Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Árvai József–Galambosi István: A geotermikus energia felhasználása során szerzett tapasztalatok Szegeden

412 Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. Árvái J.—Galambosi I.: A geotermikus energia A vízfelhasználás folyamata és a tapasztalatok : Az ideiglenes 16 m

3-es gázkiválasztó -— ülepítő tartályból a 90°C hőmérsékletű hévíz a gravitációs vezetéken keresztül ráfolyt az 1500 l/perc 40 m emelőmagasságú centrifugál tápszivattyúra, amelv az elosztókon és a tápvezetéken keresztül a lakások radiátoraiba juttatja a hévizet. A radiátorokból kilépő víz a visszatérő vezetékrendszeren át ismét a hőközpontba jut — lehetőséget nyújtva a visszakeverésnek (70/50°C hőlépcső) —s innen az NA 150 mm 40°-os túlfolyó vezetéken a recipiensbe távozik. A 16 m

3-es gázkiválasztó és ülepítő a hévíz gáztalanítását és a HC0

3 lebontását teljes mértékben nem látta el. A hévízben maradt gáz a radiátorokban kivált és a belső fűtési rendszer üzemének részleges, illetve teljes leállását eredményezte. A hévíz vastartalma az ideiglenes gázkiválasztó és ülepítő, valamint a szállító vezetékek anyagával érintkezve dúsult. Ez a megnövekedett vastartalom a baktériumok hatására a lúgos közegben lebegő vashidroxiddal együtt mindazon helyen, ahol a radiátorban a gázdugó miatt vízpangás állt elő, nyálkás gél képződését segítette elő, amely a szűkebb vezetékek eldugulását eredményezte. A radiátorok leállását a tető fölé emelkedő árbócos légtelenítők felszerelésével küszöböltük ki. Az 1963—64-es fűtési idény értékelésének eredményeként épült meg az 500 m

3-es vasbeton gázkiválasztó és ülepítő medence, és ezzel kialakult a végleges szolgáltatást ellátó rendszer. A medence üzembehelyezése óta az előzőekben említett hibák megszűntek. Ugyanis az áramlási viszonyok megváltoztak és a víz a medencében kellő ideig tartózkodik ahhoz, hogy a szellőztetéses eljárás eredménye alapján a gázkiválás teljességgel megtörténjék. Ennek következtében az árbócos légtelenítők is szükségtelenné váltak és leszerelésük megtörtént. Ugyanakkor a hévíz vastartalma is változatlan, mivel gázkiválasztást és ülepítést követően a hévíz vasra már nem agresszív. A szegedi kísérleti geotermikus energia hasznosítás különleges egyedi műtárgya ez az 500 m

3-es űrtartalmú vasbeton gázkiválasztó és ülepítő medence. Első az országban, ami ilyen célra épült. A medence az üzembehelyezését követő időponttól — a kút karbantartási munkálatainak időszakát kivéve — folyamatosan üzemel. A vele szemben támasztott követelményeknek tökéletesen megfelel. A medencében a C0

2 kiválása kvantitative végbemegy a gáztalanítással egyidőben, s így a szolgáltatás továbbra is közvetlen hévízfelhasználással történhet. A kút vizének kalcium tartalma az ülepítés után — a gravitációs vezetékben — közel 2,0 mg/l-el csökken, ami 3,5 g/m

3 CaC0

3-nak felel meg. Ezen CaC0

3 mennyiség mellett a vezetékhálózatban és a radiátorokban vízkőlerakódás nem tapasztalható, amelyet a gravitációs vezetékben áramló hévíz 0,2—0,3 nkf. értéke is értelemszerűen igazol. Vízkőlerakódás csupán a csőrakat felső 8—10 m-én, a kútfejen és a töltő vezetékben található, melyet ma még legeredményesebben — aránylag kis költségráfordítással — a kút karbantartásának keretén belül el lehet távolítani. 5. ábra. A vízkőlerakódás miatt használhatatlanná vált tolózár <t>omo 3. 3adeuMKa, ucnopneHHan u3-3a ocancdemm npuMeceü eodbi Bild 3. Wegen Wassersteinabsetzung unbrauchbar gewordener Schieberverschluss Közel 3 évi folyamatos üzem után megállapítható volt az említett vízkőlerakódás. A vízkövesedés olyan mértéket ért el, hogy a kút mért vízhozama az eredeti 90 m

3/óráról 70 m

3/órára csökkent le. Vízhozamcsökkenést elsősorban a tolózárakban keletkezett nagymérvű vízkőlerakódás okozta (5. ábra). A vízhozam nagymérvű csökkenése miatt a kútfej cseréje az 1965—66-os fűtési idény után elengedhetetlenné vált. A kútfej és a töltő-vezeték cseréje a csőrakat felső 8—10 m-ének tisztító fúrásával együtt 1966. májusában megtörtént. A hagyományos tolózárak helyett új típusú ún. nyleves tolózárakat építettek be. A nyelves tolózár előnye az oválházas éktolózárral szemben az, hogy a vízkőlerakódás nem gátolja meg a nyelv mozgatását, sőt a nyelves tolózár teljes zárása csak minimális vízkőlerakódás esetén következik be, ós orsóbeszakadás ugyanakkor nem fordul elő. Az üzemeltetés során eddig szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gravitációs vezetéknél alkalmazott bitumennel impregnált szerves anyagú csőcsatorna nélküli hőszigetelés teljesen egyenértékű a hagyományos anyagok esetén fennálló hőszigeteléssel. Szükséges azonban megjegyezni, hogy mind a gravitációs vezetéknél alkalmazott hőszigetelés, mind pedig a hévíz alapvezetékeknél felhasznált perignit hőszigetelés a talajvízre érzékeny. A hévizes hőellátásba bevont létesítmények bekapcsolása a lakótelepítés éves ütemezésének megfelelően — az I. ütemben épült 224 db lakás kivételével — folyamatos volt. Az első — 1963—64-es — fűtési idényben bekapcsolt létesítményeket az 1964—65-ös idényben 228 + 224 db lakás és 4859 lm

3 kereskedelmi - szol-