Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Dr. Illés István: Újabb kutatási és gyakorlati eredmények a nyugat-európai árkos biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatban (Hozzászólá: Kőrösmezey László és Csanádi Mihály)

424 Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. Illés I.: Üjabb kutatási eredmények n ii 100 90­BO 70 Konyhasotartalom az árokban gr/l -1,5 — 3 « 6 9 — -a-"» "" «! n »— Befolyás Racs Bedolgozási idi­KMn0 4 a befolyásnál cca. 50000 mg/t KMnO t hatásfok 90-99 Z , 500 1000 1500 Térfogati terhelés gr BOI s/m'-nap 1962.115 1963.1.11. 10. ábra. Káposztasavanyítási szennyvizekkel végzett kísérletek eredményei (Böhnke nyomán) Abb. 10. Resultate der mit Krautsáuerungs-Abwásser durchgeführten Versuche (nach BÖHNKE) BOIj/liter savanyúkáposztagyári szennyvize mint­egy 40 000 mg B0I s/liter), a tisztítási hatásfokok B0I 5-ben mérve 90, 99, és 99,8%, az előbbi sor­rendben. Ebből viszont az a következtetés von­ható le, hogy hígabb szennyvizek esetében a tisztítási hatásfok alacsonyabb mint a töményeknél. Ez azt jelenti, hogy valószínű, hogy a hígabb házi szenny­vizek eleveniszapos árokkal való tisztításánál nem kapnánk olyan kedvező hatásfok értéket, mint amit az oxidációs árkok általában biztosítanak. Itt je­gyezzük meg, hogy nagyon híg szennyvizeknél vi­szont már az oxidációs árok alkalmazása sem java­solható, ilyenkor a nagyterhelésű cscpegtetőtestek adják a legmagasabb tisztítási hatásfokot. A kísér­letek során várható volt, hogy nagyobb térfogati terhelésnél, valamint rövidebb tartózkodási idő ese­tén más jellegű iszap keletkezik. Különböző tér­fogati terheléskor a házi szennyvízzel végzett vizs­gálatok a 11. ábrán látható összefüggést adták a térfogati terhelés és az iszap szervetlen anyag tar­talma között. Oxidációs ároknál használatos térfo­gati terhelésnél az iszap jelentős mértékben alakul át ugyan szervetlenné, szervetlen anyag tartalma 40—45% (a kirothadt iszapé 55—60%), azonban még kismértékű további rothadásra képes. Ez az iszap a szikkasztó ágyakon csak vékony rétegekben szárít­ható ki nehézségek nélkül. A térfogati terhelés emelé­sével a szervetlen alkotórészek aránya gyorsan csök­ken. Az eleveniszapos ároknál tehát nem is cél az iszap szervetlenné alakítása, a megfelelő tisztítási hatásfok elérése érdekében viszont külön iszapkeze­12. ábra. Fölös iszap aerob kezelése ( Böhnke nyomán) Abb. 12. Aerobe Behandlung des überschüssigen Schlammes (nach BÖHNKE) lésről kell gondoskodni. Mint a későbbiekben látható lesz, ez a többlet befektetés megtérül, mert lénye­ges megtakarítás érhető el az árkok helyszükség­lete, a rotorok költsége és az energiahiány terén. Az iszapkezelés oxidációs módon (levegőztetés­sel) való kezelésére végzett vizsgálatok azt az ered­ményt adták, hogy az eredeti 78% szerves anyag tartalom 48 napos levegőztetés után 55%-ra csök­kent, ennek többletenergiaigénye azonban megle­hetősen magas, 7,5 kwó volt lakosonként és éven­ként. Az iszap oxidációs kezelése tehát nagyon ener­giaigényes eljárás. A kérdés ezek után az volt, milyen eljárások állnak rendelkezésre az iszap szervetlenné alakítá­sához? Böhnke szerint három esetet volt célszerű megvizsgálni [1]. Ezek: a) 2500 lakosegyenértékig oxidációs árok, ahol az iszap kezelését maga az árok végzi. Itt külön szervetlenné alakítást szolgáló árok, vagy egyéb berendezés nem javasolható. b) 2500—20 000 lakosegyenértékes telepeknél a leggazdaságosabb a kétszintes ülepítőben való iszap­kezelés. Amennyiben a magas talaj vízállás, vagy a rossz altalaj miatt ennek létesítése túl költséges, megfelelő telepítés esetén (lakott területtől távol) szóbajöhet az iszap rothasztása burkolatlan föld­medencében is. c) Nagyobb szennyvíztisztító telepek esetében el­vileg két megoldás jöhet szóba az iszap szervet­lenné alakításához. Az aerob iszapkezelést itt egy to­vábbi levegőztető árokban (12. ábra) lehetne megol­dani, míg az anaerob iszapkezelésnél fűtött rothasztó alkalmazása adna megnyugtató megoldást. Böhnke kiszámította a két eljárás költségeit egy 40 000 lakosegyenérték terhelésű eleveniszapos árkos tele­pen. Eszerint (NSZK költségeket véve figyelembe) a fűtött rothasztós megoldás 550 000 DM*-ba, az aerob iszapkezeléses megoldás 1 200 000 DM-ba kerülne. Szemmelláthatóan az aerob iszapkezeléses eljárás még akkor is költségesebb, ha az elevenisza­pos árokból kikerült iszapot csak besűrítés után tennék az iszap-oxidáló árokba, hiszen a költsé­geket nagymértékben a bejuttatandó oxigén meny­nyisége, tehát az energiaszükséglet határozza meg és csak másodsorban ezen árok térfogatának nagv­* 1 DMí=yö,50 — 6,00 Ft 50 s 2 0 t3 0 500 1000 1500 2000 Térfogati terhelés gr B0I s/m 3 ároktérfogat 11. ábra. Összefüggés az iszap szervetlen anyagtartalma és a térfogati terhelés között (Böhnke nyomán) Abb. 11. Zusammenhang zwischen dem anorganischen Stoffgehalt des Schlammes und der Raumbelastung (nach BÖHNKE)

Next

/
Thumbnails
Contents