Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Árvai József–Galambosi István: A geotermikus energia felhasználása során szerzett tapasztalatok Szegeden

Árvái J.—C-alambosi I.: A geotermikus energia Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. 411 2. táblázat Szeged Odessza lakótelep hévíz kútjának és vizének műszaki adatai TaöAuifa 2. Texuuiecicue daHHue mepMaAbnoü eodu u KOAOdifa noceAKa e. Ceeed UMÉHU Odeccu Tabelle 2. Technische Daten der Thermalbrunnen und Thermalwasser der Wohnsicdlung Odessa in Szeged Sztat. vízVízhozam HőmérsékTermelt Kísérő gáz Kút Mélysége Rétegnyitások helye m-től m-ig Sztat. vízlet, °C hő5" fűtőszilárd A víz PH értéke helye Mélysége Rétegnyitások helye m-től m-ig szint ±fm [m

3/ó] szint ±fm kút fejnél talpon 10

6 kcal/ /év(l) g 53 értéke kcal/ Nm

3 alkatrész [mg'/l] A víz PH értéke Újszeged. . Népliget . . 1905 1750—1756-ig 1862,5—1866-ig 1789—1799,5-ig + 50 90 + 9 / 90 106 50 457 58,2 6000 2000 7,82 (') A termelt hőenergia mennyisége U = 90 20 °C esetén Q= 5,76 x 10« X 24 X 365 kcal. A hévíz a kút feltárását követően ideiglenes kerítéssel lehatárolt nyílt árokban, majd a 2. ábrán látható földárokba fektetett NA 250 mm 0 90°-os túlfolyó vezetéken közvetlenül — hasznosítás nélkül — távozott a Tiszába. Az OMFB az Újszeged népligeti hévízkút hőenergiájának hasznosításába a geotermikus energiatermelés koncepcióját kidolgozó munkabizottság javaslatára [6] 1963. tavaszán kapcsolódott be. Tekintettel arra, hogy a II. ütemként épülő 196 db lakás már kivitelezés alatt állt, — a 90/70°C hőlépcsős kokszfűtésű melegvizes tömbkazánház hőközpont céljára történő felhasználásával — a lakások üzembehelyezéséhez kellett a hévíz hasznosításának igazodnia. Az OMFB megbízása alapján a műszaki tervezési munkát az ÉM. MÉLYÉPTERV végezte. A felszínretörő óránkénti 58,2 Nm

3 kísérő gáz és a 2000 mg/l összes szilárd alkatrész eltávolítása a hévízből igen jelentős műszaki feladat elé állította a szakembereket. A kísérleti berendezés tervezését megelőzően 1962. év végén és 1963. év tavaszán végzett 6 hetes kísérletsorozat meghozta a műszakilag helyes megoldást. A megoldás, ill. az eljárás lényege a Ca—H.

2C0

3 egyensúly megbontása, melyet a tervezők szellőztetéses eljárásnak, neveztek el [7]. Kísérleti berendezés a hévízkút mellett megépített 500 m

3-es vasbeton gázkiválasztó és ülepítő medencéből (3. ábra). 700 fm NA 250 mm 0 gravitációs vezetékből, az NA 150 mm 0 40°-os túlfolyó vezetékből, valamint tápszivattyúkból és hőközpontból (4. ábra) áll. Hőközpontban nyert elhelyezést az indirekt úton a lakások részére használati melegvizet előállító és továbbító berendezés. A kísérleti berendezés végleges jelleggel épült. 5. Üzemeltetési tapasztalatok A hévízkút vizének felhasználása — fűtés céljára — 1964. január 9-én kezdődött meg. Az 1963—64-es fűtési idényben — a 6 hetes kísérletsorozat ideiglenes berendezéseinek részbeni felhasználásával — a lakótelepépítés II. ütemében épült 196 db lakás, 40 fh-es bölcsödé, 100 fh-es óvoda, valamint szolgáltató és kereskedelmi létesítmények geotermikus hőenergiával történő fűtésére közvetlen vízfelhasználással 90j70°C hőlépcsővel — hőkicserélő alkalmazása nélkül — került sor. 3. ábra. Hévízkút a gázkiválasztó és ülepítő medencével &omo 1. TepMaAbHbiü Kojiodeif c omdeAumeMM za3a 11 omCmOÜHUKOM Bild 1. Thermalbrunnen mit dem Gasabscheider und dem Absetzbecken A hévízkút telepítése igen kedvező, mivel a primer, szekunder és tercier vízzel ellátandó létesítmények és a recipiensként szereplő Tisza is a közvetlen szomszédságában van. Az üzembe helyezett kút műszaki alapadatait a 2. táblázat tünteti fel. 4. ábra. Hőközpont a tápszivattyúkkal <[>omo 2. TenAotfiuKaijuoHHbiü. ijenmp c nacocaMU numanun Bild 2. Warmezentrale mit den Speisepumpen