Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
9. szám - Dr. Illés István: Újabb kutatási és gyakorlati eredmények a nyugat-európai árkos biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatban (Hozzászólá: Kőrösmezey László és Csanádi Mihály)
424 Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. Illés I.: Üjabb kutatási eredmények n ii 100 90BO 70 Konyhasotartalom az árokban gr/l -1,5 — 3 « 6 9 — -a-"» "" «! n »— Befolyás Racs Bedolgozási idiKMn0 4 a befolyásnál cca. 50000 mg/t KMnO t hatásfok 90-99 Z , 500 1000 1500 Térfogati terhelés gr BOI s/m'-nap 1962.115 1963.1.11. 10. ábra. Káposztasavanyítási szennyvizekkel végzett kísérletek eredményei (Böhnke nyomán) Abb. 10. Resultate der mit Krautsáuerungs-Abwásser durchgeführten Versuche (nach BÖHNKE) BOIj/liter savanyúkáposztagyári szennyvize mintegy 40 000 mg B0I s/liter), a tisztítási hatásfokok B0I 5-ben mérve 90, 99, és 99,8%, az előbbi sorrendben. Ebből viszont az a következtetés vonható le, hogy hígabb szennyvizek esetében a tisztítási hatásfok alacsonyabb mint a töményeknél. Ez azt jelenti, hogy valószínű, hogy a hígabb házi szennyvizek eleveniszapos árokkal való tisztításánál nem kapnánk olyan kedvező hatásfok értéket, mint amit az oxidációs árkok általában biztosítanak. Itt jegyezzük meg, hogy nagyon híg szennyvizeknél viszont már az oxidációs árok alkalmazása sem javasolható, ilyenkor a nagyterhelésű cscpegtetőtestek adják a legmagasabb tisztítási hatásfokot. A kísérletek során várható volt, hogy nagyobb térfogati terhelésnél, valamint rövidebb tartózkodási idő esetén más jellegű iszap keletkezik. Különböző térfogati terheléskor a házi szennyvízzel végzett vizsgálatok a 11. ábrán látható összefüggést adták a térfogati terhelés és az iszap szervetlen anyag tartalma között. Oxidációs ároknál használatos térfogati terhelésnél az iszap jelentős mértékben alakul át ugyan szervetlenné, szervetlen anyag tartalma 40—45% (a kirothadt iszapé 55—60%), azonban még kismértékű további rothadásra képes. Ez az iszap a szikkasztó ágyakon csak vékony rétegekben szárítható ki nehézségek nélkül. A térfogati terhelés emelésével a szervetlen alkotórészek aránya gyorsan csökken. Az eleveniszapos ároknál tehát nem is cél az iszap szervetlenné alakítása, a megfelelő tisztítási hatásfok elérése érdekében viszont külön iszapkeze12. ábra. Fölös iszap aerob kezelése ( Böhnke nyomán) Abb. 12. Aerobe Behandlung des überschüssigen Schlammes (nach BÖHNKE) lésről kell gondoskodni. Mint a későbbiekben látható lesz, ez a többlet befektetés megtérül, mert lényeges megtakarítás érhető el az árkok helyszükséglete, a rotorok költsége és az energiahiány terén. Az iszapkezelés oxidációs módon (levegőztetéssel) való kezelésére végzett vizsgálatok azt az eredményt adták, hogy az eredeti 78% szerves anyag tartalom 48 napos levegőztetés után 55%-ra csökkent, ennek többletenergiaigénye azonban meglehetősen magas, 7,5 kwó volt lakosonként és évenként. Az iszap oxidációs kezelése tehát nagyon energiaigényes eljárás. A kérdés ezek után az volt, milyen eljárások állnak rendelkezésre az iszap szervetlenné alakításához? Böhnke szerint három esetet volt célszerű megvizsgálni [1]. Ezek: a) 2500 lakosegyenértékig oxidációs árok, ahol az iszap kezelését maga az árok végzi. Itt külön szervetlenné alakítást szolgáló árok, vagy egyéb berendezés nem javasolható. b) 2500—20 000 lakosegyenértékes telepeknél a leggazdaságosabb a kétszintes ülepítőben való iszapkezelés. Amennyiben a magas talaj vízállás, vagy a rossz altalaj miatt ennek létesítése túl költséges, megfelelő telepítés esetén (lakott területtől távol) szóbajöhet az iszap rothasztása burkolatlan földmedencében is. c) Nagyobb szennyvíztisztító telepek esetében elvileg két megoldás jöhet szóba az iszap szervetlenné alakításához. Az aerob iszapkezelést itt egy további levegőztető árokban (12. ábra) lehetne megoldani, míg az anaerob iszapkezelésnél fűtött rothasztó alkalmazása adna megnyugtató megoldást. Böhnke kiszámította a két eljárás költségeit egy 40 000 lakosegyenérték terhelésű eleveniszapos árkos telepen. Eszerint (NSZK költségeket véve figyelembe) a fűtött rothasztós megoldás 550 000 DM*-ba, az aerob iszapkezeléses megoldás 1 200 000 DM-ba kerülne. Szemmelláthatóan az aerob iszapkezeléses eljárás még akkor is költségesebb, ha az eleveniszapos árokból kikerült iszapot csak besűrítés után tennék az iszap-oxidáló árokba, hiszen a költségeket nagymértékben a bejuttatandó oxigén menynyisége, tehát az energiaszükséglet határozza meg és csak másodsorban ezen árok térfogatának nagv* 1 DMí=yö,50 — 6,00 Ft 50 s 2 0 t3 0 500 1000 1500 2000 Térfogati terhelés gr B0I s/m 3 ároktérfogat 11. ábra. Összefüggés az iszap szervetlen anyagtartalma és a térfogati terhelés között (Böhnke nyomán) Abb. 11. Zusammenhang zwischen dem anorganischen Stoffgehalt des Schlammes und der Raumbelastung (nach BÖHNKE)
