megvizsgáltuk, hogy a 2. táblázatban feltüntetett kaposvári szennyvizek milyen hatást gyakorolnak a Kapósra, illetve, hogy milyen tisztítási hatásfok szükséges a káros hatások elkerülésére. A számításokat Qs5%-os kisvízre végeztük. A cukorgyári szennyvizeket nem vettük figyelembe, mert egyrészt ez az üzem nem köt rá az épülő szennyvíztelepre, másrészt a J-diffúzió bevezetése és a folyamatban levő egyéb természetű rekonstrukció ezt a problémát — az új központi szennyvíztelep építésétől függetlenül — várhatólag megoldja. A szennyvizek hatására Kaposvárnál előálló oxigénfogyasztási érték az alábbi adatokból számítható. A Kaposvárra érkező víz mennyisége: 0,03 m

3/sec, oxigénfogyasztása: 9,1 mg/l a Kaposvárnál befolyó szennyvízterhelés: 1 385 500 g/nap oxigénfogyasztásban mérve. § e -g-sS-Si & 1 f | 2. ábra. A Kapós oxigénfogyasztási hossz-szelvénye Fig. 2. Oxygen consumption profilé of the Kapós Creek © © © © a c [rr?/s][mg/l] Oxigénfogyasztás számított értéke ass%rny. eseté

n mg/L-ben Oxigénfogyasztás számított értéke HŰÍ esetén mg/L-ben íjBayrf-to KÖQ m

3/s -ban ,