Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Árvai József–Galambosi István: A geotermikus energia felhasználása során szerzett tapasztalatok Szegeden

Árvái J.—C-alambosi I.: A geotermikus energia Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. 413 gáltató létesítmény követte. A 224 db lakást csúcsidőben 12 napon át saját kazántelepe fűtötte. Az 1965—66-os fűtési idényben a hőszolgáltatásba további 238 db lakás és 1600 lm

3 kereskedelmi — szolgáltató létesítmény kapcsolódott be. Ezen időszakban az I. építési ütem 224 db lakásának csúcskazántelepe 11 napon át volt üzemben. Hőszolgáltatás az első fűtési idényben szakaszos — 16 órás — az 1964—65-ös és az 1965—66-os idényben folyamatos — 24 órás — volt. A végleges hasznosítás hőlépcsői: 90/70°C hőlépcsővel fűtött lakások II. építési ütem 196 db lakás III. építési ütem 228 db lakás összesen: 424 db lakás és az építési ütemekhez kapcsolódó egyéb létesítmény összesen 7786 lm

3-rel. 70/50°C hőlépcsővel fűtött lakások I. építési ütem 224 db lakás IV. építési ütem 238 db lakás összesen: 462 db lakás és a IV. építési ütemhez kapcsolódó létesítmény 1600 lm

3-re. Tekintettel arra, hogy az I. építési ütem 224 db lakásának radiátorai 90/70°C hőlépcsőre épültek, ezért ezen lakásmennyiséget csúcskazántelep üzembehelyezése nélkül csak —2°C külső hőmérsékletig lehet fűteni. A hévizes hőellátás fűtéstechnikai eredményei igen jók, — a 224 db I. építési ütemű lakás kivételével — a lakásokban minusz 18°C külső hőmérséklet esetén is 24—28°C meleget sikerült tartani. A lakások átlagos hőmérséklete mindhárom fűtési idényben 23—24°C körül volt. A lakótelep lakossága a hévíz fűtéssel igen elégedett és a kísérleti jellegtől való kezdeti tartózkodás ma már teljesen megszűnt. A 2. táblázathói kitűnik, hogy a hévízzel együtt jelentős mennyiségű földgáz is a felszínre jut. A kezdeti kimérések 1000—1100 Nm

3/óra 6000 kcal/Nm

3 égésmelegű gázt mutattak ki. Az 1966 tavaszán végzett mérések alapján a gázhozam 1397 Nm

3/óra, tehát a gázhozam nőtt. Az utolsó mérésnél a gázarány : m

3 víz 1,00 ,, m

3 gaz 0,64 Jelenleg ez mutatja az effektív kihozatalt. A kísérőgáz hasznosításáról Újszeged földgázfelhasználásra való átállítása után gondoskodnak. Az 1965—66-os fűtési idény kezdetétől a IV. építési ütem 238 lakásának melegvíz szükségletét is a hévízkút segítségével elégítjük ki. A lakosság részére 28 m

2-es fűtőfelületű hőcserélőn keresztül 60°C hőmérsékletű használati melegvizet szolgáltatunk. A közvetett melegvízszolgáltatást az illetékes egészségügyi szerv állásfoglalása alapján végezzük. Rendelkezésünkre álló mérési adatok szerint a 238 db lakás lakóinak használati meleg vízfogyasztása 150—200 m

3/nap ivóvíz minőségű víz. A további 648 db lakásból 424 lakásban a használati melegvízvótelezéshez szükséges alapvezetékek kiépültek. Mivel azonban a gázvízmelegítő minden lakásban felszerelésre került, ezért a jelenleg érvényben levő használati melegvíztarifa mellett a lakosság nem tart igényt a hévíz alapon előállított használati melegvízre. 6. A geotermikus kommunnális hőellátás gazdaságossága A geotermikus hőellátás gazdaságosságának kérdéseivel számos tanulmány és hivatalos kiadvány foglalkozott az elmúlt időben. Ezek részben becsült, részben tervezett és nem minden esetben a ténylegesen leszámolt beruházási és felmerült üzemeltetési költségek ismeretében tárgyalták a szegedi fűtő ós melegvíz szolgáltató geotermikus kísérleti üzem gazdaságosságát. Értékelésünkben a tényleges adatok ismeretében megkíséreljük a geotermikus kommunális hőellátás gazdaságosságát igazolni. A hőgazdálkodás beruházásainak gazdaságosságát döntően az befolyásolja, hogy az adott fűtési feladatot a legkisebb fűtési anyagköltség árán tudjuk biztosítani. így minden településben kialakult a tüzelésre felhasználható anyagok gazdaságosságának sorrendje, ami függ a tüzelőanyagok kitermelési költségeitől, fűtőértékétől és kitermelési helyének távolságától. Szeged esetében mindezek fokozottabban jelentkeznek a város földrajzi fekvése következtében létrejött perifériális helyzete és a helyi energiahordozó hiány miatt. Városunk területén helyi energiaforrásról a geotermikus energia feltárásáig nem beszélhetünk. Az energia hodrozók — szén, és olaj — helyszínre szállítása a nagy szállítási távolságok miatt népgazdasági szinten költséges és jelentős szállítási kapacitást köt le a közlekedés területén. Ezért különösen figyelemre méltónak tartjuk a szegedi fűtő és melégvízszolgáltató geotermikus kísérleti üzem elért eredményeit, illetve jellemző mutatóit. A Szeged Odessza lakótelep geotermikus hőellátásának egyszeri, állandó és változó költségeit a 3. táblázat mutatja. 3. táblázat Geotermikus beruházások, állandó és változó költségek TaÖAUifa 3. reomepMuiecKue Kanumaji0eÁ03KenuH, noemofiHHbie u nepeMemibie 3ampamu Tabelle 3. Oeothermische Investitionen, feste und veránderliche Kosten Év Beruházott összeg 5%-os eszközlekötés Vállalati költségek Üzemeltetési költségek [1000 forintban] (1) (2) (3) (4) (5) 1964 6281 314 389 702 1965 7424 371 562 933 1966 8519 426 963 1389 Bár kommunális — nem termelő jellegű — beruházásról van szó, a népgazdasági szintű költségösszehasonlítás érdekében a beruházott összeg után 5%-os eszközlekötést számoltunk. Mindezek és az