Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

10. szám - Dr. Bakács Tibor: A detergensek egészségügyi vonatkozásai

Hidrológiai Közlöny 1967. 10. sz. 462 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS f - • • A detergensek egészségügyi vonatkozásai Prof. dr. BAKÁCS T I B O R» 1. A detergensek szerepének és jelentőségének növekedése környezetünk ben A vegyipar, — döntően a mind gyorsabb kemizálódás miatt — napjaink talán leggyorsabban fejlődő iparága. Ez mutatószámokban különösen lenyűgöző. — A világ nitrogén műtrágya termelése pl. 1960-tól 1966-ig megkétszereződött. Magyarországon is hasonló a helyzet. Az ipar fejlődése 1949—1964 között: 315,5% volt, szemben a vegyipar 888%-os felfutásával. Az általános kemizálódáson belül a detergensek, a szintetikus mosószerek elterjedtsége, az iparilag fejlett országokban — különösen 1950 óta — (hazánkban főleg 1960 óta) — állandóan, még ennél is gyorsabban nő, — sőt a várható felfutás: még gyorsabb lesz. Hazánkban pl. — ha az 1960. évi detergens termelést 100%-osnak vesszük, — úgy ez 1964-ben már 262%-ot tett ki. Tehát a növekedés üteme — az általános kemizálódáson belül — nálunk is gyorsabb, mint pl. a műtrágya gyártásé (189%) — vagy a növényvédőszereké (226,9%). A szintetikus mosószerek részarányának ilyen gyors emelkedése természetesen az ún. „klasszikus" szappannak a felhasználását, ill. azok arányát, jelentősen csökkentette. 1964-ben pl. 37,8%-kal termeltek kevesebbet, mint 1960-ban. Tabellárisan összefoglalva ez az alábbi képet adja: Szappantermelés Szintetikus mosóSzappantermelés szertermelés mosó — pipere por — paszta tonna 1960. 28 009 8 086 1961. 26 195 11 086 1962. 24 613 14 022 1963. 21 831 17 723 1964. 22 555 21 179 1966. — 22 000 (kb.) 1970-re — 40 000 lesz. 2. A detergensek műszaki hatása Ezzel itt — helyet és időt kímélendő — hoszszabban nem kívánok foglalkozni és erről csak annyit, amennyi biológiai hatásuk megértéséhez kell: Címszavakban ez: — nedvesítő képességükben és oldékonyságot fokozó /tatásukban foglalható össze. * Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest. 3. A detergensek biológiai hatása Ez több szempontból is elemezhető: Ha azt a filogenetikai lépcső függvényében vizsgáljuk, — úgy azt két alcímre lehet bontani: a) alacsonyrendű szervezetekre gyakorolt hatás. Ez vagy toxikus, (pl. bizonyos haleledelekre: dafniákra és algákra) — vagy dezinficiens — (lásd ezt egyes baktériumféleségeknél); P) magasabbrendű — melegvérű — szervezetekre (így pl. az emberre) ezek: ezzel szemben gyakorlatilag veszélytelenek. Freeman pl. négy hónapon át adott 6 embernek napi 100 mg ABS-t (ABS = alkilbenzolsulfonat). Vizsgálta közben a testsúlyt, a vizeletet stb-t., de szignifikáns egészségkárosító hatást nem tudott kimutatni. A detergenseknek tehát a melegvérűekre közvetlen toxikus hatásuk lényegében nincsen. Közvetett azonban — azáltal, hogy egyes, a detergensek jelenléte nélkül, a szervezetben oldhatatlan vegyületek a detergensek jelenléte esetében oldhatókká válnak, — már súlyos, toxikus, teratogen, — esetleg genetikai, mutagén veszélyt is jelenthetnek, — főleg ha a ráhatás chronikus; — (ezt a tulajdonságukat egyes, a szervezetben nehezen oldható gyógyszernél tudatosan igénybe is veszik). Ezt bizonyítják Borneff kísérletei is, — aki 400 napig adott egereknek benzpirent detergensek jelenlétében. Ezek azután (vagyis a detergensek jelenléte) szignifikánsan megemelték a benzpiren okozta cc-frekvenciát az érintett egérpopulációban. Legújabban az emberi szervezetre gyakorolt ilyen oldékonyságfokozó hatást (illetve ennek veszélyét) segíti az a körülmény, hogy mind nagyobb mennyiségben alkalmaznak detergenseket edények mosogatásához is, — így detergens-maradványok közvetlenül is bekerülhetnek az emberi szervezetbe. 4. A detergensek településhigiénés hatása Ez lényegében a biológiai környezet ökológiája egyensúlya megbomlásán alapszik. a) Élő vizeken pl. azok, a felületen úszva habot képeznek, ezzel súlyosan gátolják ezek szellőzését; — következményesen nehezítik a benne élő élőlények (halak stb.) oxigén-ellátását. A felszíni vizek ilyen habzása egyes fejlett ipari országokban már olyan fokot ért el, hogy egyes folyókon a detergens-hab méteres rétegeket is alkotott. A habzás biológiai szennyvíztisztító eljárásokkal sem volt megszüntethető, mivel az ún. kemény-detergens molekula nehezen verhető szét, és így az a legkorszerűbb szennyvízderítő eljárásokat is „túléli",